2024. május 8-án 85 éve született GÖRÖCS JÁNOS labdarúgó és edző
Amikor ő rúgta a bőrt, még más mércével mértük a magyar foci eredményeit, hogy csak egy példát említsünk, manapság Máltával jószerivel egy szinten vagyunk, akkor pedig a KEK-ben az Újpesti Dózsa 10:2-re verte a szigetországi klubcsapatot. Az Arisz Szaloniki most már előttünk jár, Göröcs idejében viszont a lilák 9:1-re győzték le őket, a görögök a meccs után a bankettre se akartak eljönni szégyenükben.
Ebből nyilván kiderült, hogy Göröcs az Újpesti Dózsa játékosa volt, s a lilákkal öt bajnoki címnek és két kupagyőzelemnek örülhetett. Akkortájt a legjobb magyar csapatokat nemzetközi szinten is jegyezték, Göröcs társaival 1969-ben az UEFA-Kupa elődjének számító VVK-döntőt játszott, s kétszer nyert KK-t. A drukkerek által csak Titinek becézett sztár alaposan kivette a részét a sikerekből, 1962-ben ő lett a KEK-sorozat gólkirálya. Természetesen oszlopos tagja volt a válogatottnak is, s akkoriban nemzeti tizenegyünk is a világ élvonalába tartozott, Göröcs részese volt az 1960-ban megszerzett olimpiai bronzéremnek, az 1962-es chilei világbajnokságon pedig az 5. hely egyértelmű kudarcnak számított. Pedig jól indult, a csoportunkban Anglia, Argentina és Bulgária előtt végeztünk az élen, de a negyeddöntőben 1:0-ra kikaptunk a később döntőt játszott 
csehszlovákoktól. 62-szeres válogatottként vonult vissza, majd edző lett, de inkább külhonban dolgozott, mint panaszolta, a mai magyar futball nem az ő világa.
Halála előtt pár évvel még kijárt az Újpest meccseire, de egyszer egy biztonsági ember megkérdezte tőle, hogy kicsoda és mit keres itt. A legendás labdarúgó sarkon fordult, és szépen hazaballagott. (Kalendárium Press)
Szédületes karriert futott be, valódi tudományos tehetségének a legcsekélyebb bizonyítása nélkül. Jó családból származott, biztos anyagi háttérrel a háta mögött mindent elért, amit lehetett. Családi összeköttetései révén már huszonévesen beválasztották az Akadémia tagjainak sorába, úgy előzött meg tekintélyben megőszült tudós elméket, hogy egyetlen jelentéktelen cikket publikált, és a francián kívül nem beszélt nyelvet - később sem tanult meg -, ami nagy ritkaságnak számított akkoriban. Később úgy magyarázgatták a döntést, hogy "az Akadémia tagjainak prófétai előrelátásuk volt, hiszen megérezték a fiatalember oroszlánkörmeit", amit azonban csak évek múlva mutatott meg. 
Igaz, akkor alaposan kimeresztette azokat, ő ismerte fel ugyanis az oxigén jelentőségét az égésben, így a modern kémia neki köszönheti egyik alaptételét.
A "Lady L" című könyvével lett világhírű, az Égi gyökerek című könyve pedig 1956-ban elnyerte a legrangosabb francia irodalmi kitüntetést, a Goncourt-díjat. E műből készült egyébként a Nő a barakkban című nagysikerű tévéjáték. Több művét megfilmesítették, a "Lady L" főszerepét Sophia Loren játszotta, míg az Asszonyvarázsban Yves Montand és Romy Schneider vállalt főszerepet. Felesége, Jean Seberg színésznő halála után depresszióba esett, és önkezével vetett véget életének. Halála után kiderült, hogy Gary azonos Emile Ajarral, aki az Előttem az élet című regényéért szintén Goncourt-díjat kapott, így máig ő az egyetlen kétszeres Goncourt-díjas francia író. (Kalendárium Press)
A fess férfiú a hatvanas évek közepén volt népszerűsége csúcsán, és a rendszeres ismétléseknek köszönhetően a fiatalok is jól ismerik akkori produkcióit. Akkoriban készültek ugyanis a közkedvelt magyar kosztümös kalandfilmek, amelyeket ritkán forgattak nélküle, ő volt például a Kárpáthy Zoltán című film címszereplője és az Egri csillagokban Bornemissza Gergely.
többféle szerepkörben is megállta a helyét, igaz viszont, hogy legnagyobb sikereit mindig akkor aratta, ha női szíveket kellett meghódítania vagy összetörnie. Az utóbbi évtizedekben kedvelt szerepe volt például a Szomszédok című teleregényben Desiré alakítása, s abban is sármos üzletemberként mutatkozott. A Szomszédok különben is fontos szerepet kapott az életében, abban játszott ugyanis új és ifjú felesége, Sajgál Erika, akivel egyébként nem volt egyetlen közös jelenete sem, úgyhogy nem is találkoztak a forgatások alatt. Együtt hívták viszont őket egy közönségtalálkozóra, s az ő találkozásukból azonnal szerelem lett, később közös gyerekük is született, Domonkos. Születésekor egyébként már két felnőtt gyermeke volt.
Ma is aktív, és különleges tervei is vannak; folyékonyan beszél angolul, németül, olaszul és franciául, de szeretne megtanulni kínaiul is. (Kalendárium Press)
Törvénytelen gyerekként született egy Los Toldos nevű porfészekben. A beszédhibás kislány tizenötévesen ment Buenos Airesbe, hogy megvalósítsa élete álmát, és színésznő legyen. Hamar elindult a pályán, amely jórészt annak volt köszönhető, hogy szépségével mindenkit elbűvölt; ő testesítette meg az argentin "macho" férfi ideális áldozatát. "Velem mindenki kikezd" - sóhajtozott egyszer, persze nem igazán bánatában.
tett peronizmus is, amelynek alapja Evita józan paraszti eszéhez igazodva nagyon egyszerű volt: a gazdagok gyűlölete, a szegények szeretete. Eva igen leegyszerűsítve képzelte népe boldogságát megteremteni; elszedte a pénzt a gazdagoktól és odaadta a szegényeknek. Nem csoda, hogy az "egyszerű emberek" - a peronista szótárba is bekerült "el pueblo" - istenítették, a gazdagok pedig utálták. A sajátos gazdaságpolitika azonban nem jött be, Evitával az élen az ország egyenesen rohant a csőd felé, ám az összeomlást a nép bálványa már nem érte meg, 33 évesen vitte el a mellrák.
Mi sem jelzi jobban az asszony népszerűségét és befolyását, hogy halála után Perón elnök csillaga is hanyatlani kezdett, hatalmát megdöntötték, ő maga pedig száműzetésbe kényszerült. Evita viszont legendává vált, amelyet különben alaposan elő is készítettek. Már halála előtt bejelentették például, hogy testét bebalzsamozzák majd, ezért két héttel a halála előtt már állandóan őrizték, nehogy egykor csodálatos testét 
az orvosok megcsonkítsák. Maga a balzsamozás egyébként fél évig tartott, és állítólag 300 ezer dollárba került. A bebalzsamozott holttest később eltűnt, majd újra megkerült, hozzájárulva az Evita-legendához. Életéről Madonna főszereplésével híres film készült - jórészt Magyarországon. (Kalendárium Press)
Fiatalon ő is ott volt az 1848-as forradalom vezérei között, egy időben Petőfi legjobb barátjaként küzdött, majd szembekerült vele. Jókai ugyanis fiatal kora ellenére meglepően bölcsen az "érjünk el annyit, amennyit lehet" elvét vallotta, Petőfi viszont a "berohanok a halálba" lelkesedésével vetette magát a harcba. Jókai túlélte a szabadságharc bukását, s korábbi ellentéteik ellenére szent kötelességének tartotta Petőfinek és forradalmi eszméinek megőrzését.
Férfi kortársai azonban mégsem irodalmi sikereiért irigyelték, sokkal inkább azért, mert feleségül vette korának ünnepelt színésznőjét, Laborfalvi Rózát. Sokan támadták a frigy miatt, Petőfi felrúgta a barátságukat, Jókait pedig még az anyja is kitagadta. De a kiváló író egyébként is szerette a nőket, felesége halála után például újbóli nősülése szintén óriási felháborodást keltett, hetvenöt évesen ugyanis egy húszéves színésznőt vezetett az oltár elé. Családja - élükön vejével, a híres körképet festő Feszty Árpáddal - hiába óvta "kamaszos szerelmi éhsége" csillapításától, a tisztességben megőszült Jókai nem engedett.
küzdelem a haza javára, a közvélemény soha nem bocsátotta meg neki a hamvas szépségű Nagy Bellát. Megkeseredett emberként még öt évet élt. (Kalendárium Press)
Pogány köszöntő című első kötete a leghíresebb, s persze a munkatáborokban írt versei, köztük a csodaszép Hetedik ecloga és a Levél a hitveshez. Magyar keretlegények lőtték agyon Abda mellett, utolsó verseit később holttestével együtt egy tömegsírban találták meg.
Géczi János (Monostorpályi, 1954. május 4. –) József Attila-díjas író és képzőművész. Egyetemi oktató (élettudomány-történet, művelődéstörténet, neveléstörténet, szimbólumtörténet, antropológia). 
Már a főiskolán kiderült tehetsége, így végzős hallgatóként két színház is hívta, Várkonyi Zoltán a Vígbe, Ádám Ottó pedig a Madáchba. Ő az utóbbit választotta, s bár emiatt Várkonyi évekig nem beszélt vele, nem bánta meg döntését - s Várkonyi is megbocsátott neki, amikor meglátta a II. Lajos király című darabban. Azonnal főszerepek sorát kapta, huszonévesen Peer Gyntöt alakította - óriási sikerrel -, majd jöttek a Shakespeare-darabok, volt például Hamlet és Lear király. Leghíresebb alakítása azonban az Othello máig emlékezetes Jágója, de sokaknak volt meghatározó színházi élménye az ő címszereplésével bemutatott Cyrano is.
Mivel annak idején a fél ország szerelmes volt bele, a film is lecsapott rá, játszott például a Fiúk a térről című filmben, bár örök szerelme a színház maradt, s főként a rendezés izgatta. Rendezett Shakespeare-darabot és ő vitte színpadra a nagysikerű Hoppárézimit. A közönség tanárként a Pygmalion Higgins professzorának szerepében láthatta, fiatal színészeink jórésze azonban valóságban is diákja volt, hiszen évtizedekig tanított a Főiskolán, s volt a főiskola rektora is. De persze tekintélyes beosztásában is megmaradt vérbeli komédiásnak, azóta több könnyed musicalben játszott, mint valaha.
Egészen életében elkerülték a botrányok, első felesége Dőry Virág volt, aki Ádám nevű fiát szülte neki, lassan egy fél évszázada azonban Piros Ildikó a felesége, akinek Gergely nevű fiát köszönheti. Több könyve is megjelent, elgondolkodtató olvasmány Királyok az alagútban című esszékötete, Emlékpróba című könyve pedig pár éve a karácsonyi könyvvásár egyik szenzációja volt. Jelenleg két könyve kapható, önéletrajzi trilógiájának 1. kötete sajnos régen elfogyott. (Kalendárium Press) 
Egyik leghíresebb filmje a My Fair Lady, amely rendkívül népszerű lett, bár a kritikusok sokat bírálták amiatt, hogy már virágáruslányként is szakasztott olyan volt mint egy hercegnő, ami persze nem véletlen. Egy valódi bárónő leánya volt ugyanis, családja még a holland királyi családdal is rokonságban állt.
Menjünk Monte Carlóba című filmjét forgatta. Az írónő éppen Gigi című új regényének Broadway-beli bemutatójához keresett címszereplőt, s amikor meglátta Audrey-t, ragaszkodott hozzá, hogy ő játssza a szerepet.
Ő maga is jóságos teremtés volt, élete utolsó éveiben - már betegen - humanitárius tevékenységet végzett a harmadik világban, 1993-ban a halálhírét is az ENSZ egyik szóvivője jelentette be. (Kalendárium Press)
Ámosz Oz (Jeruzsálem, 1939. május 4. – Tel-Aviv, 2018. december 28.) eredeti nevén Amos Klausner, izraeli író és újságíró, a Békét most mozgalom egyik alapítója, a legtöbb nyelvre lefordított héber nyelven alkotó író. (...) 
Sok műve jelent meg magyarul, de nagyon kevés kapható most is, a legtöbbjük antikvár példányban. Jelenleg nagykereskedelmi forgalomban a Hogyan gyógyítsuk a fanatikust című könyve kapható. Ez 25% kedvezménnyel rendelhető egy erre a címre írt elektronikus levélben: 
A közvélekedés neki tulajdonítja a híres-hírhedt mondást, miszerint "a cél szentesíti az eszközt", pedig ezt ő csak idézte, pláne nem vallotta. A fejedelem című műve alapján azonban az utókor azt gondolta, hogy ő maga is olyan kíméletlen ember, mint könyvének hősei - főként a főszereplő, Cesare Borgia. Machiavelli rossz hírének terjesztésében olyan nagyságok jeleskedtek, mint Napóleon és Shakespeare, Nagy Frigyes porosz király pedig annak ellenére írt Antimachiavelli címen értekezést, hogy ő maga tényleg machiavellista módon uralkodott.
Machiavelli viszont politikusként is tisztességesen viselkedett, éveken át a Firenzét kormányzó Tízek Tanácsának titkára volt, s legnagyobb "machiavellista bűnét" okirathamisítás révén követte el, amikor 1509-ben egy hamis nyílt paranccsal önmagát nevezte ki a Pisát ostromló firenzei hadak főparancsnokává, de megbocsátották neki, mert bevette a várost. Az utókor egyedül hűtlenségét vethetné joggal a szemére, mert szegény feleségét bizony sokszor megcsalta, de az irodalomtörténet azzal mentegeti, hogy szerelmi kalandjainak élményeiből születtek remek vígjátékai, köztük a híres Mandragóra.
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza 
Közel három és fél évtizeden át uralkodott minden oroszok felett, remekül - tegyük hozzá. Kínosan ügyelt rá, hogy rátermett uralkodónak tartsák, ezért aztán általában üdvös intézkedéseket hozott. Különösen büszke volt műveltségére, lelkesen támogatta a művészeteket és a tudományokat, s olyan kiváló filozófusokkal levelezett - természetesen franciául -, mint Voltaire és Diderot.
De amilyen gondosan megválogatta szellemi partnereit, olyan igénytelen volt szerelmei kiválasztásában, egyetlen szempont vezette, mire képes a kiszemelt férfi az ágyban. "Megégettem az ujjamat ezzel a hülye Vaszilcsikovval" - írta meg ő maga következő szerelmének, Grigorij Patyomkinnak. Kielégíthetetlen szerelmi étvágyáról legendák születtek már életében is, de ő maga sem titkolta vágyait, "az én szerencsétlenségem az, hogy szívem egyetlen óráig sem lehet elégedett szerelem nélkül" - vallotta meg egyik levelében.
Külön kis brigád serénykedett azon, hogy e téren ne szenvedjen hiányt, a fess fiatal testőrök közül udvarhölgyei választották ki azokat, akiket Nagy Katalin később kegyeibe fogadott, s a jelölteknek tevőlegesen is bizonyítaniuk kellett, hogy mint férfiak nem fognak csalódást okozni úrnőjüknek. De a végül megfelelt ifjak sem jártak rosszul, a hatalmas orosz birodalom félelmetes uralkodónője ugyanis 
hálószobájában teljesen alávetette magát szerelmeinek, s amikor rájuk unt, méltó jutalommal bocsátotta el őket szolgálatából. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza 
2024. május 2-án 165 éve született JEROME K. JEROME angol író. 
Ő volt a reneszánsz ember eszményképe, valódi polihisztor, aki az élet szinte minden területén maradandót alkotott. Páratlan sokoldalúsága szinte hihetetlen, a művészet minden ágában nagyszerű művek sorát alkotta, de ugyanez volt a helyzet természettudományok terén is; a fizikához éppoly jól értett, mint az anatómiához. Forradalmian új találmányait felsorolni is lehetetlen, legyen elég annyi, hogy ő találta fel a tengeralattjárót, a sárkányrepülőt, az ejtőernyőt, a búvárruhát és a biciklit, s alighanem ő volt minden idők legjobb hadmérnöke, még "végtagkaszáló harckocsit" is kitalált. 
A művészetek minden ágában remekművek sorát alkotta, ő maga a legkevesebbre festészetét tartotta, a máig megfejthetetlenül rejtélyes Mona Lisa és a lenyűgözően monumentális Utolsó vacsora készítője saját magáról szólva csak mellékesen említi, hogy egyébként festeget is.
Több mint ötezer - tükörírással írt! - kéziratlapján elámulva azt gondolhatnánk, hogy folyton jegyzetei fölé görnyedő vaksi szobatudós volt, ami persze nem igaz. Inkább hasonlított egy mai akciófilm sztárjához, az egykorú leírás szerint "nagy testi erejéhez ügyesség párosult, bátor volt és nagylelkű." Félelmetes testi erejében bízva sosem hordott fegyvert, ami nélkül pedig akkoriban nemigen merészkedett az utcára senki. De a robusztus testben érzékeny lélek lakozott, verseket írt, és kisebb vagyont költött kalitkába zárt madarak vásárlására, hogy azután elengedhesse őket. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza a 
Négyévesen már gokartot vezetett, 17 évesen pedig megnyerte a pán-amerikai gokart bajnokságot, s bár örült neki, csak az első állomásnak tekintette azon az úton, amelynek végén álmai versenye, a Forma 1 volt.
A Forma 1 történetének egyik legnagyobb versenyzője volt, így természetesen dúsgazdag milliomos. Birtokán valóságos földi paradicsomot épített, 200 hektáros földjén 25 hektáros saját tava volt. 2300 négyzetméteres palotájához saját repülőtér kapcsolódott, s volt egy saját autóversenypályája is, amelyen egyszerre tizenkét Forma 1-es autó gyakorolhatott.
Szerette hazáját, honfitársait, egyedül a politikusokat gyűlölte; "... valamennyi egoista - vallotta -, amint megszerzik a hatalmat, hála a szavazóknak, rögtön elfelejtenek foglalkozni azok gondjaival". De hát a brazil politikusok már csak ilyenek. (Kalendárium Press)
Már az óvodában is kitűnt szerepléseivel, egyszer például egy ünnepségen ő mondta el társainak a verseit is, mert ők belesültek mondókájukba, nagycsoportosként pedig saját "önálló estje" volt. Tinédzserként mégis rádióműszerész szeretett volna lenni, első kamasz-szerelme ugyanis annak tanult, aztán mégis a Színművészeti Főiskolára jelentkezett. Hamar befutott, már főiskolásként filmeket forgatott, s friss diplomásként a Vígszínház szerződtette.
Leghíresebb filmje azonban az Oscar-díjas Mephisto, az abban szerzett ismertségének köszönhette ugyanis, hogy Amerikába érkezve lehetőséget kapott a tanulásra, majd később színészi pályájának folytatására is. Egyébként 1981-ben hagyta el az országot, először Párizsba ment, ahol Jean-Luc Godard azonnal filmszerepet ajánlott neki, de ő Amerikát választotta. Előbb a nyelvet tanulta meg, majd következtek a szerepek, végül pedig már ő tanított a kaliforniai állami egyetemen. Az amerikai siker sem 
szédítette el, keresetéből betársult egy produceri irodába, úgyhogy anyagi gondjai nem voltak.
Világszerte - ahogy nálunk is - a Kórház a pálmák alatt és főként A klinika című filmsorozatok főszereplőjeként ismerik, s mivel Brinkmann professzor rendes, becsületes, szimpatikus ember, mindenki úgy hiszi, hogy ő is az volt. Nem is nagyon tévednek, talán csak abban különbözött a hírneves sebészorvostól, hogy ő még Brinkmann professzornál is nagyobb természetű volt.
A Guldenburgok öröksége című sorozatban volt látható. S ahogy Brinkmann professzornak is született idős korában egy fia, Benjámin, úgy az őt alakító színészt is megajándékozta 64 éves korában egy fiúval nem sokkal korábban oltár elé vezetett fiatal felesége, s a kisfiút szintén Benjáminnak keresztelték. De aztán ez a házasság is múltté lett, ám a nála 27 évvel fiatalabb asszony Idával ellentétben nem halt bele a bánatba, sőt, Yvonne anyagilag teljesen tönkretette az ősz halántékú szívtiprót.
Ráadásul egy súlyos szívroham majdnem elvitte, heteket töltött kórházban, ahol lábadozása alatt kénytelen volt a nővérek csipkelődését is elviselni, miszerint a hóhért akasztják. Utoljára 2004-ben, halála előtt három évvel házasodott, de betegsége miatt élete utolsó két évét egy otthonban élte le. (Kalendárium Press)
Ő volt minden idők leghíresebb magyar könnyűzenei előadója, a nevét ma is ismeri mindenki, alakja köré immár legendák szövődtek, s ehhez hozzájárul az is, hogy tragikusan fiatalon, harminc évesen hunyt el.
Egycsapásra ő lett az ország kedvence, a nők bálványa. Az életéből hátralévő röpke hét év alatt rengeteg slágert énekelt, csak nagylemezből pontosan egy tucatnyit adtak ki napjainkig, olyan, ma is jól ismert dalokkal rajtuk, mint az Egy szál harangvirág, a Gedeon bácsi vagy a Szeretni bolondulásig. Külön ki kell emelni a Két összeillő ember című albumot, amelyen Domján Edittel közösen énekel, s tudnivaló volt, hogy a fess táncdalénekes és a szépséges színésznő a magánéletben is egy párt 
alkotott. Rövid, de lángoló szerelmük tragikus véget ért, Domján Edit 1972 karácsonyán öngyilkos lett, s halálát az egyébként is állandóan depresszióval küzdő Szécsi Pál nem tudta feldolgozni. Többszöri kísérlet után végül 1974 tavaszán ő is 
önkezével vetett véget életének.
A "makaróni-western" atyja a hatvanas években kezdte pályafutását, s legnagyobb sikerét a nálunk is teltházas mozikban vetített 
Zenész család sarja, francia nagypapája 1917-ben jött hazánkba, dzsessz-zongorista édesapja pedig ott zenélt a Körhinta című filmben, amikor Törőcsik Mari táncolt a vendéglőben. Xavér örökölte a papa tehetségét, sőt, igazi csodagyerek volt, tizenhárom évesen már nyilvános koncertet adott a Mátyás-templomban.
Kanadából jött vissza, amint azt az egész ország megtudhatta, Xavért ugyanis a hazai közönség Friderikusz Sándor egykori showműsorának közreműködőjeként ismerte meg, ő pedig arra használta fel ismertségét, hogy a zenét népszerűsítse. Komolyzenei tévéműsort csinált, hangversenyeire így talán azok is elmentek, akik egyébként nem tették volna. A Művészetek Palotájának új nagyorgonáján adott koncertjét rögzítették, s a korong egy év alatt négyszeres platinalemez lett, ami még sosem történt meg a magyar komolyzene történetében. Az orgona ugye nem egy modern hangszer, ő viszont nagyon is lépést tart a korral, YouTube-csatornája 35 milliós nézettséget produkált. 
Edward Kennedy volt az igazi neve, Washingtonban született, s hétéves korában ült először a fekete-fehér billentyűk mellé. Első szerzeménye, a The Soda Fountain Rag főiskolás korában született, első saját nevét viselő zenekara pedig 1924-től létezett. Később a híres harlemi Cotton Clubban játszott, de a harmincas évek elején filmen is szerepelt együttesével. Leghíresebb számai a negyvenes években születtek, például az I Am In A Sentimental Mood, a Sophisticated Lady és az I'm Beginning To See The Light. A dzsessz átmeneti válságát is átvészelte az ötvenes években, és haláláig dolozott. Szerzeményeinek száma állítólag kétezerre tehető. (Kalendárium Press)
A "sógorok" színháztörténetük egyik leghíresebb művészeként őrzik emlékét, pedig talán kevesen tudják, hogy magyar származású volt, Budapesten született, s pályáját sramli-énekesként kezdte. Később a bécsi operettiskola legismertebb képviselőjévé nőtte ki magát, s bár volt a tekintélyes bécsi Burgtheater tagja is, hírnevét filmjeivel szerezte. Több mint kétszázban játszott, bár az igazság az, hogy egyik alkotás sem pályázhatott Oscar-díjra, olyan veretes művekről van szó, mint A nagy kűr, az Éljen a Radetzky-marsch!, a Happy end a Wörthi-tónál, az Álmaim városa, Bécs vagy a Sramli, amelyet a Magyar Televízió is műsorára tűzött.
Amikor pár éve felállították viaszszobrát Madame Tussaud híres londoni panoptikumában, egy lap figyelmeztette az intézmény vezetőit: "Csak arra kell nagyon vigyázni, hogy a szobrát kellő távolságra tegyék a férfi színészek figuráitól" - s ez jól mutatja, milyen a híre.
Nos, a hálószobatitkokkal a sztárok esetében óvatosnak kell lenni, az azonban bizonyos, hogy kedveseinek listája meglehetősen terjedelmes. Éppencsak csipegetve a múltjából: áldozatául esett Johnny Depp, majd Matt Damont csábította el Winona Rydertől, Nicolas Cage-t pedig a Corelli kapitány mandolinja című film felvételei során szerette el Patricia Arquette-től. Nem utolsó sorban pedig ő tette tönkre Tom Cruise házasságát Nicole Kidmannel.
Csodával határos, hogy ennyi kavarás közben van ideje filmezni, mindenesetre az Eleven hús, a Mindent anyámról, A meztelen Maya, a Vanília égbolt, a Corelli kapitány mandolinja, a Betépve, a Gothika, a Szahara, a Volver és a Las Bandidas csak elkészült. De Hollywoodban mindezek ellenére sem vették komolyan, amit Penelope egyre hangosabban nehezményezett, az ismerősei szerint is "ambíciózus"-nak jellemzett Penelopét leginkább az bosszantotta, hogy Tom Cruise exneje, Nicole Kidman valóságos szupersztár lett, őt pedig az egyik bulvárlap egyszerűen luxusprostinak titulálta.
ami derék dolog, csak ne énekelt volna... 2009-ben változott meg a helyzet, egyrészt a Vicky Cristina Barcelona című filmben nyújtott alakításáért megkapta a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscar-díjat, és a párját is megtalálta kollégája, Javier Bardem személyében. Egy fiúk és egy lányuk van. (Kalendárium Press)
Talán sokan emlékeznek még arra, hogy az egykori Népszabadság vasárnapi számának utolsó oldalán volt egy kis rovat, a "Pardon, egy percre", amelyben Tabi László hétről hétről jellegzetes humorával figurázta ki a bosszantó dolgokat. Lehet, hogy kis rovata véletlenül került a sportoldalra, ha szándékos volt a helyválasztás, akkor talán azt jelképezte, hogy sportújságíróként kezdte pályafutását, még a harmincas években. A háború után lett humorista, a Ludas Matyi munkatársa, majd főszerkesztője, s élete végéig hű maradt a könnyedebbnek mondott műfajokhoz. Nemcsak rövid jeleneteket, tréfákat írt azonban, hanem vígjátékokat is, a hatvanas években volt időszak, amikor egyszerre több darabját is játszották színházaink. Számtalan bírálatot kapott a hivatalos 
kultúrpolitikától, az akkori hatalmasságok nemigen értették sajátos humorát, például amikor azt fejtegette; "ha négyszer annyian innának, mint amennyien isznak, negyedannyi jutna egy főre", ezért nem "az alkoholnak túlzott fogyasztása, hanem túlzott nem fogyasztása ellen kell harcot hirdetni". Nehezen viselte a támadásokat, mert az életben nem volt vidám természetű, sőt, kimondottan keserű embernek ismerték barátai. (Kalendárium Press)
