2024. május 24-én 205 éve született VIKTÓRIA angol királynő
III. György király unokája közel hat és fél évtizeden át uralkodott népei felett. Amelyek az ő uralkodása alatt voltak a legtöbben, hiszen a Föld területének egynegyede tartozott a koronához, s a világ lakosságának egyötöde tisztelhette őt uralkodójaként. S bár ő maga ténylegesen nem vett részt a politikában, annál inkább meghatározó szerepet játszott a korabeli erkölcsök kialakításában, a "viktoriánus" kor ma is a bigott szigorúság szinonimája.
A látszat szerint Viktória volt a puritán asszony megtestesülése, kilenc gyermeket szült férjének, Albert szász-koburgi hercegnek - aki egyébként az unokatestvére volt -, s idős korában ő lett "Európa nagymamája", az ő leszármazottai 
uralkodtak szerte Európában. Rokona volt például az utolsó orosz cár, tőle örökölte a cárevics súlyos vérzékenységét, s ez vezetett a hírhedt Raszputyin garázdálkodásához. De miközben a viktoriánus erkölcsök pusztán kötelességként írták elő az asszonyoknak a házaséletet, ő maga rendkívül élvezte a szerelmet. Szeretett férjét őszintén meggyászolta, Albert halála után korona helyett is özvegyi fátylat viselt, s joggal vélhetnénk, hogy ez az erkölcsös asszony sosem nézett más férfira.
De persze nem így történt, ráadásul egyik inasát tüntette ki királyi kegyével, aki teljesen uralkodott felette, az indiai lakáj volt a világ egyetlen embere, aki még veszekedhetett is Őfelségével. Viktória pedig nemcsak eltűrte ezt, de ahogyan írták: "határozottan szerette, ha így bánik vele". Izgalmas 
kapcsolatukról könyvet is írtak, amelyet meg is filmesítettek. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press Lytton Strachey híres életrajzi könyvét kínálja két kiadásban, antikvár példányban. Megrendelhető egy erre a címre írt elektronikus levélben: kalendarium@kalendariumpress.hu
Temperamentumos, természetes egyszerűségű művész volt, könnyed játékának számos Shakespeare-vígjátékban – így a Sok hűhó semmiért-ben és a Vízkeresztben – tapsolhatott a közönség, s drámai hősnőként ugyancsak emlékezetes alakításokat nyújtott. A magyar irodalom klasszikus darabjai közül egyik legkiemelkedőbb szerepe volt a Gellért Endre rendezte Úri muri Rozikája, és a drámairodalom olyan gyöngyszemeiben szerepelt nagy sikerrel, mint Shaw Pygmalionja és a Warrenné mestersége, valamint Csehov Ványa bácsija, továbbá Miller A salemi boszorkányok című tragédiája.
1940-ben állt először a felvevőgép elé, és hamarosan szép elismerést aratott az 1948-as Talpalatnyi földben, az egy évvel később forgatott Úri muriban pedig megismételte korábbi kiváló színpadi alakítását. Sokszínű tehetségét bizonyította a Mágnás Miska szolgálólányaként, valamint a Simon Menyhért születése című 1954-es film drámai 
hősnőjeként is. Pedig nem is végzett színiiskolát, vidéki társulatokban érett a későbbi kétszeres Kossuth-díjas színésszé. (Kalendárium Press)
Az eredeti, azaz leánykori nevén Patricia Holt néven tisztelt amerikai énekesnő a véletlenül ugyanezen a napon, de két évvel korábban született Sarah Dash-sel és Nona Hendryx-szel (akinek semmi köze Jimihez) valamint Cindy Birds-szel hozott létre női vokált, a LaBelle nevezetűt, amelyet The Blue-Belles néven is ismernek a tájékozottabb zenefogyasztók. A vokál a hatvanas évek elejétől szép sikereket produkált - köztük a You'll Never Walk Alone és az I Sold My Heart To The Junkman címűt. 
Körülbelül másfél évtizedig bírták együtt, Patti 1976-tól saját útját egyengette, immár kissé diszkósított ritmusban. A hetvenes években még döcögött a szólókarrier, de a nyolcvanas évekre ismét magára talált. Legismertebb dalai ezekből az évekből az If Only You Knew, a Love Need And Want You, a New Attitude és a Stir It Up. Patti megjelent a filmvásznon is: vagy féltucat egyéb mellett szerepet kapott a Soldier's Story című filmben is, és sok tévéprodukcióban szerepelt. (Kalendárium Press)
Bonnie Parker és Clyde Barrow történetét a Faye Dunaway és Warren Beatty főszereplésével készült híres filmből ismerjük, s annak alapján rokonszenves embereknek tartjuk őket. De így voltak ezzel kortársaik is, pedig valójában kisstílű bűnözők voltak, akikből a nagy gazdasági világválság okozta nyomorúság csinált gengsztert. Clyde szegény kis autótolvaj volt, amikor találkozott Bonnie-val, aki felszolgálóként dolgozott egy bárban. A férfi teljesen elszédítette a lányt, nagyratörő terveket vázolva előtte rávette, hogy legyenek bankrablók, de csak egy kis fűszerüzletet sikerült kirabolniuk. A támadás során azonban meghalt egy ember, mire Bonnie és Clyde izgalmas menekülésbe kezdett, a korabeli lapok címoldalon hozták a fejleményeket, és persze mindenki nekik szurkolt, különösen a kisemberek.
Fél Amerika izgult azon, sikerül-e kereket oldaniuk a rendőrök elől, de természetesen nem kerülhették el végzetüket, egy poros országút mellett szitává lőtték őket. Legendájuk máig él, számos könyv, színdarab, musical és film készült történetükből. (Kalendárium Press)
Élménygazdag - bár nem túl mozgalmas - élete volt, s mivel egy híján nyolcvan évet élt, volt mit megírnia. Ráadásul korán is kezdte; huszonévesen már könyvei jelentek meg, pályadíjat nyert az Athenaeumtól és pályázatot a Nyugatnál. Nővé is hamar megérett, éppen csak betöltötte tizenhetedik életévét, amikor férjhez ment, gyereket szült, s még nem volt húszéves, amikor özvegyen maradt. Tragikusan gyönyörű eset; olyan szerelmesek voltak a férjével, hogy átsétáltak egy emlékezetesen cudar szilveszter éjszakát - amikor a madarak lefagytak az ágakról -, a férje megfázott, és a tüdőbaj másfél év alatt elvitte. Egyszer látta a kisfiát, egy üvegajtón keresztül. Regénybe illő történet, s bár számos remek regény, novella, filmforgatókönyv fűződik a nevéhez, ezt sosem írta meg - bár élete végén egyszer írásban elmesélte. Nagyon meggondolta, mit hogyan ír, művei ugyanis rendkívül népszerűek voltak, így vigyáznia kellett minden mondatára. Egyszer például felkereste egy ismeretlen lány, hogy tudja, a Zöld dió című regényének női főszereplőjét róla mintázta, változtassa meg tehát azonnal a szomorú befejezést, mert ő boldog akar lenni. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press az írónő Bejöhetsz hozzám panaszkodni című könyvét ajánlja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Fiatalon mulatókban táncolt, de megtanult zongorázni, szaxofonozni és gitározni is, egy időben tagja volt az Edith Piafot kísérő zenekarnak is. Később saját dalait adta elő, de nem volt sikere sem Párizsban, sem pedig külföldön egészen 1956-ig, akkor színészként fedezték fel a francia új hullám rendezői. 1960-ban André Cayette Átkelés a Rajnán című filmje főszerepéért Cannes-ban megkapta a legjobb férfi alakításért járó díjat, majd főszereplője volt Truffaut Lőj a zongoristára és Cocteau Orfeusz testamentuma című filmjének, de eljutott hozzánk az Oroszlánrész, A betolakodók, az Égi lovasok, A bádogdob, a Kisvárosi fojtogató és a Szögevő című mozija is.
Sanzonénekesként bejárta mind az öt földrészt, több, mint ezer dalt komponált, de filmzenét és musicalt is írt. Dalai közül a Sur ma vie, a She, a Comme des étrangers, a Ce jour tant attendu és főként a Nathalie mifelénk is jól ismert, s ő maga is járt Magyarországon. Mindenhol nagy népszerűséget szerzett, jól bizonyítja ezt, hogy a Time magazin közvéleménykutatása szerint ő a XX. század legkedveltebb szórakoztatóművésze, megelőzve egyebek között Elvis Presley-t és Charlie Chaplint is. Visszatérve a zenéhez, el ne felejtsük megemlíteni, hogy ő volt a muzsika egyik legvitézebb tábornoka, kiérdemelte ugyanis "a sanzon Napóleonja" megtisztelő titulust.
Egész életében büszke volt a származására, és mindent megtett ősei hazájáért, Aznavour Örményországért néven alapítványt is működtetett. A legmagasabb francia és örmény kitüntetések birtokosa volt, Jerevánban még életében teret neveztek el róla. (Kalendárium Press)
Békéscsabán született, ma a város díszpolgára, aki azonban sajnos csak ritkán keresheti fel sportpályafutása kezdeteinek helyszíneit, az egykori tornatermet, ahol először próbálgatta a flikk-flakkokat. Ünnepeltünk ugyanis a távoli Egyesült Államokban, Florida államban él, ahol a férje saját természetgyógyászati klinikát vezet, Heni pedig az adminisztrációs feladatokat látja el a családi vállalkozásban. Három gyerekük van, akik ugyan az anyukájukkal magyarul beszélnek, de voltaképpen már amerikaiak, és bizonyára nagyon büszkék a mamájukra.
Van is mire, hiszen Heni világraszóló sikereket ért el, első nemzetközi sikerét 15 évesen, 1989-ben aratta; Európa-bajnok lett felemáskorláton, amivel beírta a nevét a hazai sport történetébe is, ő ugyanis a magyar női tornasport első Európa-bajnoka. 1992-ben ért fel a csúcsra, előbb Párizsban világbajnok lett, majd ugrásban olimpiai bajnokságot nyert a barcelonai ötkarikás játékokon. Az abban az évben az Év tornásznőjévé is megválasztott sportoló tehát megelégedetten vonulhatott volna vissza, de ő társait segítve felkészült még az 1996-os olimpiára is, és csak utána köszönt el végleg a tornateremtől. Illetve nem végleg, mert egy ideig edzősködött, aztán amerikai férjével 
kiköltözött a nagy vízen túlra, és lediplomázott a texasi egyetem marketing szakán.
Eredetileg orvos volt, vidéken praktizált, ám betegei nyavalyáinál jobban érdekelték az egzotikus kalandok, ezért expedíciókhoz csatlakozva bejárta a fél világot, megfordult Afrikában és Északi-sarkvidéken is.
Doyle végül engedett a nyomásnak, megírta A sátán kutyája című könyvét, amelyben már Holmes barátja, Dr. Watson mesélt a flegma detektív kalandjairól. A siker ezúttal sem maradt el, s amint korábban Isaurát vagy Esmeraldát, úgy akkoriban Dr. Watsont hitték sokan valóságos személynek, a BBC még születésnapi rádióműsort is készített köszöntésére. A híres párosról a legvadabb pletykák keringtek Londonban, egyesek tudni vélték, hogy Watson doktor valójában nő, és azért járt férfiruhában, hogy vadházasságban élhessen szerelmével, Sherlock Holmes-szal.
Regényei a bűnügyi irodalom klasszikus alkotásai. Az értő ítészek szerint legnagyobb érdeme Sherlock Holmes figurájának megteremtése. Szerb Antal szerint: "sikerült alkotnia valakit, aki éppúgy van, mint Don Quijote vagy Falstaff. Sőt, mivelhogy Sherlock Holmest a viktoriánus angol jellegzetes vonásaiból (pipa, kockás ruha, flegma stb.) és jellegzetes vágyálmaiból állította össze, a kontinens a tipikus angol embert hosszú időn át nem is tudta másképp elképzelni, mint Sherlock Holmes alakjában. (Kalendárium Press)
Szinte valamennyi mai történész véleménye szerint a világtörténelem egyik leggátlástalanabb figurája volt, aki elárult bárkit, ha az érdeke úgy kívánta. Van is ebben valami, hiszen egyaránt kiszolgálta a forradalmi kormányzatot, majd Napoleont, végül a XVIII. Lajos királyt.
A leghelyesebb volna, ha felköttetném!" - ordította neki, mire a rendőrminiszter halkan megjegyezte: "Nem osztom felséged véleményét", s a fejét persze megtarthatta. Hősünk különben nemcsak vaskezű rendőr volt, de zseniális diplomata is, sokszor úgy megkeverte a kártyákat, hogy maga is alig igazodott ki közöttük. Szinte korlátlan hatalma volt, besúgóival nem csak Franciaországot hálózta be, de beépített emberei vették körül magát a császárt is.
Hatalmát azonban sosem fordította a maga hasznára, javára írandó, hogy valamennyi cselekedetével hazája érdekeit szolgálta. Ma már alig hihető, de nem épített csodás palotákat magának, a megvesztegetési pénzeket is a rendőrség fejlesztésére fordította, ő maga visszahúzódó, szinte aszkétikus életet élt. Ez a rettegett szörnyeteg a magánéletben gyöngéd férj volt és példás családapa. Aki nem ismerte, még szerethette is. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press Stefan Zweig életrajzi könyvét kínálja, antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az 
alábbi címen: 
A népszerű énekesnő két személyes adatát nem árulja el soha; az életkorát és az eredeti nevét, de talán nem lesz baj belőle, ha mi viszont közreadjuk, hogy Penczi Mária Ilona a valódi neve, és ugyebár a kerek születésnapját ünnepli ma.
Fenyő Miklós, azonnal igent mondott neki. Így került be a Hungária együttesbe, amellyel aztán bombasikert aratott. De a Limbó hintóval indult szédítő népszerűség idővel széthúzást szült a zenekar tagjai között, és a Hungária felbomlott. Romjain megalakult a Dolly Roll, amelybe Novai Gábor, Fekete Gyula és Kékes Zoltán tartott vele, Fenyő Miki magában, Szikora Robi az R-GO-ban folytatta. A változó felállású Dolly Roll a népszerű, könnyed vonalat nyomta, s talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk, a színvonal terén is tettek engedményeket. 
A "csúcsra" a Csintalan palacsinta és a Tipi-tapi dínó című filozófikus dallal jutottak fel, s aztán sokáig ott is maradtak.
Autodidakta művész volt, azaz sosem tanult festeni. Egyébként is hadilábon állt az iskolákkal, szegény bádogos édesapját igen bántotta, hogy fia sem viszi majd semmire. Ezért azután a kis Henri ifjúvá serdülve beállt katonának, de lopás miatt bebörtönözték. A katonás fegyelemre ráunva leszerelt, megnősült, és a párizsi vámhivatal tisztviselője lett. Innen kapta később Finánc Rousseau művésznevét is. Békében éldegélt feleségével - aki nyolc gyermeket szült neki, igaz, csak egy maradt életben -, így szürke hétköznapjait vasárnapi festegetéssel színesítette.
Csodás képek sora került ki szobájából, őt tekintjük a szürrealizmus előfutárának, s bár már kortársai is becsülték művészetét, legtöbbre saját maga értékelte alkotásait. Hallatlan magabiztos volt, rendszeresen meglátogatta Picassót, bátorítólag hátbaveregette, s többször is mondta neki: "mi ketten a kor legnagyobb festői vagyunk". Cézanne nagyszabású kiállításán azzal lepte meg hallgatóságát, hogy javaslatot tett a "félkész" képek befejezésére, Matisse festményeit pedig visszataszítóan rútnak találta.
gondjai voltak például a helyesírással, ennek ellenére mérhetetlenül hiú és nagyravágyó ember volt.
Sheffieldben született, s igen nyomorúságosan indult neki az életnek; volt lakatos és benzinkutas. 1964-ben a kiváló Lennon-McCartney egyik dalát énekelte lemezre, de nem aratott valami nagy sikert, úgyhogy visszament benzinkutasnak. 1969-ben - vagyis fél évszázada - szintén megpróbálkozott egy Lennon-McCartney számmal, s az "Egy kis segítség a barátaimtól" című dal már egyenesen a slágerlista élére ugrott. Ezt a dalt énekelte el a legendás woodstocki fesztiválon is, nagy sikerrel. Később számos világslágert komponált és énekelt, olykor azonban évekig eltűnt, s nem hallottunk róla. Hallgatásának többször volt oka labilis idegrendszere és kábítószeres botránya. 
A legnagyobb elismerést a 9 és fél hét című film betétdalával aratta, és világraszóló sikere volt a csodálatos, de sajnos már szintén halott Whitney Houston főszereplésével készült Több mint testőr című film zenéje. Tíz éve hunyt el. (Kalendárium Press)
Huszonkétévesen indult első Forma 1-es versenyén, első futamgyőzelmét pedig 1974-ben, a Spanyol Nagydíjon aratta. Akkor kezdődött kivételesen eredményes pályafutása, amelynek során összesen 25-ször bonthatott pezsgőt a dobogó tetején, s háromszor lett Forma 1-es világbajnok.
De némiképp más ember lett balesetéből felépülve, rájött ugyanis, hogy míg a Forma-1 révén a szervezők, az istállók, a reklámozók vagyonokat a keresnek, addig a pilóták az állandó életveszély ellenére annak csak töredékét. Nosza, ezen változtatunk - mondta magának Lauda, és szívfájdalom nélkül otthagyta a Ferrarit a Brabham sokkal jobb ajánlatáért, a pénzből pedig Lauda Air néven légitársaságot alapított - gondolván a későbbi időkre. Csakhamar a Brabhamet is otthagyta a McLarenért, s akkoriban a ma már megszokott húzások még némi visszatetszést keltettek.
Pedig igaza volt, kivált, hogy sokak szerint ő volt a számítógépes korszak előtti utolsó "valódi" Forma-1-es pilóta, aki még maga nyomta a gázt és váltotta a sebességet. 1985-ben vonult vissza, sosem versenyzett a Hungaroringen, de ennek ellenére - vagy éppen ezért? - 
imádta Budapestet. 1919-ben e napon családja körében, békében távozott az égi versenypályákra. (Kalendárium Press)
"Az irodalom gályarabja" volt, elképesztő mennyiségű könyvet írt, s ráadásul hatvanöt regényében jórészt állandó, korábbi műveiben már bemutatott alakokat szerepeltetett. Az Elveszett illúziókban például 116, a Kurtizánok tündöklésében pedig 135 korábbi hőse tért vissza. "Felfoghatatlan, hogy egy ember ennyi életfonalat tudott követni, s nem tévesztette össze őket" - csodálkozott Anatole France, pedig ő is konyított valamit az irodalomhoz.
Ekkor megfürdöm, látogatókat fogadok, vagy elmegyek hazulról, s vacsora után lefekszem." Ilyen napi ritmusban élt évtizedeken át, s az éjt nappallá tévő munka egyetlen célt szolgált, Balzac saját nagyságának elismertetését.
S ekkor leült kicsinyke szobájában, az íróasztalára egy kis Napoleon szobrot állított, amelyre a következő szöveget ragasztotta: "Amit ő karddal kezdett, én tollal fejezem be". Ezután hozzáfogott az íráshoz, s amint valaki írta: "soha még hódítóbb akarat nem rohamozta az irodalmat". A kemény munka meg is teremte gyümölcsét. (Kalendárium Press)
A hatvanas évektől 1989-ben bekövetkezett haláláig a legnépszerűbb magyar írók egyike volt, akinek regényeit hamar elkapkodták az olvasók. Sokaknak volt kedves élménye például a Kinek a törvénye?, a Pókháló, A közös bűn, a Közel a kés, a Törvényen kívül és belül vagy a Vidravas című könyve. S bár háromszor kapott József Attila-díjat, őszinte írásai, főként akkortájt szokatlan tényfeltáró riportjai miatt sokszor meggyűlt a baja hatalommal. Sajtópereket akasztottak a nyakába, s ez a hatvanas években bizony nem volt tréfa dolog.
Az évfordulóra a Kalendárium Press az írónő Közel a kés, illetve Törvényen kívül és belül című könyvét kínálja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Az amerikai kritikai realizmus első nagy mestere volt, akit Edgar Allan Poe mellett a század első felének legjelentősebb amerikai novellistájának tartanak. Tudatosan törekedett egy olyan romantikus prózaműfaj, a romance megalkotására, amelyben a látszat és a valóság az író képzelőereje által teremtett feltételek között játszódhat le. Legismertebb novelláskötete a Kétszer elmondott történetek, A hószobor, híres regénye pedig A skarlát betű és A héttornyú ház. (KalPress)
Az évfordulóra a Kalendárium Press az író A hétormú ház című regényét kínálja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Margaret Hookham volt a becsületes neve, balettozni a híres Asztafjevánál és a Sadler's Wellsben tanult. A vérében volt a tánc, kritikusai szerint őstehetségét brazil-ír származású édesanyjától örökölte. 1934-ben lépett először színpadra, majd egy év múlva a legendás Frederick Ashton fedezte fel. Ezután hamarosan meghódította az egész világot. Minden idők egyik legnagyobb táncművésze volt, évtizedeken át táncolt a londoni Királyi Balettben, 1954-ben pedig Királyi Táncművészeti Akadémia elnökévé választották. Bejárta az egész világot, táncolt Nurejevvel és Martha Grahammel, és olyan koreográfusok foglalkoztatták, mint Balanchine vagy Ninette de Valois. 
A táncelmélet terén is nagyot alkotott, több táncművészettel foglalkozó könyvet írt, és készített egy hatrészes televíziós sorozatot - amelyet ő maga rendezett - A zene varázsa címmel. Ezt a Magyar Televízió is bemutatta. (Kalendárium Press)
Eredetileg órásmester volt, egy óraszabályzó szerkezet feltalálásával a király kegyeibe került, meggazdagodott, és nemesi rangot vásárolt. Az utókor mégis inkább A sevillai borbély és a Figaro házassága íróját tiszteli személyében, az elsőből Mozart, az utóbbiból Rossini írt operát. Jellemző népszerűségére, hogy a Figaro házasságának premierje előtt olyan tömeg tolongott a pénztáraknál, hogy több embert halálra tapostak. Egyébként ő alapította az Írók Társaságát. (KalPress)
A szemrevaló hölgy a The Corrs együttes tagja. A muzikális ír család 1991-ben fogott komolyabban a húrok pengetésihez: a família tagjai közül Andrea énekel, Caroline dobol, Sharon hegedül, Jim pedig gitározik és a billentyűs hangszereket nyűvi.
Persze sehol sem annyira, mint hazájukban: a korong Írországban rövid idő alatt négyszeres platina lett, ilyen sikert addig ír előadó - ideértve a U2-t is - még nem tudott első albumával elérni.
Minden tekintetben elütött az átlagos sztároktól, nem foglalkozott sem a nagyközönséggel, sem a kritikával - alig-alig iskolázott ember lévén egyébként sem olvasott a turfon kívül semmit -, igazából nem érdekelte az egész filmes felhajtás.
Gabin férfiasságának persze hízelgett a szépasszony kacérkodása, s az előadáson oly szenvedélyesen hódolt a művésznő formás idomainak, hogy kirobbant a botrány, Chevalier - aki a magánéletben is Mistinguette partnere volt - meg is üzente neki Amerikából; vigyázzon magára, mert ha hazajön, beveri a pofáját.
A filmesek viszont azonnal lecsaptak a durván faragott, nagyszájú, szemtelen, de éppen ezért különlegesen vonzó férfira, s elindították a világhírnév felé. Ami a legkevésbé sem vonzotta, pedig közel száz filmet forgatott, olyan nagysikerű alkotásokban játszott főszerepet, mint A nagy ábránd, a Mire megvirrad, az Átkelés Párizson vagy a Nyomorultak. Sokak példaképe volt, Lino Venturát annyira lenyűgözte a játéka, hogy miatta hagyott fel a bokszolással, és választotta a színészetet.
Gabint a halhatatlanság sem érdekelte, már életében kikötötte, hogy hamvait szórják a tengerbe, s mikor megkérdezték tőle, miért, a rá jellemző szabadszájúsággal azt felelte: "Az én síromra ne sz...jon senki!" (Kalendárium Press)
Sokirányú művészi tevékenységet fejtett ki, írt verseket, meséket, ő volt egyik első filmesztétánk, s ő írta a Bartók Béla zenéjével világhírt szerzett A fából faragott királyfit és A kékszakállú herceg várát. Emellett ő volt a társszerzője a Valahol Európában című nagysikerű filmnek, Csodálatosság könyve című művéhez pedig Thomas Mann írt előszót. (KalPress)
Az évfordulóra a Kalendárium Press Balázs Béla Lehetetlen emberek című könyvét kínálja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Nyughatatlan ember volt, fiatalon profi focistaként kereste a kenyerét, de dolgozott teherautó-sofőrként és eladóként is. Sokat tapasztalt az élet sűrűjében, volt élménye miből megírni a Gazdag ember, szegény ember című regényét, amelyet meg is filmesítettek - mi is láthattuk a tévében. Legismertebb regénye mégis az Oroszlánkölykök.
Ha annak idején valami ünnepi eseményen összegyűlt a család, annyi nagyszerű sportoló tartózkodott egy helyen, hogy kisebb országoknak is becsületére válna. Gyarmati Andrea édesanyja Székely Éva, az 1952-es olimpián a 200 méteres mellúszás bajnoka, sokszoros világ- és Európa-csúcstartó volt. Sajnos már szintén halott édesapja, Gyarmati Dezső, a legendás vízilabda válogatott tagjaként nyert három olimpiai aranyérmet, egy ezüstöt és egy bronzot, s részese volt két Európa-bajnoki győzelemnek is.
Ezek után nem csoda, hogy Andrea is vízközeli sportágat választott, úszó lett, nem is akármilyen. Egészen pontosan 28 magyar bajnoki címet szerzett, s világversenyeken is számos érmet nyert, például Európa-bajnoki aranyat. Nagy esélyesként utazott el 1972-ben a müncheni olimpiára, ahol aztán a 100 méteres pillangóúszás előfutamában megdöntötte a világcsúcsot. Ezért volt csalódás végül neki és az egész országnak, hogy a pillangó döntőjében bronzérmes, a 100 méteres hátúszásban pedig "csak" ezüstérmes lett. Éveken át őt választották meg az Év úszónőjévé, s háromszor az Év Sportolónője is ő lett, természetesen 1972-ben is. Még egy évet versenyzett, majd szép csöndben visszavonult.
A civil életben is megállta a helyét, elvégezte az orvosegyetemet, és kiváló gyermekorvos lett belőle. De a vízisportoktól akkor sem szakadhatott volna el, ha akar, egy kajakozóhoz, jelesül az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Hesz Mihályhoz ment feleségül - később elváltak -, gyermekük, Hesz Máté pedig felcseperedve - nagy meglepetést okozva szüleinek és nagyszüleinek - szintén vízisportot választott, elsőrangú vízilabdázó lett. (Kalendárium Press)
Zseniális tudós volt, a radioaktivitással kapcsolatos kutatásaiért megkapta a Nobel-díjat is, bár ő maga nemigen méltányolta a különböző díjakat és kitüntetéseket, legendásan szerény ember volt.
Le is vette vele a lábáról, s amikor a szerelmes ifjú egyik első személyes találkozásukkor a kristályképződés jelenségeiről is oly szépen beszélt, a lány tudta, hogy egymásnak teremtette őket az Isten. Mindketten elsősorban a tudománynak éltek, "civil" társ nem viselte volna el életmódjukat, már esküvőjüket is minden ceremóniát nélkülözve tartották, nászútra pedig biciklitúrára mentek, sátorban aludtak, s "a kristályképződés nyugtalanító titkáról" beszélgettek a természet lágy ölén.
Abélard és Héloise a történelem egyik leghíresebb szerelmespárja volt, tragikus sorsukat sokan feldolgozták, csodás költeményében például Francois Villon. Héloise egy Fulbert nevű kanonok húga volt, s a kor egyik legtekintélyesebb tudósa, Pierre Abélard tanítványa. A lány és tanítója azonban szerelemre lobbant egymás iránt, a bűnös kapcsolat kitudódott, s amikor Héloise fiút szült szerelmének, kitört a botrány. Abélard gálánsan felajánlotta, hogy feleségül veszi lányt, a frigy titokban megköttetett, ám az ifjú arának a szégyen elől apácakolostorba kellett vonulnia. Szegény Abélard még rosszabbul járt, a 
dühös Fulbert megfosztotta férfiasságától. Héloise mindeközben megpróbálta az apácák szent életét élni, ám szerelmét nem tudta feledni, a zárdában írt szerelmes levelei a világirodalom legszebb ilyen jellegű művei közé tartoznak. Héloise élete végéig szerette Abélard-t, akit húsz évvel élt túl, s végakarata szerint szerelme mellé temették a párizsi Pere-Lachaise temetőben. (Kalendárium Press)