2024. július 8-án 185 éve született JOHN DAVISON ROCKEFELLER amerikai iparmágnás, a híres Rockefeller-család alapítója
1863-ban olajfinomító vállalatot létesített Cleveland közelében, majd 1870-ben megvette a világ első nagy kőolajipari monopoliumát, a Standard oil Company of Ohio-t. Miközben az Egyesült Államok kőolajiparának jelentős részét sikerült megszereznie, befolyását a gazdaság más területeire is kiterjesztette, ő hozta létre az első modern trösztöt. Jelentékeny befolyással bírt a politikára is. Óriási vagyonából rendszeresen adományozott emberbaráti célokra, így sokat köszönhet neki Amerika. Ő létesítette például - 1913-ban - a Rockefeller-alapítványt, amelyből sok, később hírnevet szerzett magyar is részesedett az évtizedek során, s ő alapította - 1891-ben - a Chicagói Egyetemet. (KalPress)
Fiatalon író akart lenni, s a filmhez is forgatókönyvíróként került közel. A filmgyártókra azzal tett mély benyomást, hogy rendkívül nyugodt, csendes ember volt, s remekül tudott a nőkkel bánni.
Számos híres történet fűződik a nevéhez, egyszer például Marilyn Monroe rendezett nagyjelenetet egy forgatáson, mire Cukor úgy tett mint, aki dühbe gurul, egy teli vödörrel megindult a színésznő felé, majd egy pohárba merített a tartalmából, és kedves mosollyal átnyújtotta a megrémült színésznőnek - egy pohár pezsgőt. Talán mert angyali türelemmel bánt a színésznőkkel, a férfiakkal már kevésbé volt megértő, a csodálatos díszlet- és jelmeztervező Sir Cecil Beatonnal például legendás veszekedéseket rendeztek, nem egyszer kishíján össze is verekedtek. (Kalendárium Press)
Az utóbbi években eltűnt a nagyközönség szeme elől, 2002 óta nem forgatott filmet, néhány színpadi szerepéről pedig nem írt a világsajtó. Pedig nagyszerű színésznőről van szó, aki színházban alapozta meg hírnevét, s az egyik előadást Robert Altman is látta, s úgy megtetszett neki, hogy meghívta a Buffalo Bill és az indiánok című filmjébe. Ettől fogva szinte versengtek érte a legtekintélyesebb rendezők, például Woody Allen és Stanley Kubrick, s így olyan remek filmekben játszhatott, mint a Nashville, az Annie Hall, a Popeye,
Sokoldalúan képzett, tudós ember volt, történelmi könyvei maradandó értéket képviselnek, A zsidó háború máig népszerű. Szintén nagyszerűek életrajzai, mint a Goya vagy A hamis Néró. Szépirodalmi munkássága során is a történelmi regény megújítására törekedett, már első ilyen művével, a Jud Süss című regényével szép sikert aratott, csakúgy mint későbbi - magyarul szintén olvasható - A csúnya hercegnő és a Rókák a szőlőben című könyveivel.
Tehetséges uralkodó volt, számos üdvös intézkedést hozott; sikerült megszilárdítania az állam- hatalmat és a jogrendet, s például ő állította fel az esküdtszék intézményét. Sikeres és boldog ember lehetett volna tehát, ha életét meg nem keserítik az állandó belviszályok. Leghíresebb ellenfele éppen az a Becket Tamás volt, akiből ő csinált befolyásos kancellárt és canterbury érseket. Hosszas hadakozás után végül a király mérgében kifakadt: Hát nincs senki, aki megszabadítana ettől a zavargó paptól? Akadt ilyen személy, Beckettet végül meggyilkolták.
Henriket azonban még haló poraiban is kísértette a tekintélyes érsek, így egy év múlva elzarándokolt a sírjához; három mérföldet gyalogolt mezitláb, s mire Becket sírjához ért, csupa vér volt a lába. Henriknek alaposan meggyűlt a baja a családjával is, fiai állandóan lázadást szítottak ellene, felesége, Aquitaniai Eleonóra pedig kiállhatatlan természetével annyira az agyára ment, hogy idővel be is záratta nejét. Nem lehet elhallgatni persze, hogy Henrik megcsalta asszonyát, bár Eleonórát sem kellett félteni, a trubadúrok egymással versengve írták neki szerelmes verseiket, és a korabeli pletykák szerint néhányuk előtt meg is nyílt a királyné hálószobájának ajtaja. (Kalendárium Press)
Remek verseket írt, és kiváló regényeket, amelyeknek egy része ugyancsak költői mű; jellegzetes darabja a Vásott kölykök. Írt társadalmi drámákat - a legismertebb közülük a Rettenetes szülők - és színműveket. Feldolgozta az antik görög tragédiákat, s ezzel egyik úttörője lett ennek az irodalmi törekvésnek. Szinte minden műfajban maradandót alkotott; táncjátéka éppúgy sikert aratott, mint rádiójátéka. A filmművészet is klasszikusai között tartja számon. Leghíresebb filmje az Örök visszatérés, ő írta A Királyasszony lovagja című Ruy Blas című filmet, valamint ő írta és rendezte az Orpheust. Az ő titkára volt a híres színész, Jean Marais. Egy olyan templom kertjében temették el, amelynek freskóit szintén ő festette. (Kalendárium Press)
Tulajdonképpen cigányprímásnak mondhatnánk, amely azonban azért sem lenne igaz, mert nem volt cigány. Sőt, amint egy méltatója írta: "ő vette ki a hegedűt a cigányok kezéből, bár utóbb ismét cigány kézbe került az Biharinál, de mily különbséggel ő utána".
II. József császár is megcsodálta. Sőt, a császár a jelenlévők legnagyobb megdöbbenésére egy csellóval felment hozzá a pódiumra duettet játszani, s jellemző hősünkre, hogy azt a hegedűt, amivel a császárt kísérte, eladta egy angol arisztokratának harminc aranyért.
hanem pálinka-ivásra tanította, persze hogy kitették a szűrét. De nem is bírt meglenni egy helyen, bejárta az egész országot, de mindenhonnan mennie kellett. Ha nem az ital, akkor a nők miatt, mert legendás szoknyapecér is volt, Vay Sarolta szerint "szoknyában járó senki emberfiának se volt nyugta tőle".
mint én őt, s így nem is vesz magába". Végül nem is víz, hanem az alkohol vitte el, még a halálos ágyán is dugi pálinkát ivott orvosság helyett. (Kalendárium Press)
Sklodowska volt a leánykori neve, Varsóban született, és hamar megmutatkozott kivételes tehetsége; négyévesen már folyékonyan olvasott, és szülei sokszor erőszakkal parancsolták egy csöppet játszani, mert az mégsem való, hogy egy kislány írjon-olvasson reggeltől napestig. Nem is volt kétséges, hogy tudós lesz belőle, de hogy nő létére a férfiakkal is felveszi majd a versenyt, azt kevesen gondolták volna.
Ennek ellenére igencsak szép sikereket értek el, előbb férjével a fizikai Nobel-díjat kapta meg - első nőként -, majd a rádium és a polónium felfedezéséért kiérdemelte a kémiait is, s ezzel ő lett az első kétszeres Nobel-díjas. S mindemellett ellátta a háztartás gondját, gyerekeket szült, férje halála után pedig átvette annak tanszékét a Sorbonne-on.
Az évfordulóra a Kalendárium Press Madame Curie lánya, Eve Curie életrajzi könyvét kínálja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Eredeti neve talán nem sokat mond még hazájában sem, Alexander Brandtner néven azonban tévénézők milliói ismerik Európa szerte; ő ugyanis a Rex felügyelő című, nálunk is népszerű bűnügyi sorozatban a szenzációs német juhászkutya "gazdája", valamint a Cobra 11 című sorozat főszereplője.
Hazatérve azonban felfigyeltek vonzó külsejére a filmesek, s miután a Smink nélkül és a Kis cápák című filmben színészi tálentumáról is bizonyságot adott, lecsaptak rá a tévések. Előbb a még Tobias Moretti főszereplésével készült Rex felügyelő egyik epizódjában kapott szerepet, majd átvette a sztár helyét a bátor kutya mellett.
Azóta ő a legnépszerűbb férfiszínészek egyike német földön, honfitársnői még a legszexisebb férfinak is megválasztották. Népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy nyíltan bevallja, lehet ő bármekkora sztár, a sorozat főszereplője azért mégiscsak Rex, a kutya. (Kalendárium Press)
"Bármi újba fogtunk is, biztos volt, hogy Kertész már előttünk kipróbálta azt" - mondta róla barátja, Henri Cartier-Bresson, nem véletlen hát, hogy halálakor a világsajtó a fotóművészet XX. századi legnagyobb megújítójaként búcsúzott tőle.
csavargóvilágának megörökítője. Már ekkor készült képein betartotta az általa támasztott feltételt, miszerint "legyen a fotó valósághű", így azután felvételei igencsak megdöbbentették a közönséget, s már első kiállítása elismerő kritikákat kapott.
amelynek annyi dicsőséget szerzett, sokáig nem vett róla tudomást. 90 évesen, 1984-ben a Budapesti Tavaszi Fesztivál díszvendégeként járt itthon.
Nemcsak reprezentált férje mellett, ő maga is részt vett az ország vezetésében, éveken át tagja volt a kormánynak, és elnöke több társadalmi szervezetnek, úgyhogy "saját jogán" is kiérdemelte bukását. A szomorú özvegy ennek ellenére bizonyára gazdagon terített asztalhoz ül ma is, hiszen sosem vetette meg a földi javakat. 
Jól jelképezi ezt az a 2400 pár cipő, amit maga után hagyott a manilai elnöki palotában, amikor férjével 1986-ban viharos gyorsasággal menekülni volt kénytelen az országból. De a felháborodás elültével visszatért hazájába, sőt, a politikába is, tagja a Képviselőháznak. (Kalendárium Press)
A késő császárkor zavaros viszonyai, a barbárok egyre súlyosabb betörései közepette uralkodott. A nehéz időszakban kivált szükség lett volna egy rátermett, erős császárra, ő azonban nem sok vezetői tulajdonsággal rendelkezett. Még szerencse, hogy a római sereg - sőt, voltaképpen az állam élén - az egészen kiváló Flavius Aetius, "az utolsó római" állt, ő vívta meg a hun Atillával a híres catalaunumi csatát. De Valentinianus még azt se ismerte fel, mennyit köszönhet Aetiusnak, s ezért a rágalmazókra hallgatva megölte kiváló hadvezérét. A hadsereg annál inkább tudta, hogy ki volt a vezérük, ezért amint alkalom adódott, bosszút álltak érte, s nemsokára megölték Valentinianust. 35 évet élt. 
A korszak római főszereplője nem ő, hanem Aetius volt, de persze róla is olvashatunk az Aetius, az utolsó római című remek könyvben. Amely antikvár példányban megrendelhető az alábbi címen: 
Egy falusi tanító gyermeke volt, s a vidéki szegénységből küzdötte fel magát a hírnév csúcsaira. Ezt sosem feledte, s talán ezzel magyarázható, hogy később önbizalomért bizony nem kellett a szomszédba mennie. Egyébként volt oka a büszkeségre, hiszen a két világháború közötti időszak legsikeresebb képzőművészének számított, a portrészobrászatban pedig európai vonatkozásban is alig akadt párja.
Nem csoda hát, hogy hazatérése után elhalmozták megrendelésekkel, ma is félszáz szobra áll köztereinken. Az ő műve például a Millenniumi emlékmű Kossuth- és Rákóczi-szobra, valamint a budapesti Kossuth-emlékmű. Leghíresebb alkotása a gellérthegyi Felszabadulási emlékmű, amelynek sorsa maga is kész regény. A művész ugyanis eredetileg a szovjet fronton repülőgépszerencsétlenségben meghalt Horthy István emlékművének szánta, de még a tervek készítésének idején bejöttek az oroszok. Hogy a sok munka ne vesszen kárba, némiképp változtatott az eredeti elképzeléseken, a szoborcsoport középpontjába például nem egy törött légcsavart tartó férfit, hanem egy pálmaágat magasba emelő monumentális nőalakot álmodott meg, majd a terveket eladta az oroszoknak. Modelljére különben egy Thököly úti villamosmegállóban talált rá bizonyos Turánszkiné személyében, aki vidéken volt ápolónő. A Felszabadulási emlékműnek keresztelt szoborcsoportot végül 1947-ben állították fel, és hatalmas nőalakja az évtizedek során Budapest egyik jelképe lett. (Kalendárium Press)
Nem volt könnyű gyerekkora, anyja súlyos alkoholizmussal küszködött, ő pedig sokáig holdkóros volt, egyszer majdnem leesett a szomszéd garázsának tetejéről. Megviselt idegrendszere miatt előbb az iskolából csapták ki, majd kiszuperálták a hadseregből, így aztán színésznek állt.
Amilyen fényesen alakult hosszú színészi pályafutása, olyan súlyos kudarcok érték az életben; egyik szerelmét meggyilkolták, a másik öngyilkos lett, csakúgy mint legjobb barátja. De gyilkossá vált egyik fia is, aki lányának vőlegényét lőtte le, mire a tahiti anyától született Cheyenne öngyilkosságot kísérelt meg. S bár az élet viharai nagyon megviselték, mégsem tört össze, visszavonult saját dél-tengeri szigetére, s élete utolsó éveiben csak a legritkább esetben mutatkozott a nyilvánosság előtt.
A termetét tekintve is színészóriás persze akkor sem a film miatt hagyta el egzotikus búvóhelyét, főként környezetvédelmi rendezvényeken lehetett látni, de ott sem tagadta meg önmagát. Az egyik előadása közben például kiszáradt a szája, félbehagyta beszédét..., és egyszuszra kiitta az asztalon álló vizeskancsót. Végül 80 évesen, 2004-ben hunyt el. (Kalendárium Press)
A világirodalom egyik legizgalmasabb alakja volt, s bár művei - kivált Mauprat című regénye - is megérdemelné a hosszas méltatást, főként mozgalmas életének érdekességeiben szokás tallózni.
Ha az előbb azt mondottuk, hogy Aurore Dupin őseiből kitelne a korabeli történelem, akkor még helytállóbb a megállapítás, miszerint George Sand szeretőinek névsora kiadja az akkori művészeti élet krémjét. Az köztudott, hogy híres kedvese volt Musset és Chopin, mert a francia költőt viharos körülmények között hagyta el a lengyel származású zeneszerzőért, s a szakítás még az irodalomtörténetbe is bevonult, hiszen mind Musset-t, mind Sandot könyvírásra ihlette. A lista hosszúsága miatt azonban nem árt további szeretői - persze csak a művészek - között szemezgetve a pontosság kedvéért megemlíteni Flaubert, Heine, Mérimée, Stendhal, Delacroix, Berlioz és Balzac nevét, de ne felejtsük ki híres barátai közül a Dumas-kat se, hiszen mind az apa, mind a fiú elnyerte kegyeit.
Mi, magyarok is büszkék lehetünk férfias virtusunkra, hiszen Liszt Ferenc is igen bensőséges kapcsolatba került vele. A viszonyból született élményekről - 
hiszen mégiscsak két tiszteletreméltó művészről van szó - legyen elég annyi, hogy hatása alatt Liszt csodás rondót komponált, amelyet George Sandnak ajánlott, a hálás asszony pedig viszonzásul remek kis elbeszélést kanyarított hódolójának. (Kalendárium Press)
Illés Endre szerint a fájdalom költője volt, akinek már kisgyerekként sem volt "pónilova, biciklije, cifra kockája, kardja, csákója, akit sose vittek hippodromba", később el is panaszolta egyik művében az Úristennek: "Kérem én még nem játszottam - játszani szeretnék mostan". De nem nagyon engedték neki, pedig kezdőként nagy reményekre jogosított, ő volt a pesti kabaré egyik legnépszerűbb szerzője, de sem később színpadra is átírt regényét, a Lila ákác-ot, sem színdarabjait, a Patikát, a Vőlegényt és az Aranyórát nem méltányolták igazán csak halála után. A Vőlegény bemutatóját követően például azt írta egyik lapunk; "Szép Ernő addig játszotta az együgyűt, míg végre elhittük, s most aztán le sem tagadhatja, hogy valóban az. Szép Ernőn az elmezavar komoly tüneteit állapíthatjuk meg".
Egész életében nem vették igazán komolyan, igaz, sokszor tett is róla, hogy így vélekedjenek felőle. Amikor például a monarchia katonatisztje lett, ő is követte a régi szokást, és kardjába jelmondatot vésetett. Ám míg társai valami fennkölt vagy harcias szöveget választottak, ő németül ezt vésette a pengébe: "Élni és élni hagyni". Ám míg ő nem bántott senkit soha, ő alig úszta meg a nyilasok uralmát, kész csoda, hogy megmenekült. Egy időben bécsi emigrációban élt, és szomorúan írta haza egy levelében Krúdy Gyulának: "azt sem értem, miért kell nékem szegénynek és zsidónak lenni, mikor egyiket sem kértem" De persze voltak akik felismerték képességeit és irodalmi tehetségét, Krúdy szerint például a Lila ákác főhőse "a pesti Anyegin".
De az elutasítás jellemzőbb volt műveivel kapcsolatban, ő pedig szomorúan vette tudomásul - mint mindent egész életében -, hogy idős korában az Erzsébet körúti Molnár büfébe kell járnia ingyenfőzeléket enni. (Kalendárium Press)
A szemüveges, mindig vidám és csibészes, de szerény és visszahúzódó énekes legalább két dolog miatt hasonlít a spanyolok nemzeti kincsére, Julio Iglesiasra. Egyrészt azért, mert az ő dalait is sokan énekelték kis hazánkban, másrészt azért, mert eredetileg ő sem tervezte, hogy énekes lesz, s nagyon kötődött a focihoz - Iglesias fiatalon a Real Madrid csikó-csapatának kapusa volt.
belül maradt, a felesége, Hajós Mária is a csapatban játszott. Közben azért énekelgetett is, autodidakta módon megtanult gitározni, sőt, ami a mai mezőnyre nem igazán jellemző, folyamatosan képezte is magát. A siker nem is maradt el: 1977-ben a Metronóm Fesztiválon ő lett az első, majd megnyerte az első ízben kiírt Sportdal-fesztivált és 1981-ben a Made In Hungaryt. Dalai között olyan, ma is ismerősök akadtak, mint az Elszáll a gondom, a Válaszolj nekem, az Állj meg kislány vagy a Múlnak a gyermekévek.
Kora gyerekkorától író akart lenni, azért aztán minden más elfoglaltságot elhanyagolt, főképp az iskolát. Társaival sem talált hangot, szégyellte ugyanis előttük, hogy írással próbálkozik, ezért aztán magányos diák volt, valódi Nyilas Misi.
az Árvácska.
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza a 
Fess fiatalember volt, ráadásul megörökölte a modenai hercegséget, miáltal ő lett a legnagyobb személyes vagyonnal rendelkező Habsburg. Nem csoda, hogy Európa főúri édesanyjai próbálták eladósorban lévő lányaikat összeismertetni vele, akkoriban nem volt jobb parti nála. A főhercegnek azonban esze ágában sem volt megnősülni, fiatalon szívesen múlatta színésznőkkel az időt, harmincéves korában még élte az agglegények könnyed életét, boldogságát csak gyenge egészsége árnyékolta be.
belső részére ragasztott fényképből éppen ő szembesült a szomorú ténnyel; Ferenc Ferdinánd nem a lányába, hanem egyik udvarhölgyébe, Chotek Zsófiába szerelmes. Hatalmas botrány tört ki, a szerelmes trónörökös azonban bátran vállalta rangon aluli szerelmét, így nem volt mit tenni, végül Ferenc József császár is beleegyezett a házasságba. Az esküvőt megtartották, a botrány hullámai elültek, a főherceget pedig kinevezték a fegyveres erők főfelügyelőjévé.
Ezen tisztsége miatt utazott Szarajevóba is, ahol feleségével együtt meggyilkolták. Emiatt tört ki az első világháború. (Kalendárium Press)
Egész élete szakadatlan vándorlás és bujdosás közepette telt, már fiatalon bejárta szinte az egész országot, hogy dolgozhasson, vagy méginkább, hogy tanulhasson, a nincstelen jobbágyfiút ugyanis sehol nem fogadták szívesen.
úgy szabadították ki a márciusi ifjak. A szabadságharc bukása után megintcsak bujdosnia kellett, hisz halálra ítélték, és jelképesen ki is végezték, szegény felesége bújtatta, nyolc évig élt a pincében.
holott ő a hatalom hite szerint Törökországban bujkált. Önfeláldozó felesége mentette meg; a legnagyobb szégyent magára vállalva az újszülött apjaként egy ismeretlen bakát jelölt meg. (Kalendárium Press)
Korának legtekintélyesebb államférfija volt, közel hatvan éven át - hat uralkodó alatt - szolgálta az osztrák államot. Rendkívüli tehetsége révén hamar vezető szerephez jutott, s mint a Habsburg Birodalom államkancellárja pontosan fél évszázadon át irányította a külügyeket.
Jól látta Frigyes is, Kaunitznak számos különös szokása volt, amelyeket azonban kénytelen volt elviselni mindenki. Például súlyos hipochonder volt, a halál szót ki sem volt szabad ejteni a jelenlétében, az pedig, hogy meglátogasson egy beteget, teljesen ki volt zárva, még II. József császárhoz sem ment be, pedig az őt hívogatta halálos ágyán.
Annyira félt a betegségtől, hogy állandóan zárt ablakú szobában tartózkodott. Érdekes módon a korszak egyik legnagyobb uralkodója, Mária Terézia viszont a bezártságot nem bírta, s ezért nyitott ablakok mellett szeretett lenni. Ha ketten voltak egy szobában - ami bizony naponta előfordult - természetesen a fontosabb személy akarata érvényesült; s az ablakokat becsukták. (Kalendárium Press)
A komolyabb könnyűzenét kedvelők jól tudják, hogy Afrika a csodálatos zenék és a tehetséges előadók kontinense, a muzsika valóságos aranybányája. A fekete földrész csodaszép nőkben sem szenved hiányt, a világszerte ismert topmodell, Iman is szomáliai származású.
Ezért aztán keresett modellként szerzett nemzetközi hírnevet, s közben énekelgetett is. Ám ő abban különbözik egyes kolléganőitől, hogy nagyon jó hangja van, míves lemezeket készít, és a világzene igazi sztárja lett belőle, nagyon népszerű szerte a világon, Európában és az Egyesült Államokban is. Jó pár éve Stinggel adott frenetikus koncertet a párizsi Bercy csarnokban, tomboló közönség előtt. Tekintélyét mutatja, hogy tavaly tagja volt a Cannes-i Filmfesztivál zsűrijének. Híres, és egész egyszerűen gyönyörű dala az ékes kirundi nyelven előadott Mama. Valamint az Afrika Obota, de szinte valamennyi produkciója megérdemli a figyelmet.
S bár ő maga a férjével, az egykori belga Forma-1-es autóversenyző Jacky Ickx-szel Monacóban él, nem felejtette el nehéz sorsú egykori honfitársait sem, ahol tud segít, az UNICEF jószolgálati nagykövetté is kinevezte. (Kalendárium Press)
A hazai dzsessz-rock története elég szomorkás, a műfaj sosem kapott megfelelő hivatalos támogatást, és a rajongók száma sem érte el a kívánatosat, hisz ez a zene mégiscsak az értőknek szól, a zeneszerető fiatalok többsége pedig semmit nem konyít a muzsikához. Ezért aztán kevés olyan dzsessz-rockot játszó magyar zenész van, akit mindenki ismer, de Babos Gyula feltétlenül közéjük tartozott.
A hatvanas években tűnt fel, amikor a Rákfogó együttesben pengette a gitárját, majd a Kex tagjai között találkozhattunk vele, utána pedig a Saturnus együttes tagja volt, olyan kiváló zenészek társaságában, mint a zongorista Szakcsi Lakatos Béla és a dobos Kőszegi Imre. Gyuszi játéka is hallható volt a hetvenes évek végén megjelent Éjszaka a stúdióban című lemezen, amelyen a műfaj legjelesebb zenészei muzsikáltak. Különben is szerette a társaságot, szívesen dolgozott együtt popzenészekkel is, közreműködött például Zorán és Katona Klári lemezein, dolgozott a V'Moto-Rock és a Neoton együttessel, sőt, brahiból egy időben elvállalta a Friderikusz-show zenekarában való gitározást is. Pedig hát ne feledjük, olyan muzsikusról van szó, aki kéttucatszor járt a dzsessz szülőhazájában, Amerikában, ahol még fizettek is neki, hogy dzsesszt játsszon.
Nemcsak remek gitártudásával, hanem már puszta megjelenésével is "súlyos" egyéniségnek számított; utoljára napközis korában volt száz kiló alatt, a versenysúlya 110 kiló volt, de ha felmérgesítték, két nap alatt képes 120 kilóra bosszantani magát. De tekintélyes pocakja a legcsekélyebb mértékben sem akadályozta a sikerben, bár néha okozott bosszúságot; egyszer meg kellett válnia legkedvesebb gitárjától is, mert már nem érte el rajta a húrokat. Sokan tudják, hogy a törékeny énekesnőt, Katona Klárit vette feleségül. (Kalendárium Press)
Irodalmi lapok szerkesztőjeként dolgozott, s baráti köréből szinte kitelt a korabeli világirodalom színe-java. Egyébként kiváló szemű szerkesztő volt, ő indította el a pályán például D.H. Lawrence-t és Ezra Poundot, segédszerkesztőnek pedig Ernest Hemingwayt vette maga mellé. Ő maga is remekül írt, impresszionista regényeket alkotott, legjellegzetesebb - s egyben talán legjobb - műve A jó katona, amely természetesen magyarul is olvasható. Joseph Conraddal közösen írt Románc című művéből film is készült. (KalPress)
Könyveit nagyfokú szociális érzékenység, a szegények és elesettek iránt érzett szánalom jellemzi. Leghíresebb könyve a Hódító Pelle, a Szürke fény, és a Ditte, az ember lánya. Az egyik legolvasottabb dán író, elbeszélései, regényei magyarul is megjelentek, s számos művét megfilmesítették világszerte; a Hódító Pelléből például Bille August készített világsikerű filmet a csodálatos Max von Sydow-val a főszerepben. (KalPress)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza az író egyik leghíresebb művét,