2024. június 25-én 75 éves HAVAS HENRIK újságíró, riporter
Amint egykoron a Heti hetes című népszerű tévéműsorból is megtudhattuk, volt már minden, csak akasztott ember nem.
A teljesség igénye nélkül: kezdte autóvillamossági műszerészként, volt a Volán művezetője, majd bekerült a Rádióba, ahol előbb a hírszerkesztőségben dolgozott, majd riporter lett. Dolgozott a 168 óra című műsorban, 1985-ben Tarnói Gizellával a Szorító, 1988-tól pedig Forró Tamással az Első kézből című rádióműsort vezette, s kivált az ez utóbbiban elhangzott riportjaival országos feltűnést keltett. 
Aztán következett a tévé, reggelente a Nap TV műsorvezetőjeként láthattuk a képernyőn, majd saját sajtóügynökséget alapított, és ügyvezető igazgatója lett a Budapesti Média Intézetnek. Volt a Magyar Labdarúgó Szövetség szóvivője, és 1995-ben egészen rövid ideig a Miniszterelnöki Hivatal címzetes államtitkára. Tagja volt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának is, sőt, a szervezet országgyűlési képviselőjelöltjeként indult az 1990-es választásokon.
Írt egy sor bestsellert is, amelyek közül talán a Negyvenkilencesek, a Szeretők, a Pro Domo, a Méhkirálynő, A bűnről és a bűnhődésről, a Könyörtelenek és a Pornó lett a legnépszerűbb. A magánélete is nyitott könyv mindenki számára, tudhatjuk, hogy hűséges ÚTE drukker, nős, két gyereke van, és legszívesebben kisoroszi házában tölti az időt.
Szeret főzni - kivált lecsót -, nem veti meg a márkás italokat, és szeret sétálgatni a kutyájával - amint az egy nagypapától el is várható.
A képernyőn manapság nem nagyon látni, de ma is aktív, közéleti témákban is hallatja a hangját, és ír is. Jelenleg három könyve kapható nagykereskedelmi forgalomban, mindhárom 30% kedvezménnyel rendelhető egy erre a címre írt elektronikus levélben: kalendarium@kalendariumpress.hu
A pop királya címmel emlegették leggyakrabban ezt a zseniális, ám legalább ennyire furcsa sztárt. A híres-neves Jackson família legkisebb sarjaként kezdte pályafutását, kilencévesen már színpadon volt. Első szólólemezét 11 évesen adta ki, húszéves sem volt, amikor az Off The Wall megjelent, amelyről egy hét alatt három szám került be az első tízbe az Államokban. Még ennek a sikerére is rátett a Thriller, amely a mai napig őrzi a minden idők legsikeresebb nagylemeze büszke címet. A következő nagylemezek már nem voltak ennyire sikeresek, de azért sok más előadó összetenné a kezét feleakkora példányszám hallatán. 
A Thriller elképesztő sikeréhez a ragyogó zenén túl a remek videók és Michael Jackson tökéletes tánctudása is nagyban hozzájárult.
Rowe szült neki két gyereket, de azt senki sem tudja, valójában hogyan és honnan kerültek elő a gyerekek.
Pályafutása során háromszor állt a figyelem abszolút középpontjában, először még kezdő színésznő korában, amikor híres, piros fürdőruhás képe meghódította a világ férfilakosságát, a kép poszter formájában is megjelent, amelyből 12 millió darabot adtak el.
Másodjára a Charlie angyalai című bűnügyi filmsorozat vetítése idején szerepelt szinte naponta az újságokban, még a komoly gazdasági lapok is gyakran írtak róla. A szerepe szerint viselt jellegzetes lobogó szőke frizurájára egész iparágat alapoztak az Egyesült Államokban, a róla mintázott Farrah-baba volt a későbbi fésülhető, öltöztethető "felnőtt-babák" őse, alsó hangon is legalább tízmillió dollár nyereséget hozott a gyártónak.
Harmadjára - sajnos végezetül - halála előtt egy hónappal került megint az érdeklődés középpontjába, a vastagbél rákkal való tragikus küzdelméről ugyanis kétórás dokumentumfilmet forgatott az NBC tévécsatorna, s a filmet tízmillió egykori rajongója könnyezte meg a képernyők előtt. De persze máskor is gyakran írtak róla, filmjeit - az Ágyúgolyófutam, a Gyilkosság Texasban, a Reggel találkozunk, a Hármas számú űrbázis és a Logan futása című mozit - is emlegették, s persze sűrűn cikkeztek magánéletéről.
Több mint másfél évtizeden át viharos, sokszor botrányos kapcsolat fűzte Ryan O'Neal-hez, s szakításuk különösen csúnyára sikeredett. Aztán Ryan leukémiás lett, Farrah pedig korábbi sérelmeit feledve visszatért hozzá, hogy ápolja. Aztán ő maga is rákos lett, ami három év alatt elvitte, 2009-ben hunyt el. Ryan O'Neal szerencsére ma is él. (Kalendárium Press)
Pécsett kezdte pályafutását, s hamar feltűnt szerepformálásának drámai erejével. 1972-ben a Nemzeti Színház Budapestre hívta, kereken tíz évet töltött a társulatnál, s főként a Brecht- és Shakespeare-darabokban nyújtott emlékezetes alakításokat. 1982-ben átszerződött az akkor alakult Katona József Színházhoz, s ott játszott haláláig. 
Mindkét színházban számos szép szerepet kapott; volt a Csongor és Tünde Mirigye, Regan a Lear királyban, Getrudis a Bánk bánban, Éva a Káin és Ábelben, Gruse a Kaukázusi krétakörben és Margit Goethe Faustjában. Sokat foglalkoztatta a film is, közvetlen, hiteles játékstílusával sajátos színt vitt a magyar filmművészetbe, legismertebb filmje a Változó felhőzet, a Szemüvegesek, a Szeressétek Ódor Emíliát és A legszebb férfikor. Tévéfilmjei közül a Bánk bán és Az ember tragédiája emelkedik ki. Tragikusan korán, 45 évesen hunyt el harminc éve, 1989-ben. Az egész művészeti élet siratta, de a legszűkebb családi körben helyezték örök nyugalomra. (Kalendárium Press)
Rodrigo Borgia spanyol bíboros lánya volt, s mivel törekvő apja a pápai székbe akart jutni, hamar feláldozta lányát politikai céljainak oltárán. Szegény Lucreziának mire elérte a serdülő kort, már két vőlegénye is volt, s amikor apja VI. Sándor néven végre pápa lett, feleségül is kellett mennie. Természetesen egy harmadikhoz, bizonyos Giovanni Sforzához, a frigy biztosította ugyanis a pápa szövetségét a nagyhatalmú milánói hercegi családdal.
Hogy mégis elégtételt vegyen, ő meg azt kezdte terjeszteni, hogy Lucrezia gyilkos méregkeverő, aki vérfertőző viszonyt folytat pápává lett apjával és testvérével, Cesare Borgiával, s a két férfiú ismeretében mindenki el is hitte a rágalmakat.
Pedig Lucrezia remek ember volt, műveltségével és bájával kivívta kora legkiválóbb elméinek csodálatát is, tudott görögül, latinul, spanyolul és franciául, tehetséggel verselgetett, zenélt és rajzolgatott. (Kalendárium Press)
Kivételes ember volt, diplomás gyógyszerész és vegyész, anyanyelvi szinten tudott németül, franciául és angolul, kiválóan értett latinul és oroszul, s egyetemistaként már jelentős folyóiratokban publikált. Szerencsésebb helyre születve állandó megbecsülésben élhette volna le az életét, hazájában azonban rengeteg megaláztatás érte. Amikor például behívták katonának, korábbi rangjához méltó módon, tiszti egyenruhában jelent meg, amit verések közepette kellett levetnie, s mint zsidó munkaszolgálatost hajtották ki a Don mellé. Öt évig sínylődött a hadifogságban,
de hazatérése után is csak pár évig élvezhette a jócskán kiérdemelt elismerést. Amikor egy reggel elindult a Parlamentbe átvenni a Kossuth-díját, felhívta az Írószövetség párttitkárát, menjenek együtt, akkor derült ki, hogy kihúzták a listáról. Nem csoda, hogy ő lett a groteszk műfajának legjobb hazai művelője, Macskajáték és Tóték című drámája immáron klasszikus, csakúgy mint Pisti a vérzivatarban című komédiája, sőt, egyperces novelláival új műfajt is teremtett. A groteszk különben élete része volt, a frontról például azt írta haza egy tábori lapon barátjának: "Se operába, se hangversenyre nem nagyon járok. Mostanában a hason csúszásra és emberölésre fektetem a hangsúlyt." (Kalendárium Press)
Eredetileg muzsikus akart lenni, egy zenekarban trombitált is, de súlyos szívbetegsége miatt abba kellett hagynia a megerőltető trombitálást. Hiába szeretett volna, nem lehetett természetesen katona sem, így aztán megpróbálkozott az írással, kezdetben csupán barátai szórakoztatására. Közben dolgozott is persze, mérnöki diplomájával előbb a Szabványügyi, majd a Papírügyi Hivatalban, de nem halmozták el feladatokkal, így aztán egyre többet írhatott.
Talán legjobb regénye a Pekingi ősz. Később visszatért a zenéléshez, orvosainak tanácsa ellenére ismét trombitálni kezdett, majd énekelt, s eközben több dzsessz szaklapot szerkesztett, és remek sanzonokat komponált. De beírta nevét a rockzene történetébe is, ő írta ugyanis az első francia nyelvű rockszövegeket.
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza kiemelten ajánlja az író 
Díszítőfestőnek tanult az Iparművészeti Főiskolán, majd a Pannónia Filmstúdióba került hátteresnek. 1961 óta rendezett, s főként sorozatai lettek népszerűek, például a Gusztáv-, a Mézga- és a Dr. Bubó-sorozat. Legjobb munkája talán a Hófehér című egész estés rajzfilm. Sokoldalú alkotónak számított, foglalkozott filmzene-szerzéssel, háttérfestéssel, animációval és forgatókönyvírással, s több ízben is tanított az Iparművészeti Főiskolán. A "magyar Walt Disney" megkapta a Kossuth-díjat is. (Kalendárium Press)
Bakfisként még kifejezetten csúnyácska lánynak számított, nagy orrával, elálló füleivel, fogszabályozójával nem nagyon gondolhatott könnyed filmes karrierre, ezért inkább a tanulást választotta. Előbb énekelni tanult, majd a Yale Egyetem drámatagozatára járt, s New York-i színházakban kezdte pályafutását.
Első filmszerepét csak harmincévesen kapta, amikor Fred Zinneman szerződtette Júlia című filmjéhez. Kiváló alakítása láttán ezután azonban hamar a filmrendezők egyik kedvence lett, s nemigen csalódott benne senki, hiszen huszonegyszer jelölték az Oscar-díjra, ami csúcs, és három aranyszobrocskát haza is vihetett. Nagysikerű filmek egész sorában játszott, nálunk is jól ismert mozija például a Távol Afrikától, A francia hadnagy szeretője, a Sophie választása, a Kramer kontra Kramer, A szarvasvadász, A szív hídjai, Az órák, az Adaptáció, A mandzsúriai jelölt, Az ördög Pradát visel, a Mamma Mia, a Kétely és A Vaslady.
Annak ellenére lett világsztár, hogy kolléganőitől eltérően egész életében elkerülték a botrányok, előbb a fiatalon meghalt - a Keresztapában és A szarvasvadászban szerepelt - John Cazale felesége volt, 
majd hozzáment egy szobrászhoz, akinek négy gyereket szült. (Kalendárium Press)
Ünnepeltünk napjaink egyik legsikeresebb szerzője, minden új könyve felkerül a magyar sikerlistákra is, a Digitális erőd, az Angyalok és démonok, A megtévesztés foka, a filmen is nagyon népszerű A Da Vinci-kód vagy az Az elveszett jelkép ma is keresett és olvasott, pedig ezek viszonylag régebbiek, az újak megjelenését pedig tömegek várják.
Sikerének titkát persze sokan kutatják, s abban általában megegyeznek, hogy a szerző magas intelligenciája - tagja a Mensa társaságnak - és művészettörténész képzettsége bizonyára hozzájárul. Könyveiben a tényeket ötvözi bravúrosan a fikcióval úgy, hogy az ember azt is hajlamos ténynek hinni, amit csak kitalál. Jellemző, hogy a Da Vinci-kód helyszíneire élelmes utazási irodák turistajáratokat szerveztek, s olvasók ezrei keresgélték a Louvre-ban a gyilkosság helyszíneként megjelölt férfivécét. Egy könyvben szereplő kis kápolna alig bírta a rohamot, a mellette található kis boltocska viszont óriási forgalmat csinált a szuvenírekből. 
A Da Vinci-kód különben 2003-ban jelent meg, s annak világsikere irányította rá a figyelmet a szerző korábbi regényeire is, amelyek csak ezután hódították meg igazán a világot.
A film történetének egyik leghíresebb gyerekszínésze volt, az O10z, a csodák csodája című filmjével világraszóló sikert aratott. Később a népszerű Andy Hardy-sorozatban vállalt szerepet, és sok filmben volt Mickey Rooney partnere. Egy sor zenés produkcióban is látható volt, ismert filmje a Tavasz a Broadway-n, a La Conga, a Broadway Melody és a Ziegfeld-görl. A neves filmrendezőhöz, Vincente Minnellihez ment feleségül, s az ő lánya a szintén világhírű színésznő, Liza Minnelli. (Kalendárium Press)
2024. június 21-én 90 éves CSERHALMI IMRE újságíró, író, a Százszor is szeretlek, az Eszter A világ közepe és a Dunaparti ballada című színdarab, a Törékeny boldogság és a Csata a hóban című film forgatókönyvének, valamint a Történelmi kulcsátvétel, a 
Ha nincs fék, gáz van, a Ki fog repülni? és a Vonalban vagyunk? című könyv szerzője.
Kalandos ifjúsága volt, Tasmániában született, majd volt bokszoló, aranyásó Új-Guineában és gyöngyhalász Tahitiben. Véletlenül fedezte fel egy operatőr, aki meghívta egy szerepre a Lázadás a Bountyn című filmjébe. Ettől kezdve fényes karriert futott be, számos filmben játszott főszerepet.
Ezt bizonyítja az is, hogy a filmben viselt jelmezét pár éve árverésre bocsátották, s egy rajongó 31 ezer dollárt adott érte. Az árverési cég Flynn filmbéli kellékeiért a valaha kínált legmagasabb összeget kapta, noha előzőleg mindössze 5-7 ezer dollárt remélt a nevezetes ruhaegyüttesért.
barátainak, ha ivott - s általában ivott, mint a kefekötő. Jellemző, hogy Errol már a mézeshetük alatt is öt különböző nővel csalta meg ifjú hitvesét, és akkor a fiúkról nem is esett szó, mert Errol igazából a saját nemét kedvelte.
A vállalkozás elvitte az egész vagyonát, s így ha ötvenévesen nem öli meg a szívroham, a nők bálványa valószínűleg teljesen lecsúszva végzi. (Kalendárium Press)
Német származású volt, eredetileg Jacobnak hívták. Pályafutását gordonkásként kezdte, majd öt évig színházi karmester volt, s ekkor kezdett zeneszerzéssel próbálkozni. Kezdetben keringőkkel jelentkezett, egymás után adta közre műveit, a kritikusok azonban kigúnyolták: "Párizs nevezetessége ő, ... reggelije mellett három valcert, délután egy mazurkát, vacsora közben pedig négy galoppot termel".
Későbbi sikereiben főként az játszott közre, hogy időközben színigazgató lett, így zsengéinek bemutatása nem okozhatott gondot. A nyugodtabb alkotói légkörben hamar kibontakozott tehetsége, tudatosan törekedett a zenei közízlés kielégítésére, ezért vezette be például műveiben a kuplét is, amellyel meghódította Párizst. S amikor egy rettegett kritikus is így írt: "Önfeledten kacagunk, tapsolunk, végül már sikoltozunk a gyönyörűségtől" - tudta, hogy befutott komponista lett. Az is jelezte ezt persze, hogy ömlött hozzá a pénz, végre fényűzően élhetett, egyike lett a francia főváros leggazdagabb embereinek.
Egyre nagyobb kedvvel dolgozott, legfényesebb sikerét az Orfeusz az alvilágban című vígoperájával aratta, de népszerű lett Szép Heléna, Kékszakáll és A gerolsteini nagyhercegnő című operettjei is. Termékeny zeneszerző volt, 102. színpadi művének komponálása közben érte a halál; a 
Hoffmann meséi című fantasztikus operáját később Ernest Guiraud fejezte be. (Kalendárium Press)
A történet valamikor a hatvanas években egy alabamai közgazdasági egyetemen kezdődött, ahol pár srác Commodores néven együttest alakított, s a vizsgák szünetében így szórakoztatták egymást és társaikat. A csapat szaxofonosa és énekese Lionel Richie volt. Lionel később zeneszerzőként és producerként is szerencsét próbált, majd szólóénekesi karriert kezdett, s rögvest nagyot dobott. Diana Ross-szal elénekelte a minap elhunyt Franco Zeffirelli Végtelen szerelem című filmjének betétdalát, s az Endless Love egycsapásra ismertté tette Lionelt is. Egy év sem telt el, s jött az új siker, az All Night Along, amely Amerikában és Nagy-Britanniában is listavezető lett. 
Ettől fogva időről időre kirukkolt egy érzelmes, vagy éppen egy kalipszósan vidám dallal, nálunk is jól ismert közülük a Hello, a Say You, Say Me és a Dancing On The Ceiling. Ez utóbbi miatt sem kellett a falra másznia - csak a klipben -, hiszen dala szintén feljutott az amerikai lista élére. A "hivatalos" elismerés 1985-ben érkezett el, amikor Michael Jacksonnal közösen írt dala, a We Are The World világsláger lett, ő pedig Grammy-díjat kapott érte. Ma is gyakran hallani róla, zeneszerzőként is sokat dolgozik, s énekesként is feltűnik néha a zenei műsorokban. (Kalendárium Press)
Sokáig a tenyerén hordozta a sors, édesapja magasrangú diplomata volt, fiatalon már bejárta a fél világot. A legjobb iskolákban tanulhatott, s pályakezdése is simának mondható, huszonévesen már a Broadway-n játszott.
pedig még Oscar-díjra is jelölték. Akkoriban nemcsak szakmai pályafutása csúcsán állt, de ő volt Amerika egyik szexszimbóluma is, szabadszájú megjegyzéseitől volt hangos a bulvársajtó, egyszer például kijelentette, hogy az a férfi, aki nem fordul meg utána, vagy vak, vagy homokos.
Az alkohol következtében meghízott, súlyos depresszióba esett, alkoholizmusát kórházban is kezelték, s csak az utóbbi években kezd megint úgy ahogy magához térni, bár a züllés nagyon meglátszik rajta sajnos. Szurkolunk neki, mert kár lenne érte. (Kalendárium Press)
Egy címfestőtől tanult festeni, kezdetben ceruza- és tusrajzokat készített. Híres grafikai műve az "1514", a Dózsa-féle parasztfelkelés ihlette fametszet-sorozata. Később a német expresszionizmus hatása alatt festett, e korszakának kiváló műve a Menekülők, amelyet Bécsben mutatott be. Kései képei közül a Kivégzés és az Anya emelkedik ki. Az ő nevét viseli a fiatal tehetségeket támogató Derkovits-ösztöndíj.
Sokoldalú tudással felvértezve kezdte filmes pályafutását, mielőtt első amatőrfilmjeit elkészítette volna, fizikát tanult a Varsó Egyetemen, majd filozófiát krakkói Jagello Egyetemen. De beült a Lengyel Tudományos Akadémia filmelméleti kurzusaira is, és így felvértezve kezdett a filmezéshez.
Andrzej Wajda mellett ő a lengyel filmművészet másik legismertebb alkotója, talán ezért sem tartja rangján alulinak, hogy kedvtelésből útifilmeket és portréfilmeket készítsen. Nekünk személyesen is jó ismerősünk, többször járt nálunk, és nagy híve a magyar kultúrának. Színre vitte Az ember tragédiáját, Szerep című tévéfilmjét pedig Szabó Magda írásából készítette. Pedig övé lehet szinte az egész egyetemes kultúra, folyékonyan beszél valamennyi világnyelven. (Kalendárium Press)
1938-ban lett a Bécsi Filharmonikusok hangversenymestere, majd 1954-ben - Clemens Krauss halála után - átvette a híres együttes vezetését. 1969 és 1978 között a bécsi Strauss-zenekar vezető karmestere volt. Legnagyobb sikerét azonban azzal aratta, hogy 1954 és 1979 között ő dirigált a világhírű bécsi újévi koncerteken, amelyet a világ számos tévéállomása - így a magyar is - közvetített.
Nagyon sokan jobban ismerik írói álnevén, hiszen Leslie L. Lawrence néven írt kalandos regényei rendkívül népszerűek, új könyveinek megjelenése igazi esemény. Kiváló regényei általában a rejtélyes Keleten, Tibetben, Kínában játszódnak - nem véletlenül, hiszen tudós orientalista.
Kelet-kutató Intézetének, tanított az egyetemen, és a nyelvtudományok kandidátusa. De kedvenc tudománya az átlagemberek többségét teljesen hidegen hagyja, ezért elhatározta, hogy a tudományos ismereteket olvasmányos bűnügyi regényekbe csempészi bele. Első könyve, a Sindzse szeme 1982-ben jelent meg, és azonnal nagy sikert aratott. Csakúgy mint későbbi regényei, amelyek közül külön kiemelésre érdemes A vérfarkas 
éjszakája, a Siva utolsó tánca, a Suttogó árnyak öble, A fekete anya kígyója, A lófejű démon és a Miranda koporsója.
Itáliában érett a történeti tájképfestészet egyik legnagyobb mesterévé, s amikor XIII. Lajos francia király hívására 1640-ben hazatért, már kora legtekintélyesebb festőinek egyike volt. Ki is nevezték a király első festőjévé, s elhalmozták megrendelésekkel. Irigyei azonban végül elüldözték hazájából, visszatért Itáliába, s végül ott is halt meg. A művészettörténet őt tekinti a heroikus tájképfestészet megteremtőjének, szépséges képei közül néhányat a budapesti Szépművészeti Múzeumba látogatók is megcsodálhatnak. (KalPress)
A XX. század legjobb teniszezőnőjének választott német lány mindent megnyert, amit lehetett. 22 Grand Slam-torna győztese, többször diadalmaskodott Wimbledonban, az ő nyakába akasztották a szöuli olimpia aranyérmét, de győzött az amerikai, az ausztrál és a francia bajnokságon, sőt, a harmincadik születésnapját is még azzal ünnepelte, hogy ismét megnyerte a Roland Garrost.
A reklámozók, a szponzorok elmaradoztak, hisz a nemzetközi tornákon szinte előre oda lehetett adni az első díjat Steffinek, s ezzel odalett a játék varázsa, az izgalom. Néhányan nem is bírták elviselni folyamatos sikereit, és őt is megfenyegették. A világranglista akkori első helyezettjére a "Szeles barátai és Graf ellenzői" aláírással közzétett levélben azzal ijesztettek rá, hogy elteszik láb alól.
Szerencsére nem váltották be fenyegetésüket, így Steffi ma is jó egészségnek örvend. Ami annál is inkább örvendetes, mert két gyereke van. Akikből akár világklasszis teniszező is lehetett volna, hiszen az édesapjuk pedig a férfi teniszezők egyik leghíresebbje, Andre Agassi. De a szülők szinte eltiltották gyerekeiket a tenisztől, ki tudja, miért. (Kalendárium Press)
Ő a mai magyar sport egyik legelismertebb sikerembere, ugyanakkor talán senki nem volt olyan nehéz helyzetben, mint ő. A magyar férfi vízilabda válogatott szövetségi kapitánya volt ugyanis, s a közvélemény mindig óriási elvárásokkal van a csapattal szemben.
A szurkolók különben először akkor csalódtak, amikor éppen őt nevezték ki szövetségi kapitánnyá, a korábban Olaszországban dolgozó egykori vízilabdázó ugyanis alig rendelkezett edzői tapasztalatokkal, úgyhogy először a közvéleménnyel kellett megküzdenie. Aztán ahogy jöttek a csodálatos eredmények, úgy nőtt a tekintélye, háromszor is megválasztották az év szövetségi kapitányának, s ünnepelt sikeredzőként állt fel végül a kispadról. (Kalendárium Press)
Szülővárosában, a Dorog csapatában kezdte pályafutását, de a Bp. Honvéd színeiben érett világklasszissá. Nem túlzó a jelző, hiszen a legendás válogatott, az "aranycsapat" kapusa volt, olyan sikerek részese, amelyekről évtizedek óta még csak nem is álmodunk.
Eredményeinek nagyszerűségét külön növeli, hogy egyáltalán nem volt sima útja a sikerhez. 1949-ben például tiltott határátlépés kísérletén kapták, pedig még el sem indult társaival Pestről, már a Vámház körúton lekapcsolták, de így is meghurcolták. Aztán 1955-ben mindennemű sport tevékenységtől eltiltották, és másfél évig a focipálya környékére sem mehetett. Az 1956 novemberében a Nyugat-Európában turnézó Bp. Honvéd vendégjátékosaként egy időre Bécsben maradt, ám 1957 májusában "kalandvágyból" családjával együtt hazajött, de már a határon várták az "illetékesek", kész csoda, hogy megúszta.
A Fekete Párduc 86-szor ölthette magára a címeres mezt, és 1962-ben a Népstadionban búcsúzott el a válogatottól, majd edző lett. Több vidéki csapatnál dolgozott, de megfordult Kuvaitban is, ahol nem csak edzőként tevékenykedett, de ő volt a labdarúgás országos szakfelügyelője is. Éveken át volt a Volán elnöke, majd a politizálással is megpróbálkozott. A csodálatos labdarúgó a XX. század legjobb kapusainak rangsorában a 18. helyen végzett, megelőzve a svéd Ravellit és az olasz Zengát is. (Kalendárium Press)
Hegedűs Géza szerint Móricz és Krúdy mellett ő volt a XX. század legnagyobb prózaírója, a magyar nyelv egyik legköltőibb stilisztája. Mondataiért ugyan már akkoriban is szekundát adtak volna a tanárok az elemistáknak, nemigen törődött ugyanis a nyelvtani szabályokkal, még kevesebbet a helyes szórenddel, de írásai éppen ettől olyan elragadóak. Nem is lett volna való a sok szabály műveihez, hiszen halhatatlan hőséhez, Kakuk Marcihoz a bohém nemtörődömség illik. Mint ahogy ő maga is könnyedén vette az írást, nem is tartotta írónak magát, sokkal büszkébb volt hangszereire, mint könyveire, s gyakran emlegette, hogy kenyérkereseti forrásnak tekinti az írást.
Egész könyvtára nem tett ki hatvan kötetet, és nem tartott különösebb kapcsolatot írótársaival sem, hisz mit beszéljen ő "a hülyeségekkel tűzdelt, aranyba kötött kötetek" szerzőivel? Annál jobban érezte magát a Kakuk Marci-félékkel, gyakran járt kocsmába, szerette a bort, s ha felöntött a garatra, cimborái kérésére még kézen is állt - valamikor ugyanis tornász volt. De szükség is volt sportos alkatára, egyszer ugyanis gyenge pillanatában a Dunába ugrott, de a vízben rájött, hogy nem akar meghalni, és kiúszott. (Kalendárium Press)
A képeken látható könyv - illetve a hangjáték - 30% kedvezménnyel rendelhető egy erre a címre írt elektronikus levélben: