2024. október 7-én 175 éve hunyt el EDGAR ALLAN POE amerikai költő és író
"Vele kezdődik az amerikai költészet, de Amerika azóta se adott nagyobb költőt a világnak" - írta róla Hegedüs Géza -, s ennek bizonyítására legyen elég csak A holló című zseniális versét említeni, amelyet több mint tíz költőnk fordításában olvashatunk magyarul. De ő az "atyja" a fantasztikus irodalomnak és a kriminek is, bűnügyi novellái nagyon népszerűek még ma is, sokat közülük filmeken is feldolgoztak, a legtöbbször talán a Morgue utcai kettős gyilkosság címűt.
Ennek ellenére az amerikaiak nem szerették, mert élő ellenpéldája volt annak az ott dívó hitvallásnak, hogy aki igyekszik az boldogul, Poe ugyanis igyekezett, és nem vitte semmire. Ebben persze közrejátszott az is, hogy igencsak léha életet élt, már az iskolából is azért tanácsolták el, mert kártyaadósságai miatt botrányokat csinált. Gimnazista kora óta masszívan ivott, utcalányokhoz járt, és amikor 27 évesen megnősült, 13 éves unokatestvérét vette el.
Nem is bírta sokáig szervezete züllött életmódját, teljesen lecsúszott, élete utolsó éveiről szinte nem is tudunk semmit. Halála előtt két nappal bukkant fel újra, amikor az utcán találtak rá, s alkoholmérgezéssel szállították kórházba. Ott halt meg negyvenévesen. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza az író Az aranybogár, a Rejtelmes történetek, valamint a Túl életen és halálon című könyvét kínálja, mindhármat antikvár példányban.
Világéletében színésznő szeretett volna lenni, óriási ambíciókkal indult el a pálya felé, ám akkoriban a színésznőktől inkább elvárták a szépséget, mint a tehetséget, és saját maga is be kellett vallja: "varázslatos szépség dolgában nem álltam valami jól", óriási - hogy az ne mondjuk: gülü - szemeiről annak idején még 
Idővel előnytelen külsejével is megbékélt, s valódi sztárként viselkedett, maga kavarta botrányaival sokszor lepipálta a legnépszerűbb szépségeket is, izgalmas titkok egész hálóját szőtte saját maga köré, elterjesztette például, hogy ő tette el láb alól az egyik férjét. S noha nem volt egy szépség, valósággal falta a férfiakat, első urát a mézeshetek alatt csalta meg a milliárdos Howard Hughes-zal. Az ifjú férj rájuk nyitott, a milliárdos hetvenezer dollárért vette meg szegény felszarvazott hallgatását. A pénzt aztán Bette visszaadta neki, mondván: ő nem egy k..., érte ne fizessen senki. (Kalendárium Press)
Istenáldotta tehetség volt, az atlétika szinte minden ágában a világ élvonalába juthatott volna, magyar bajnokságot például egyaránt szerzett sík- és gátfutásban, távol- és magasugrásban, a dobószámokban és ötpróbában, összesen 31 aranyérmet vihetett haza. Első bajnoki címét különben 17 évesen nyerte, utána pedig szinte átírta a hazai atlétika történetét. Ő volt az első távolugrónő, aki túlugrotta a 6 métert, az első magyar nő, aki 12 másodpercen belül futotta le a 100 méteres távot, de a 80 méteres gátfutásban is ő törte át a 12 másodperces határt.
Mivel ő volt az egyetlen magyar női atléta, aki kijutott Londonba, ráállt. Így aztán távolugrásban nyert aranyérmet, ami azért is különleges, mert a szám akkor szerepelt először a műsoron, ő tehát a női távolugrás első olimpiai bajnoka. Utána még két olimpián indult, de felkészülését a politika sokszor akadályozta, a szertelen sportolónő ugyanis gyakran tört borsot a hatalom orra alá. Egyszer - az ötvenes években! - külföldi munkavállalási engedélyért folyamodott, máskor meg bolgár szerelmét akarta ideköltöztetni. Végül az 1956-os olimpiáról nem tért haza, második férjével, Aczél Tamás íróval előbb Angliában élt, majd Amerikába költöztek.
A kiváló atlétanő onnan látogatott haza, de a ferihegyi repülőtéren valami apróság miatt vegzálni kezdték a határőrök, úgyhogy szépen hazament, és 2013-as haláláig felénk se nézett. (Kalendárium Press)
Amszterdamban élt, s az akkori világváros első számú portréfestőjének számított, számos megrendelést kapott, s ezzel nem csak társadalmi megbecsülést vívott ki magának, de biztosította anyagi jólétét is. Ekkor azonban gondolt egy nagyot, s bízva abban, hogy tekintélye megóvja a kudarctól, letért a járt útról, de egyéni felfogású kompozíciói nem arattak sikert. Csökkentek a megrendelések, s mivel igazi művészlélekhez méltón nem tudott bánni a pénzzel, szép lassan tönkrement. Jellemző a korabeli ízlésre, hogy az egyetemes festészet egyik legnagyobb remekét, az Éjjeli őrjáratot is fanyalogva fogadták az amszterdami polgárok. Életét családi tragédiák keserítették, majd a házát is elárverezték a feje fölül, így nagy nélkülözések közepette, hű házvezetőnője segítségére szorulva tengette utolsó napjait, s végül elfeledve hunyt el.
budapesti Szépművészeti Múzeumban is van képe. Életműve igazi kincsesbánya a hamisítóknak, akik azért is szeretik Rembrandt képeit másolni, mert a holland mester festményeit még az eléggé furcsa ízlésű amerikaiak is kedvelik, s így jól eladhatóak. Rembrandt-képek különben még napjainkban is kerülnek elő, pár éve például egy Nagy Sándort ábrázoló vásznára bukkantak egy skót múzeumban.
Halálának napra pontos ideje persze nem biztos, de nagy eltérés nem lehet, hiszen a philippi csata, amelyben öngyilkos lett, a legismertebb ókori csaták egyike. Mint ahogy őt magát is mindenki ismeri, ha máshonnan nem, 
Shakespeare ma is népszerű tragédiájából. Köztudomású tehát, hogy a Julius Caesar elleni gyilkos merénylet egyik főszereplője volt, de a közhiedelem az összeesküvés vezetőjének Brutust tartja. Pedig voltaképpen Cassius volt a merénylet legfőbb szervezője, aki Julius Caesar meggyilkolása után a polgárháborúban is főszerepet vállalt a köztársaságpártiak oldalán, ám Philippinél vereséget szenvedtek. Halála kicsit mesébe illő, hiszen úgy szól a fáma, 
hogy bár a csatában az ő vezényelte csapatok alulmaradtak Marcus Antonius hadaival szemben, ám Brutus katonái legyőzték Octavianus seregét, Cassius azonban ezt nem tudta. Sőt, abban a hiszemben volt, hogy Brutus is veszített, ezért elkeseredettségében öngyilkos lett.
A csinos popsztár a No Doubt együttes frontleánya, de nem éri be ennyivel, ezer más dolgot is csinál. Énekel például szólóban, és a filmszínésznői karriert is megcélozta. A No Doubt-ról azért említsük meg, hogy számos slágerlistás dalt termelt már, legyen elég csak a Don't Speak, a Just A Girl és a Hey Baby című nótákat említeni. A filmezésre nem kisebb tekintély, mint Martin Scorsese kérte fel, rábízta ugyanis az öt Oscar-díjat nyert Aviátor című filmben a legendás színésznő, Jean Harlow szerepét.
Neki való volt, hiszen csakúgy mint elődje, ő se mindennapi figura, például nem csak klipjeiben öltözködik meglehetősen extrém módon, de így jár az utcán is, stílusának követését csak erős idegzetűeknek ajánljuk. Még a minden furcsaságot kiszolgálni képes Hollywood se mindig tud lépést tartani vele, ezért Gwen felcsapott divattervezőnek, és maga találja ki ruháit. Egyedi ízléséért egyébként a nagymamáját okolja, aki az egész családot ellátta maga varrta ruhákkal. "Az iskolában és a bandában is mindig magam készítettem ruháimat - mondta egyszer -, nagyon szerettem a fűző-szerű hosszított derekú ruhákat, rövid szoknyával. Alsóneműnek boxer shortot, kockás harisnyát és Martens bakancsot viseltem".
Gwen különben pár éve menyasszonyi ruhák tervezésébe fogott, első selyem ruhakölteményét, spagetti-pánt és uszály egészítette ki. A ruhát barátnője, Mieke Binzer avatta fel, aki abban esküdött örök hűséget a banda gitárosának, Tom Dumontnak. Gwen csak azt bánta, hogy későn jutott eszébe, saját esküvőjére - 2002-ben Gavin Rossdale-lel - még mással varratott. Igaz, a három gyerek ellenére el is váltak. (Kalendárium Press)
Kalandos életet élt, 12 évesen már férjhez adták egy 8 éves cseh herceghez, de "házasságuk" csak 11 évig tartott. Margit ugyanis felnőve elégedetlen volt férje férfiúi teljesítményével, ezért egyszerűen kitette a szűrét, és feleségül ment Bajor Lajoshoz. A pápa persze nem fogadta el első házasságának önkényes felrúgását, és a meggondolatlan tiroli grófnőt Tirollal együtt kiátkozta az egyházból. A ravasz Habsburg-herceg, IV. Rudolf azonban megígérte neki, hogy kieszközli a Szentatyánál feloldozását, amennyiben Margit halála után a Habsburgokra hagyja Tirolt. Margit örömmel belement az egyezségbe, sőt, el is ajándékozta kicsiny országát, és Rudolf bőkezű évjáradékából éldegélt Bécsben. Így került Tirol a Habsburgok birtokába.
Tirol utolsó független grófnője különben - ki tudja miért - "Pofazacskós" Margit néven írta be nevét a történelembe. Egyesek úgy vélik, hogy őt ábrázolja Quentin Matsys Groteszk idős nő című festménye, de ez nem igazolt. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy feltűnő szépség nem lehetett, s legendás csúnyasága a későbbi századokban is sok mindenkit megihletett. Lion Feuchtwanger róla írta A csúnya hercegnő című regényét, Lewis Carroll pedig róla mintázta az Alice-t ijesztgető hercegnő alakját az Alice Csodaországban című világhíres könyvében. (Kalendárium Press)
Fiatalon zenét és pszichológiát tanult, s szokatlan módon egy színésznő fedezte fel. Norma Shearer volt az illető, aki Janet apjának íróasztalán meglátta a lány fényképét, elkérte tőle, és bevitte a Metro-Goldwyn-Mayer filmgyárba, ahol meg is kapta első szerepét.
Harmadik férje - még mindig csak 24 évesen - a magyar származású Tony Curtis volt, aki nagy sztárnak számított már akkor. Románcuk, házasságuk, gyermekeik születése állandó témát adott a lapoknak - mint ahogy később kapcsolatuk megromlása, a pletykák Janet csalfaságáról, majd válásuk is. A közben forgatott filmjei nézettségének persze jót tett mindez, a legnagyobb filmesekkel dolgozott, Orson Welles és Alfred Hitchcock foglalkoztatta, Errol Flynn, Frank Sinatra, Charlton Heston és Gary Cooper partnere volt.
filmes gyilkosságának is megválasztották. Janet Golden Globe-díjat kapott érte, és még az Oscar-díjra is jelölték - először és utoljára.
Az indiai történelem egyik legnagyobb alakja, az angol gyarmatosítás elleni küzdelem legendás vezetője volt, aki a harc egészen különleges módját választotta, az "együtt nem működés"-t. Ennek lényege az volt, hogy elvetett mindenfajta erőszakot, de a gyarmati hatóságok minden intézkedését is. Békés és néma ellenállásával az őrületbe kergette az angolokat, s politikája óriási tömegeket vonzott. Népe feltétlen tisztelte, tőlük kapta a Mahátma, azaz a Nagy Lélek nevet is, eredetileg ugyanis Mohandász Karamcsand volt a neve. (KalPress)
A modern orosz filmművészet kiemelkedő alakja, a film igazi mindenese volt, színész és rendező, de hogy ne szakadjon el az orosz valóságtól, a saját bőrén próbált ki egy sor civil mesterséget is, volt például kolhozparaszt, lakatos, gépkocsivezető és kőműves. A filmen kívül a kultúra más ágaiba is belekóstolt – sikerrel. 
Remek elbeszéléseket, regényeket és drámákat írt. Sokoldalúságának legfőbb bizonyítéka, egyben élete fő műve A vörös kányafa című filmje, amelyet – mint egy orosz Chaplin – ő írt, ő rendezett, és ő játszotta benne a főszerepet is. (KalPress)
Nálunk leginkább a Maffiózók című filmsorozatból ismert, Jennifer Melfi pszichológusnőt játssza. Aki nem csak okos, de nagyon csinos is, állandóan falatnyi szoknyákban ülve, szép, hosszú lábait csábosan keresztbe vetve faggatja szegény Tony Sopranót, aki el is akarta csábítani egyszer, de nem sikerült neki.
Színészi karrierjét viszont a maffiának köszönheti, no nem, az előbb említett Maffiózóknak, amely ugyan leghíresebb produkciója, ám nem az első. Martin Scorsese híres maffia-filmjében, a Nagymenőkben tűnt fel, s olyan nagyszerű alakítást nyújtott, hogy Oscar-díjra is jelölték érte. Azt követően számos remek mozifilm következett, a Farkangyal, a Vérvörös rúzsnyomok, a Medicine Man és az Egy kosaras naplója, majd jött a Maffiózók, ami kivételesen nagy siker lett.
Egyébként is mozgalmas életet élt, gyakran kimaradozott éjszkára. Egyébként két gyereke van - az egyik a híres színésztől, Harvey Keiteltől. Újabban jól van, s az intelligenciája is meglenne hozzá, hogy ne pusztítsa önmagát. Három nyelven beszél, szereti a könnyűzenét, és modern amerikai drámákat olvas. (Kalendárium Press)
A híres oxfordi egyetemen tanult, majd újságírói pályára lépett, a tekintélyes The Times munkatársa lett. Első regénye 95 esztendeje, 1929-ben jelent meg, az első sikert azonban csak a közel tíz évvel később írt Brighton sziklája című könyvével aratta. 1940-ben ismerték meg nevét külföldön is, amikor a Hatalom és dicsőség című regénye meghódította a világot. Ezután népszerű könyvek sorát írta, leghíresebb közülük A csendes amerikai, A tiszteletbeli konzul és a Havannai emberünk. Műveit félszáz nyelvre fordították le, és minden más modern szerzőnél többször vitték színpadra.
Levelezésük egyébként pár éve került árverésre Londonban. Vadászterülete Latin-Amerikán és Délkelet-Ázsián kívül Kína és Kelet-Európa volt. Mivel harcos antiimperialista hírében állt, szívesen látott vendég volt a kommunista országokban, bejutott Vietnamba és Kubába, ahol Ho Si Minh és Fidel Castro is fogadta. Greene fő feladata az volt, hogy felmérje a fejlődő világbeli szocialista országok erejét, valamint Moszkvához és Pekinghez fűződő kapcsolataik szintjét. (Kalendárium Press)
Megrendelés esetén a képeken szereplő könyveket antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Megrendelhető itt: 
65 évvel ezelőtt, pontosan október 1-jén született a szenegáli fővárosban, Dakarban YOUSSOU N'DOUR, aki kiváló énekes, különben nem dolgozhatott volna Paul Simon Graceland vagy Peter Gabriel So című lemezén. Sőt, gyakran elő is jön a háttérből, 1994-ben például Neneh Cherry-vel előadott Seven Seconds című dala világszerte siker lett. 20 éve, 2004-ben Egypt című, Grammy-díjjal kitüntetett, afrikai és arab zenei alapokra épülő nagyszerű lemezével lepte meg a világot. Bennünket meg azzal, hogy eljött a Szigetre is. S méltányoljuk benne, hogy világszerte népszerű, jólkereső előadó létére ma is jórészt Szenegálban él. 2012-13-ban, mintegy másfél évig ő volt Szenegál turisztikai minisztere. (KalPress)
Nálunk leginkább az anyanyelvén előadott Lady Karneval című dala okán híres. Sokan kissé megmosolygtató bájgúnárnak tartották, hazájában mégis a legnagyobb népszerűségnek örvendett, a hatvanas évek vége óta 26 alkalommal választották meg Arany Csalogánynak, azaz a legnépszerűbb énekesnek - később már nem is indult, hogy lehetőséget adjon a fiatalabbaknak.
Nagy Feró is előadta - igaz, egészen másfajta stílusban -, nemrég pedig az Irigy Hónaljmirigy figurázta ki az énekest, s ugyebár parodizálni csak közismert és népszerű előadót lehet. Karel persze többszörös milliomos lett, az egyik leggazdagabb cseh.
És a gyengébbik nem nagy rajongója, aki sokáig őrizte függetlenségét, nem csak művészi megfontolásokból, hanem mert nem akarta elriasztani női rajongóit. Akik még azt is elviselték, hogy Gottról érett férfikorában kiderült, mégis van két lánya. Aztán hatalmas botrányt okozott egy interjújával, amelyben sokakat megdöbbentő vallomást tett; "Azután, hogy belekóstoltam a csoportos szexbe, sajnálok minden olyan napot, ami enélkül telt el". A megnyilatkozás után a producerek alig tudták kimosdatni. De mindez ,már csak emlék, a népszerű előadó 2019-ben elhunyt. (Kalendárium Press)
Az irodalomtörténet őt tekinti a klasszikus francia dráma megteremtőjének, amelyet Cid című tragikomédiájának köszönhet. A darabot 1637-ben mutatták be, és óriási közönségsikert aratott. A korabeli kritika persze - ahogy remekművek esetében általában lenni szokott - fanyalogva fogadta, s bizonyos szerelmi ügyek darabbéli emlegetése kivívta az egyház haragját is. Maga Richelieu bíboros is állást foglalt az ügyben, s szegény Corneille csak úgy mentette meg a bőrét, hogy megígérte: legközelebb a közízlésnek jobban megfelelő drámát ír. 
Így is tett, de későbbi műveit már nem fogadta a Cid-éhez hasonló tetszéssel a közönség, és Racine feltűnése is egyre inkább kiszorította a korabeli színpadról. Megkeseredett emberként halt meg 78 évesen, ami akkoriban matuzsálemi kornak számított. (Kalendárium Press)
Egy Isten háta mögötti kis olasz faluban született, s már azzal megdöbbentette a derék helybélieket, hogy nem békés családanya akart lenni, ügyvédnek készült. Pénze persze nem volt az egyetemre, a szülei sem tudták segíteni, ezért, hogy finanszírozni tudja tanulmányait, modellkedni kezdett. S mivel rendkívüli szépséggel áldotta meg a Teremtő, hamar felkapott modell lett, s mikor leszerződtette a világhírű Elite ügynökség, fájó szívvel a hírnevet, a pénzt, a csillogást választotta, s abbahagyta tanulmányait.
így sima útja vezetetett a filmhez. Dino Risi fedezte fel, majd Francis Ford Coppola osztotta rá Drakula menyasszonyának szerepét. Aztán szerelmével és későbbi férjével, a szintén színész Vincent Cassellel Párizsba költözött, s a Szerelmi fészek című filmben már együtt szerepeltek. Monica az Oscar-díjas Mediterraneo révén lett nemzetközi sztár, s nem fakuló szépségét a Malena című filmben is megcsodálhattuk. Sajnálni pedig a Visszafordíthatatlan című filmben volt rá okunk, amikor megerőszakolták és brutálisan megverték - amikor a filmet a Cannes-i Filmfesztiválon levetítették, a nézők egy része az ominózus jelenetnél elhagyta a termet, mert nem bírta nézni a csinos lány szenvedéseit. Szerepelt a Mátrix-filmekben, majd drámai alakításával kápráztatta el a közönséget A passió című film Mária Magdolna alakításával.
Sokak szerint ő a világ leggyönyörűbb nője, de a magánéletéről viszonylag keveset tudunk, ő maga alig nyilatkozik róla. Az persze nem titok, hogy pár éve elvált a férjétől, és két gyereke van. (Kalendárium Press)
1958-ban a Reggeli Tiffanynál című kisregényével robbant be az irodalomba, amely Álom luxuskivitelben címmel filmen is világsikert aratott, a felejthetetlen Audrey Hepburnnel a főszerepben. Hasonlóan világhírű könyve Hidegvérrel című regénye, amely egy kansasi négyes gyilkosság körülményeinek és lélektani hátterének leírása.
Megrendelés esetén a képen szereplő könyvet antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Eredetileg orvosnak tanult, de nem fejezte be egyetemi tanulmányait, nem is volt neki való az orvostudomány szigorú fegyelme. Örökmozgó, állandóan saját képességeit és a lehetőségeket kutató ember volt, aki számtalan foglalkozást kipróbált, volt grafológus és hipnotizőr, vámügyintéző és biztosítási ügynök, szívesen festegetett, majd a világ szerencséjére egy művészeti folyóirat szerkesztője lett. Ebbéli tevékenysége során kezdte ugyanis izgatni egy olyan toll kifejlesztése, amelyet nem kell tölteni, könnyen lehet írni vele, pláne nem ejt pacát a kéziraton.
Így aztán feltalálta a golyóstollat, amelyet 1938-ban szabadalmaztatott, s találmánya a szokásos ügymenettől eltérően azonnal óriási siker lett. Találmányával egy évig lehetett töltés nélkül írni, kész csoda volt ez akkoriban, szokatlan kényelmet biztosított a használójának. Hamar meg is hódította a világot, ám ehhez az is hozzájárult, hogy 1939-ben származása miatt el kellett menekülnie Magyarországról, így a golyóstoll gyártása a távoli Argentinában indult be, tehetséges hazánkfia ugyanis félelmében egészen odáig menekült derék honfitársai elől. A golyóstoll az ötvenes évekre meghódította az egész világot, a szabadalmat az angol kormány is megvette, mert a golyóstollból nagy magasságban sem folyt ki a tinta, így a királyi légierő harci repülőgépein az ő 
találmányával vezették a fedélzeti naplót. S mivel pedig Bíró Lászlót sikeresen elüldöztük az országból, világraszóló találmánya nagyüzemi gyártásból sem egy hazai vállalat, hanem a Parker lett világcég.
Még akár a születésnapját is ünnepelhetnénk - 82 éves lenne az idén -, ám a nagyszerű sportemberre pontosan három és fél évtizede már csak emlékezhetünk. A magyar labdarúgás történetének egyik kimagasló alakja szinte a semmiből, kizárólag önerejéből és szorgalmából lett világklasszis sportoló. 17 éves korától pályafutása végéig a Vasasban játszott, s ez idő alatt négy bajnoki címet szerzett. 1964-ben tagja volt az olimpiai aranyérmes és az Európa-bajnoki harmadik helyezett válogatottnak. Egyébként 33-szor volt tagja a nemzeti tizenegynek, játszott például az 1966-os angliai világbajnokságon, ahol talán minden idők egyik legszebb gólját lőtte a braziloknak.
A remek csatár igazi világsztár volt, beválasztották a világválogatottba is. Anyaegyesületéhez haláláig hű maradt, hiszen éppen az utánpótlás bizottság egyik összejöveteléről hazatérőben érte a végzetes szívroham. A Vasas természetesen őrzi emlékét - tiszteletére évente serdülő teremtornát rendez -, de nevét az ország sportszerető közönsége sem felejti el. Pár évvel ezelőtt a Magyar Labdarúgó Szövetség nevét viselő díjat alapított, amit tehetséges roma fiataloknak ítélnek oda.
Farkas János ugyanis - nem mintha számítana - roma származású volt, egyébként pedig elkötelezett hazafi. Fénykorában szerződéssel csábította a világhírű Milan, mire Farkas - aki imádott enni - megkérdezte: Signore, lehet maguknál olyan paprikás csirkét enni, hogy a tejfölös szaftot ki lehet kanalazni a hús mellől a tányérból? A menedzser persze a fejét rázta. Farkas gyorsan el is döntötte a kérdést: "Akkor nem megyek!" (Kalendárium Press)
Elsősorban fiataloknak, különösen lányoknak írt regényein, amelyek az emlékezetes csíkos könyvekben jelentek meg, olvasók több generációja nőtt fel. Életrajzi munkái a világ- és a magyar történelem nagy alakjairól szóltak, de kizárólag nőkről. Nevéhez kötődik egyebek mellett a Teleki Blanka, a Szendrey Júlia, a Csipkebolt Brüsszelben (Podmaniczky Júliának,, Jósika Miklós feleségének az életrajza), a Kossuth Zsuzsanna és a Vilma doktorasszony (Hugonnai Vilmáról az első magyar orvosnőről szóló) című könyv. 
A képeken látható könyvek 30% kedvezménnyel rendelhetőek egy erre a címre írt elektronikus levélben: 
A modern filmművészet egyik legnagyobb klasszikusa fiatalon térképészeti rajzoló volt, s műkedvelő színészként ismerkedett meg a világot jelentő deszkákkal a római egyetemi színpadon. 1947-ben a Nyomorultak című alkotásban kapta első filmszerepét, de ekkor még hű maradt a színházhoz is; játszott a Teatro Eliseóban, s a világhíres angol rendező, Peter Brook által színpadra vitt Tchin-tchin című darab párizsi bemutatóján.
Első sikerét 60 évvel ezelőtt, 1959-ben Az édes élet című filmben aratta, majd világsikerű filmek sorában játszott. Közel 150 filmben szerepelt, legismertebb közülük Az éjszaka, A szép Antonio, a Nők városa, a Napraforgó, valamint a Ginger és Fred. "Az olasz filmek örök hősszerelmesének", "a latin szerető megtestesítőjének" káprázatos alakítások fűződnek a nevéhez, ezért szinte hihetetlen - bár jellemző Hollywoodra -, hogy az Oscar-díjat sosem kapta meg, bár a Válás olasz módra című filmjéért jelölték rá 1962-ben, de a díjat végül Gregory Peck kapta.
De egyéb művészi díjakkal sem halmozták el, egyéb kitüntetései persze vannak szép számmal, megkapta például a francia Becsületrend tiszti keresztjét, s ilyen magas állami kitüntetés ritkán ér olasz embert. Nagy megtiszteltetés nekünk, hogy magyar filmben is vállalt szerepet, a Miss Arizona közreműködője volt. (Kalendárium Press)
Megrendelés esetén a képen szereplő könyvet antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Gyerekként még elég csúnyácskának számított, fogszabályozója volt és szemüvege, mire azonban felserdült, kibontakozott szépsége is. Szerencsére édesanyjának a barátnője volt az Elle magazin főszerkesztője, aki rávette a mamát, engedje meg, hogy címlapképet készítsen lányáról.
A fotó megjelent, a magazin pedig Roger Vadim kezébe került, aki rögvest beleszeretett a lányba, s a szülői ellenkezés dacára feleségül vette az alig nagykorú lányt. Majd Vadim leforgatta első filmjét, természetesen felesége főszereplésével, s az És az Isten megteremtette a nőt című filmjük óriási siker - és nagy botrány lett. Brigitte pedig egycsapásra sztár, a korszak szexbálványa. Szinte sorban álltak nála a rendezők, s így sok nagysikerű filmben játszott, nálunk is jól ismert közülük a Babette háborúba megy, a Magánélet, A medve és a baba, a 
Megvetés, a Hímnem, nőnem és a Viva Maria. S aztán sikerei csúcsán gondolt egy nagyot, és felhagyott a filmezéssel.
Pedig Brigitte rutinos pereskedő, emlékirata miatt négy korábbi férje, sőt, még saját gyermeke is beperelte, s szegénynek több százezer frankot kellett kifizetnie a rosszhírbe hozott felpereseknek. (Kalendárium Press)
Születésnapjára a Kalendárium Press webáruháza Roger Vadim 
Előbb a Magyar Rádió irodalmi osztályát vezette, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanított, 1949-ben azonban elhagyta az országot, s előbb Firenzében, majd haláláig Angliában élt. Publikációi igen szerteágazóak, érdeklődése sok műfajra kiterjedt. Írt esszéket, történelmi-, társadalmi-, irodalmi elmélkedéseket, elbeszéléseket és drámákat. Sajnos legtöbb műve külföldön jelent meg, írásai sokáig nem voltak hozzáférhetőek hazánkban. De ez már a múlt, manapság már Magyarországon is kézbevehető például kiváló esszékötete a Római muzsika, az Őrzők és az Alkalom. (KalPress)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza két könyvet kínál: az író 
Tóth Imre néven látta meg a napvilágot, és 1937-ben aratta első sikerét, amikor Szkander béget ábrázoló szobortervével elnyerte Rómában a Fiatal Művészek Díját. A nácizmus elől aztán külföldre menekült, Olaszországban telepedett le, s már Amerigo Tot néven szerzett világhírt. 1969-ben látogatott haza először, s akkor ajándékozta a fehérvárcsurgói katolikus templomnak híres Madonna-szobrát. Életének utolsó éveiben gyakran hazatért Fehérvárcsurgóra, s ígéretet tett arra is, hogy a református templom elé megformázza Kálvin János szobrát. Ebben azonban már megakadályozta 1984-ben bekövetkezett halála. Halálának évében nyitották meg Pécsett az Amerigo Tot Múzeumot, amely számos kiemelkedő művét őrzi, itt látható például híres Székek című sorozata.
Ő maga személyében is nagyon híres ember volt, igazi művészember, kedves bohém. Még színészkedett is, talán sokan nem tudják, hogy szerepelt a legendás Keresztapa című filmben, egy hallgatag, mogorva maffiózót alakított benne Al Pacino oldalán. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza az