Albert Chinụalumogu Achebe (Ogidi, 1930. november 16. – Boston, 2013. március 22.) ibó származású, angol nyelven alkotó nigériai regényíró, költő, tanár. Az afrikai irodalom kimagasló alkotója.
Chinua Achebe (16 November 1930 – 21 March 2013) was a Nigerian novelist, poet, and critic who is regarded as the dominant figure of modern African literature. His first novel and magnum opus, Things Fall Apart (1958), occupies a pivotal place in African literature and remains the most widely studied, translated, and read African novel. Along with Things Fall Apart, his No Longer at Ease (1960) and Arrow of God (1964) complete the so-called "African Trilogy"; later novels include A Man of the People (1966) and Anthills of the Savannah (1987). He is often referred to as the "father of African literature", although he vigorously rejected the characterization.
Megrendelés esetén a képeken látható könyveket antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: kalendarium@kalendariumpress.hu
Senki nem lehet próféta a saját hazájában, tartja a mondás, s ez Norvégiában is igaz, hiszen Ibsen sokáig nem sok megértésre talált honfitársai körében. De ez sem mindenkire igaz, hiszen legnagyobb vetélytársát, a szintén zseniális Björnsont például általános elismerés övezte, s ez annyira bosszantotta Ibsent, hogy elhagyta hazáját, s évtizedekig haza se nézett. Remekműveit, a Nórát, a Vadkacsát, a Solness építőmestert is külföldön írta, s művei bemutatóira sokszor személyesen is elment. A Nóra bemutatóján járt Pesten is, s Jászai Mari játéka - s nem utolsósorban asszonyi varázsa - 
annyira lenyűgözte, hogy a tervezettnél jóval tovább maradt, szegény Reviczky Gyulát majd megölte a féltékenység. Ibsen végül öregségére csak hazatért, s milyen a sors fintora; fia - a Svédországtól függetlenné vált Norvégia első külügyminisztere - éppen ádáz ellenfelének, kibékíthetetlennek hitt haragosának, Björnsonnak a lányát vette feleségül, így a norvégok két legnagyobb irodalmára közös unokájuk révén egy családba került. Igazi drámai helyzet, de egyikőjük sem írta meg. Talán nem véletlenül. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press a Ha mi, halottak, föltámadunk című könyvet kínálja, antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Megrendelés esetén a Három dráma című könyvet antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Tudós irodalmárként angol irodalomtörténete, valamint Byron-, Keats és Shelley-tanulmányai a legértékesebbek, szépíróként pedig főként elbeszélései arattak sikert, bár Menyasszonyok, vőlegények című regénye szintén népszerű lett. Az ő felesége volt a már elhunyt írónő, Szabó Magda, aki végül befejezte férje Megmaradt Szobotkának című önéletrajzát.
Minden adottsággal megáldotta a Teremtő, ami a sikerhez szükségeltetik, nála a gyönyörű külsőhöz a tehetségen kívül még egy kis ész is társult, nem csoda, hogy sima útja volt a karrierhez. Elnöki ösztöndíjjal tanulhatott a Syracuse Egyetemen, s mivel musical szakon végzett, korán kipróbálta magát a popszakmában is. Első albuma rögvest aranylemez lett, azóta pedig bízvást nevezhető menő popénekesnőnek, hiszen közel tucatnyi Grammy-díjat kapott. Híres dala a Save The Best For The Last és a Dreamin', a Pocahontas című rajzfilmben pedig ő énekli A szél színei című betétdalt. Szépségének is van kézzelfogható bizonyítéka, 1983-ban ő lett az első színesbőrű Miss America. A büszke címet ugyan nem viselhette sokáig, mert a Penthouse magazinban korábban megjelent merészen erotikus aktfelvételei miatt megfosztották 
tőle.
A legendás református püspök, Ravasz László avatta missziós nővérré, és elküldte Hamburgba megtanulni a misszionárius hivatás elméleti alapjait. Ott tudta meg, hogy a messzi Új-Guineában a pápuák mindig megeszik a misszionáriusokat, s mivel éppen akkor sem szolgált ott senki, nagy bátran oda kérte magát. 1927-ben indult el kalandos útjára Manusz szigetére, ahol a pápuák ugyan nem ették meg, ám megérkezése napján kishíján agyoncsípték a moszkitók. De meggyógyult, s attól kezdve 
ő kezdte gyógyítani a bennszülötteket, akiknek a körében hamarosan nagy tiszteletet vívott ki, különösen azután, hogy a pápuák legnagyobb csodálatára a szappannal megfürösztött gyerekek életben maradtak. Miszisz Doktornak hívta mindenki, és idővel amolyan békebíróként is kikérték tanácsait - amint arról a Hét év a kannibálok földjén című könyvében be is számolt. A barbárnak tartott emberevők között a haja szála sem görbült, a japánokkal azonban sajnos nem volt ilyen szerencséje; a második világháború idején ki tudja miért elhurcolták, kivégezték, és mezítelen holttestét a tengerbe vetették. (Kalendárium Press)
Egy Glasgow melletti kis falucskából származott, nyughatatlan fiatalember volt, kora gyerekkora óta az ismeretlen Afrikába vágyódott, de sok reménye nem lehetett, tehetséget ugyanis nemigen árult el magáról semmiben. A legnagyobb eséllyel misszionáriusi kiküldetésre pályázhatott, de amikor próba prédikálásra egy kis vidéki templomba küldték, lámpaláza miatt egy szót sem tudott kinyögni a szószéken, úgyhogy nem sokan támogatták jelentkezését.
arisztokrata fedezte fel, mivel azonban őt nem érdekelte a dicsőség, az ambíciózus Livingstone magának tulajdonítva a felfedezést további támogatásért a Királyi Földrajzi Társasághoz fordult, és meg is kapta. S bár később valóban sok fehér foltot tüntetett el Afrika térképéről - neki tulajdonítják a Zambezi felső folyásának, a Meru és a Bangveolo tónak, valamint a Victoria vízesésnek a felfedezését -, tevékenységének jelentőségét ő maga értékelte a legtöbbre. Hazánk szülötte, 
a híres Afrika-utazó, Magyar László például gyakran megelőzte, a skót kínosan is érezte magát, utazásai során többször kitért előle.
Vérhasban halt meg 1873-ban, holttestét később a Westminster apátságban helyezték végső nyugalomba. (Kalendárium Press)
Jávor Pál mellett a harmincas évek legnépszerűbb bonvivánja volt, igazi hősszerelmes, aki sok női szívet hódított meg - már persze a filmvásznon keresztül. Filmjei nagyon népszerűek ma is, elég csak a Dollárpapát, a Lila ákácot vagy a Lovagias ügyet említeni, amelyeket ma is gyakran látni a különböző tévécsatornákon. Fénykorában legnagyobb sikerét a Hölgy kissé bogaras című filmjével aratta, amelyben a csodálatos Tolnay Klárival játszott együtt, és sok német film főszerepében is megőrizte a filmszalag, évekig ugyanis a híres UFA filmgyár sztárja volt.
Hősünk azonban nemcsak sármos szívtipró volt, hanem remek színművész is, emlékezetes színpadi alakítások egész sora fűződik a nevéhez, volt például Razumihin a Bűn és bűnhődésben, illetve Csugunov a Farkasok és bárányokban, legtovább a Vígszínházban játszott. Emellett kiváló sanzonénekesként, mi több, rendezőként is bemutatkozott. Egyike volt legszebben beszélő színészeinknek, 1967-ben ő kapta az első Kazincy-díjat. Sokoldalúságára egyébként jellemző, hogy egyszer még a műfordítással is megpróbálkozott - igaz, nem teljesen önszántából. Történt pedig, hogy a Művész Színház szigorú direktora, Várkonyi Zoltán által rendezett angol darab próbája közben kiderült; hiányzik a szövegkönyvből két oldal. 
S mivel Várkonyi éppen külföldön volt, Ráday és partnere, Tolnay Klári az eredeti drámából lefordították a hiányzó részeket. Senki nem jött rá a turpisságra. Pedig nem is tudtak angolul.
A Pinceszínházban amatőr színészként ismerkedett meg a világot jelentő deszkákkal, pályáját pedig a kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdte segédszínészként. A legjobb helyre került, akkoriban - a hetvenes-nyolcvanas években -, a kaposvári társulat a honi színházi élet legizgalmasabb előadásait produkálta, ő is részese volt például a Marat halála című darabnak, ami még politikai vihart is kavart. Ünnepeltünk más tekintetben is a szerencse fia volt, hiszen a film is hamar felfedezte, vidéki színész létére egy sor remek moziban játszott, például a Vörös rekviem és az Eszkimó asszony fázik című filmben. Az utóbbiban egy süketnémát alakított, s teljesítményével díjat nyert az akkori Filmszemlén. Idővel a színház vezető művészévé nőtte ki magát - sokoldalú művészévé, tegyük hozzá -,
hiszen rendezőként is kipróbálta tehetségét. Sikerrel, hiszen 1994-ben már nem csak színésznek, de rendezőnek is szerződött a Katona József Színházba. A filmezést sem hagyta abba, ismert mozija a Tiszta Amerika, a Sose halunk meg és a Kalózok, s a Portugált filmen is megrendezte. Tekintélyét pedig az is jelzi, hogy bár nem járt főiskolára, osztályvezető tanára lett az egykori Színház- és Filmművészeti Egyetemnek. Izzig-vérig színművész, nagyon a lelkére veszi hivatásának gondjait, s amikor elkeseredik a hazai színjátszás sanyarú sorsán, gyakran mondogatja, hogy pályát változtat. De sosem felejti hozzátenni: "de azért valamilyen módon a színház közelében maradnék". (Kalendárium Press)
Egy gyári munkás és egy takarítónó gyermeke, édesanyja nagyon szerette volna, ha lánya már nem kétkezi munkával keresi majd a kenyerét, ezért tanulásra ösztönözte. Nem hiába, Sharon nagyon jó képességű kislány volt, ezért könnyen végezte iskoláit, még egyetemre is járt. Közben, hogy egy kis pénzt keressen, modellkedni kezdett, de nem kapkodtak utána, szépségversenyekre is hiába jelentkezett, mindig kiesett. De azért nem maradt munka nélkül, s amikor az egyik nagy autógyár modellje lett, felfigyeltek rá a színészügynökök.
De nem robbant be Hollywoodba, hosszú éveken át be kellett érnie epizódszerepekkel, első jelentősebb feladatát Arnold Schwarzenegger partnereként Az emlékmás című filmben kapta, s nagyon jó benyomást tett mindenkire. Paul Verhoeven rendező őt választotta az Elemi ösztön női főszerepére, és mivel a film kirobbanó siker lett, Sharon is bekerült a legnagyobb sztárok közé. A film híres jelenete, amikor Sharon rövid szoknyában, keresztbe tett lábakkal ülve pozíciót vált, bekerült a filmtörténetbe, azóta sok más filmben is utaltak rá vagy idézték fel. Legjobb alakítását azonban a Casino elzüllött örömlányaként nyújtotta, Golden Globe-díjat kapott érte, sőt, még Oscarra is jelölték.
Magánélete viszont nem egy sikerszéria, háromszor vált el, és futó kalandjai is kudarccal végződtek. Gyakran nyilatkozott meleg szavakkal az anyaságról, ám nem született gyermeke, így aztán akkori férjével örökbe fogadtak egy kisfiút. Megbékélt a sorsával, de hát el is várható egy olyan okos nőtől, akinek 157-es az IQ-ja. (Kalendárium Press)
A mohácsi vész után először a csehek választották királyukká, majd 1526. december 1-jén a magyar urak egy része is uralkodójává tette. S bár ő maga hirdette ki, hogy "tisztán, szabadon és önkéntesen fogadtatott, választatott és nyilváníttatott Magyarország törvényes és igaz királyának", a magyar rendek nagy része nem őt, hanem Szapolyi János erdélyi vajdát tekintette uralkodónknak. Némiképp joggal, mert Ferdinánd - talán kevesen tudják - a csalástól sem riadt vissza, hogy a magyar trónra jusson.
meghamísította az egybehívást elrendelő levelet, s azt utólag október 9-re dátumozta át. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy egyik fél sem bízott a másikban, és mindegyik magát tekintette az ország urának. A kitört belháborúnak végül az ország szétszakadása lett a vége, Ferdinándnak Magyarország északkeleti része jutott.
áldozatául esett.
Csodagyerekként tűnt fel a sakkozásban, 14 évesen már felnőtt bajnokságot nyert hazájában, rá egy évre pedig nemzetközi nagymesteri címet szerzett. Még nem volt harmincéves, amikor elhódította a világbajnoki címet, ami a sakkban szenzációsan korai sikernek számít. Reykjavikban Borisz Szpasszkijt verte meg, és a 41 lépéses játszma azóta műalkotás lett - pár éve Budapesten A játszma címmel nyitott kiállítást belőle a híres magyar származású művész, Havadtői Sámuel, Yoko Onónak, John Lennon özvegyének a volt férje.
Visszatérve Fischerre, nem csak játékával, hanem extrém viselkedésével is kirítt a mezőnyből, emiatt aztán bár sokan szerették, többeknek volt ellenszenves is. A hetvenes évek elején háromszor kapott sakk Oscar-díjat, de világbajnoki címét nem volt hajlandó megvédeni, ezért 1975-ben megfosztották tőle. Közel két évtizedig nem sakkozott, de nem felejtett el játszani, fényesen bizonyította, amikor 1992-ben ismét leült Szpasszkij ellen, és újra legyőzte. Élete alkonyán sok titokzatos hír érkezett felőle, egy időben Budapesten élt magyar élettársával, és üldözési mániában szenvedett.
Az is felmerült, hogy az édesapja valójában egy magyar matematikus, Neményi Pál volt, s ezért az FBI éveken át figyelte az édesanyját, mert kémkedéssel vádolta. Regina Fischer különben paranoiás volt, s ez megmagyarázta volna Bobby betegségét is. Erről különben nem valami nevesincs bulvárlapocska, hanem a Washington Post cikkezett. De arról már az egész világsajtó beszámolt, hogy 2008 január közepén elhunyt. Egykori sikerei helyszínén, Reykjavikban. (Kalendárium Press)
Ő a modern irodalom első botrányszerzője, de könnyű volt neki - mondhatnánk -, hiszen dúsgazdag apja örökségéből azt csinált, amit akart. Egyébként apja az amerikai szabadságharc legendás alakjairól nevezte el gyerekeit, Frank teljes neve is Benjamin Franklin volt.
olyan éjjeli mulatóhely volt, amelyben meg ne fordult volna, és kevés olyan menő rosszlány űzte az ipart, aki nem tisztelhette volna vendégei között. Ezek után mi sem természetesebb, mint hogy műveinek főszereplői is általában kurtizánok, s mivel drámáinak anyagi sikerei nem szorították, meglehetősen szabadszájúan ábrázolta hőseinek életét.
Nem csoda, hogy műveit alig merték bemutatni. A tavasz ébredése című darabját a híres rendező, Max Reinhardt vitte színre Budapesten, de a nézők botrányt csaptak, az előadás alatt sokan fütyültek, s többen el is hagyták a nézőteret, pedig a darabban "egy álarcos úr" szerepében maga Wedekind is fellépett. Aki mellett többen ellentüntetést rendeztek, talán mert eszükbe jutott, hogy a botrányhős szegről-végről magyar, édesanyja magyar származású színésznő volt. (Kalendárium Press)
Maga volt az előkelőség. Egyébként is jó kiállású, magas, fess férfiú volt, és ki is használta kedvező adottságait. Választékos eleganciával öltözködött, monoklit hordott és kalapot, a legfinomabb ruhákban járt, természetesen a legelőkelőbb helyekre. Vacsorázni például rendszeresen a Gundelbe, ahová persze taxin ment, gyalog menni talán nem is látták soha. Otthon házvezetőnőt és inast tartott, még szerencse, hogy nem lakájt.
Lakáj ő maga volt leghíresebb filmjének főszerepe szerint, a rendező nem is választhatott volna nála rátermettebb színészt Hyppolit megformálására, hiszen a valóságban is olyan finom modorú úr volt, mint amilyen figurát a kamera előtt kellett megformálnia. A film különben minden idők egyik legnépszerűbb magyar vígjátéka, s köszönhetően a rendszeres ismétléseknek, a fiatalok is jól ismerhetik.
Miáltal ismerhetik az előkelő színész jellegzetes hanghordozását és fanyar humorát is. Egyébként vérbeli színész volt, nem ismerte a műfaji korlátokat, a kabarészínpadon éppen olyan otthonosan mozgott mint drámai szerepekben, volt például Ványa bácsi, Shylock A velencei kalmárban és Hjalmar Ibsen A vadkacsa című drámájában. A klasszikus színműveket különben is jobban szerette a könnyedebb műfajú daraboknál, a veretes szöveget ugyanis becsülte annyira, hogy megtanulja, egyébként pocsék memóriája miatt mindig a súgóra támaszkodott. A súgót a színház legfontosabb emberének tartotta. Kollégáinak nagy részével azonban nem jött ki, akkoriban ugyanis rendszeres volt a színészek italozása még előadás előtt is, egyszer meg is kérdezte gúnyosan a függöny felgördülése előtt; "Ma ki az inspekciós részeg?".
A közönséget ugyan feltétlen tisztelte, a rajongókat viszont nem kedvelte, autogramot szinte sosem adott. Általában sem nagyon szerette az embereket, sokszor csalódott bennük. A kutyákért viszont rajongott, pincsije a lábánál aludt, s amikor az öregségében már nem tudott felugrani az ágyába, csináltatott neki egy szabályos feljárót.
legjobban fizetett színész akkoriban Pesten. Emiatt a legjobb színházak sokszor nem is merték szerződtetni, gyakran játszott kis külvárosi kabarékban. Úgyhogy nincs mit csodálkozni rajta, hogy egyik legkiválóbb színészünk nagy szegénységben halt meg. (Kalendárium Press)
A szabadságharcban honvédezredes volt, ezért Világos után emigrált. Távollétében halálra ítélték, de 1858-ban amnesztiát kapott, s így hazatért. 1867-ben miniszterelnök lett, s jelentős szerepet játszott a dualista állam megszervezésében. Nemzetközi tekintélyét értékelendő 1871-79 között ő volt a Monarchia közös külügyminisztere. Ügyes diplomata volt, jórészt ő ütötte nyélbe Németországgal a kettős szövetséget.
szeretetreméltóságát, és ahány asszony, leány ösmerősöm volt, mind rajongott érte, és azt mondotta, hogy ő ez ország legelső gavallérja. Karcsú, sudár termetű, érdekes, szép arcú ember a külügyminiszter... de az asszonyok nem azért szerették őt, mert karcsú termetű, érdekes arcú ember, hanem azért, mert rendkívül kedves, figyelmes, szeretetreméltó gavallér."
A korabeli pletyka sok híres asszonnyal összehozta, leghíresebb kedvese maga a császárné, a népszerű Sissi lett volna, ám hogy valóban gyengédebb szálak fűzték volna a magyar királynéhoz az illendőnél, azt nem tudjuk. Tudjuk viszont, hogy politikáját idővel heves támadások is érték, emiatt 1879-ben lemondott hivataláról, s később már nem foglalkozott politikával. (Kalendárium Press)
Roberto Rossellini Róma nyílt város című filmjének főszerepével futott be, pályakezdésének azonban számos magyar vonatkozása is volt. Első figyelemreméltó alakítását Vittorio De Sica Péntek Rézi című filmjében nyújtotta, amelynek alapjául Török Rezső vígjátéka szolgált. Talán még érdekesebb, hogy 1942-ben ő volt a főszereplője A szerencse az égből jön című filmnek, amelyet az a Ráthonyi Ákos rendezett, aki később Ákos von Rátony néven német szexfilmek készítése terén jeleskedett.
Általában rokonszenves szerepformálásai alapján nem is gondolnánk, hogy Anna Magnani igencsak temperamentumos, gyakran egyenesen kiállhatatlan ember volt, Sophia Loren viszont éppen ennek köszönheti karrierjét. De Sica ugyanis az Egy asszony meg a lánya című filmjének anyaszerepét eredetileg az érett Magnaninak, a lányét pedig a fiatalosan gyönyörű Sophiának szánta, Magnani azonban vérig sértődött ezen, és mérgesen odavágta a nagyhírű rendezőnek; "Add neki az anyát, ha mindenáron játszatni akarod". Legnagyobb meglepetésére Vittorio De Sica meg is fogadta a kéretlen tanácsot, Sophia Loren pedig a szerep jóvoltából világsztár lett, még az Oscart is megkapta alakításáért. Hogy mit szólt ehhez Anna Magnani, arról nincs tudomásunk. (Kalendárium Press)
Carlo Torre Rezzonico volt a polgári neve, Velencében, a Canale Grande mentén nevelkedett, abban a házban különben, amelyben később a híres angol költő, Robert Browning élt és halt meg. Visszatérve Kelemenre, a jezsuitáknál tanult, jogi doktorátust szerzett, majd a pápai kúria szolgálatába állt, s 1737-ben lett bíboros. Páduai püspökként szolgált, amikor 1758-ban Szent Péter örökösévé választották.
Erre a szomorú sorsra jutottak Rousseau és Diderot könyvei is, úgyhogy hiába próbált szegény Kelemen dicső elődei nyomdokain haladva a művészek és a tudósok pártfogójának látszani, a kor szellemi nagyjai nem sokra becsülték.
Nagyon korán megmutatkozott kivételes tehetsége; egész egyszerűen csodagyerek volt, Tizennégyévesen kishíján elzavarták tanárai a szentpétervári konzervatóriumból, mert nem tudtak mit tanítani neki. Még növendék volt, amikor megkomponálta I. zongoraversenyét, amelyet saját maga mutatott be Moszkvában, s bár a konzervatórium szaktekintélyei neki ítélték érte a Rubinstein-díjat, a kritikusok teljesen értetlenül fogadták az "erőteljes, durva és primitív hangzavart".
új zenei törekvéseinek megfelelően komponálta, de bemutatóját elvitte Chicagóba, s az ottani közönség nagyobb hozzáértésről tett tanúbizonyságot. Szegény Prokofjev sokáig nálunk sem sem aratott nagy sikereket, pedig többször személyesen adta elő műveit. Egyik kritikusunk például annyival intézte el a műbírálatot, hogy "szörnyű darab volt, hol rémületet, hol kacagást keltett". Idővel persze nálunk is, hazájában is megismerték és megszerették zenéjét, különösen balettjei, például a Rómeó és Júlia, valamint a Péter és a farkas című zenés meséje lett népszerű.
Talán csak előadásmódjával nem békélt meg soha a kritika, mert amint egy beszámolóból is kiderül: "Előreszegett fejjel rohan a zongora felé, valósággal nekimegy a hangszerének, mintha egyetlen lökéssel fel akarná öklelni".
Tizenhat évesen kezdte pályafutását, és nagyon sokat köszönhet egy hazánkfiának, hiszen kezdeti botladozásait Korda Sándor figyelme kísérte. Ez megtette a hatását, különlegesen finom modorú színművész lett belőle. Tehetségét olyan alakítások jelzik, mint a Dr. Dolittle és a Don Quijote címszerepe, a George Cukor rendezte My Fair Lady Higgins professzora vagy a legendás Cleopatra Julius Caesar-ja. Ez utóbbi teljesítménye kritikusainak egyöntetű megállapítása szerint felülmúlta Richard Burton és Liz Taylor alakítását is, s bár Oscar-díjra jelölték érte, azt csak később az említett Higgins professzorért kapta meg.
Egyébként magánemberként is érdekelte a nyelv, bár nem a tudománya, hanem a szépsége, még verseskötete is megjelent. Vígjátékokban és drámákban egyaránt kiváló volt, főként akkor csillogott, amikor előkelő úriembereket kellett megformálnia. Mert ő maga is makulátlan angol úriember volt, az angol királynő nem méltatlanul ütötte lovaggá, s valóban jól állt neki a Sir Reginald nemesi elnevezés. Talán csak a nők tekintetében hagyta el a jólneveltsége, s nem csak ő kedvelte a gyengébb nemet, a nők is rajongtak érte, a bulvár újságírók csak Sexy Rexy néven emlegették. Hatszor nősült - másfél évtizedig a csodás színésznő, Lilli Palmer is a felesége volt -, utoljára hetvenévesen vezette oltár elé legújabb hitvesét, s ez igazán nem illik egy angol nemeshez.
Élete utolsó korszakát azonban méltósággal élte le, nem vett tudomást súlyos betegségéről, legalábbis más nem látta rajta. A Broadway-n nagy önfegyelemmel végigpróbált egy Somerset Maugham-darabot, majd a nagysikerű premier után három héttel csöndben belehalt a hasnyálmirigy rákba. 82 évet élt. (Kalendárium Press)
Tehetséges uralkodó volt, számos üdvös intézkedést hozott; sikerült megszilárdítania az állam- hatalmat és a jogrendet, s például ő állította fel az esküdtszék intézményét. Sikeres és boldog ember lehetett volna tehát, ha életét meg nem keserítik az állandó belviszályok. Leghíresebb ellenfele éppen az a Becket Tamás volt, akiből ő csinált befolyásos kancellárt és canterbury érseket. Hosszas hadakozás után végül a király mérgében kifakadt: Hát nincs senki, aki megszabadítana ettől a zavargó paptól? Akadt ilyen személy, Beckettet végül meggyilkolták.
Henriket azonban még haló poraiban is kísértette a tekintélyes érsek, így egy év múlva elzarándokolt a sírjához; három mérföldet gyalogolt mezitláb, s mire Becket sírjához ért, csupa vér volt a lába. Henriknek alaposan meggyűlt a baja a családjával is, fiai állandóan lázadást szítottak ellene, felesége, Aquitaniai Eleonóra pedig kiállhatatlan természetével annyira az agyára ment, hogy idővel be is záratta nejét. Nem lehet elhallgatni persze, hogy Henrik megcsalta asszonyát, bár Eleonórát sem kellett félteni, a trubadúrok egymással versengve írták neki szerelmes verseiket, és a korabeli pletykák szerint néhányuk előtt meg is nyílt a királyné hálószobájának ajtaja. (Kalendárium Press)
Velencében nagy földrengés volt születése napján, s mivel a halottak elszállítása, a romok eltakarítása miatt bajos volt az utcára lépni, otthon keresztelték meg. Az aktussal nem lehetett várni, mert a kis Antonio oly csenevész újszülött volt, hogy félni kellett attól, hogy nem éri meg a másnapot.
Egész levelezése maradt ránk, amelyben különböző impresszáriókkal vitatkozik pár lírán, egy barátja pedig így kesergett: "Vivaldi meghitt barátom lett, hogy drágábban adhassa el nekem koncertjeit". Pedig őrizkednie kellett volna a világ hívságaitól, ugyanis pap volt, amint a híres író, Carlo Goldoni írta: "akit hajának színéről 'vörös pap'-nak, sőt, néha röviden Veresnek, Rossónak neveztek".
A képeken látható könyvek 30% kedvezménnyel rendelhetőek egy erre a címre írt elektronikus levélben: 
A szíriai szultán hadvezéreként hódította meg Egyiptomot, meg-döntötte a Fatimidák uralmát, s maga foglalta el a szultáni trónust. Aztán Szíriát hódította meg, elfoglalta Damaszkuszt, 1187-ben pedig tönkreverte a jeruzsálemi királyság csapatait, így ott véget is ért a keresztény hatalom. Jeruzsálem felszabadítására, azaz voltaképpen ellene szerveződött a 3. keresztes hadjárat, Oroszlánszívű Richárdnak sikerült is több csatában legyőznie, így némely területet át kellett adnia a keresztényeknek. Akik méltó ellenfelet tiszteltek 
személyében, de meg is érdemelte, mert rendkívüli ember volt, kiváló harcos, ám jámbor, ellenségeivel is nagylelkű államférfi. Egyöntetű vélemény szerint jellemvonásaival jobban megfelelt a keresztény erkölcsi szabályoknak, mint a korabeli keresztények. (KalPress)
Kivételes tehetséggel áldotta meg a sors, nem is volt kezdő színésznő soha, azonnal főszereppel nyitott. Történt pedig, hogy egyszer szabadjegyért bekopogott a mai Thália Színház irodájába, ahol azonban éppen nem a színházi titkár, hanem a rettegett igazgató, Bárdos Artúr tartózkodott, akitől úgy megijedt a meglepett kislány, hogy keservesen sírva fakadt. "És ahogy kibuggyant belőle a sírás, abban tehetség volt" - emlékezett vissza a jelenetre később a félelmetes színidirektor, aki a társulat legnagyobb megdöbbenésére azon nyomban leszerződtette a félénk lányt a Csodaszarvas főszerepére.
Így indult egyik legjobb tragikánk pályafutása, amely során számos emlékezetes alakítással gazdagította magyar színházművészetet; "a klasszikus hősnő modern, pátosztól és realitástól mentes típusát teremtette meg" - írta róla egy méltatója. A legkiválóbb tragikák egyike volt, személyes élete is erre predesztinálta, fiatalon például öngyilkossági szándékkal lúgkövet ivott, s bár megmentették, szétroncsolt nyelőcsövét élete végéig féltette egy félrenyelt falattól, ami könnyen a halálát is okozhatta volna.
darabját próbálták, az elragadtatott szerző Tőkés Anna egyik jelenete közben magáról megfeledkezve felkiáltott a színpadra: “De hiszen ez az anyám!”
A neve alapján egyáltalán nem egyértelmű, hogy magyar emberről van szó, askenázi zsidó családban született Kösztler Artur néven Budapesten. Amikor 14 éves volt, nagyiparos apja a vállalkozását - és persze a családját - Bécsbe költöztette, s ezzel megkezdődött Arthur élethosszig tartó kalandjainak sorozata.
De raboskodott ő angol börtönökben is, amelyeket különben melegen ajánlott mindenkinek, s neki volt összehasonlítási alapja bőven. Ha szabadlábon volt, jórészt Angliában élt, s bár a korabeli magyar hatóságoktól nem kapott beutazási vízumot, megmaradt igazi magyar embernek; szerette a focit és a pacalpörköltet.
az első három aspiráns között, erre a listára sokkal büszkébb volt. Élete végén Parkinson-kór és leukémia kínozta, s végül 1983-ban a harmadik feleségével együtt öngyilkosságot követett el. (Kalendárium Press)
Köztudott, hogy neki köszönhető az esszé műfaja, az ő Próbálkozások - Essais - című könyvéről nevezték el ugyanis. Ezt az egyetlen művet írta egész életében, s a ma is lebilincselő olvasmányból a szerző személyiségére is fény derül. Montaigne rendkívül szerette az élet örömeit, s mivel dúsgazdag földbirtokos volt, lehetősége nyílt alaposan ki is élvezni. Ha írásaiból nem derülne ki magas erkölcsisége, mások által is becsült moralitása, még henye élvhajhásznak is tarthatnánk, aki naphosszat olvasgat a könyvtárában, s közben békésen borozgat. A magyarul is megjelent esszékben az élet minden területéről olvashatunk valami tanulságos 
dolgot, valami elgondolkodtató igazságot, természetesen a nőkről is. Sajnos Montaigne nem becsülte sokra a gyengébb nemet, s bár nős ember volt, keserűen így összegezte tapasztalatait: "Talán könnyebb végleg lemondani az egész női nemről, mint valamennyi kötelességünket híven teljesíteni a feleségünkkel szemben". (Kalendárium Press)
A modern magyar színházművészet kiemelkedő alakja volt, sajnos színpadi alakításairól nem készültek felvételek, így tehetségéről csak néhány filmjéből szerezhetünk bizonyságot, a mai nemzedék leginkább a Valahol Európában című film szereplőjeként idézheti maga elé alakját.
A világosítókkal egyébként is állandóan baja volt, így amikor vendégművésznek hívták egy másik színházba, a direktor a felkéréshez - nem kis éllel - utóiratot is mellékelt, emígyen: "Itt küldöm egyúttal fővilágosítómnak a fényképét, hogy megfelel-e Neked."
hordozta féktelen temperamentumát, édesanyja ugyanis olasz volt. Igazából ő is szerette persze a kollégáit, a negyvenes évek végén sokukat megmentette a börtöntől, a kitelepítéstől. Végül ő maga tört össze a nagy küzdelemben, 1951-ben önkezével vetett véget életének. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press Demeter Imre monográfiáját kínálja, antikvár példányban. 790 ft-os áron megrendelhető az alábbi címen: