2024. április 16-án 5 éve hunyt el BÁCS FERENC színész
"Erdély az otthonom, Magyarországon itthon vagyok" - nyilatkozta gyakran, joggal, hiszen Nagyszebenben született, közel két évtizedig a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban játszott, s csak 1977 óta élt hazánkban.
Két év vidéki akklimatizálódás után 1979-ben mutatkozott be a pesti közönségnek, s később a többi között a Vígszínház, majd a József Attila és Nemzeti Színház művészeként számos nagyszerű alakítást láthattunk tőle, idősebb korából pedig talán a My Fair Lady Higgins professzora emelkedik ki. Filmezett is - híres mozija A ménesgazda, az Októberi vasárnap, az Egymásra nézve, Az erőd és A vörös grófnő -, s mivel nagyon szépen beszélt, beszédművészetet tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 
Kellemes orgánumát szívesen és gyakran vette kölcsön a szinkron is, ő volt például a Klinika című filmsorozat főszereplőjének, Brinkman professzornak a magyar hangja. A feladatnak azért is örült, mert fiatalon agysebésznek készült, két évig tanult is a marosvásárhelyi egyetemen, de hamar rájött, hogy nem neki való ez a hivatás. Kárpótlásként a fogadott fia váltotta valóra ifjúkori álmait, aki urológus lett. Visszatérve rá, A Gyűrűk urában is hallhattuk, ő Gandalf volt magyar hangja. Bár nem volt tipikus sorozatszínész, feltűnt a Barátok közt című sorozatban, egy rendőrnyomozót alakított benne.
Népszerű színész volt, így magánélete után sem kellett nyomozni - noha ő maga inkább visszahúzódó típus volt -, tudnivaló, hogy egykoron a szintén erdélyi származású kiváló színésznő, Tanai Bella volt a felesége, két gyermeket neveltek fel. 83 évesen hunyt el. 
(Kalendárium Press)
Művészete igen megosztotta az irodalmárokat, Apollinaire például rajongott érte, Louis Aragon viszont "undorító szellemi ripacs"-nak nevezte, sőt, halálakor a szürrealisták az Egy hulla című röpiratban "búcsúztak tőle", amelyből kevés idézet bírná el a nyomdafestéket.
a Nobel-díjat, és egymaga több pénzt keresett könyveivel, mint a szürrealisták együttvéve. Sokan irigyelték tőle műveinek hatalmas példányszámait, sőt, még szerelmeit is.
(Kalendárium Press)
A római történelemben Otho volt az első császár, aki úgy jutott trónra, hogy előre eltervezte az elődje meggyilkolását.
Otho mindössze három hónapig élvezhette, hogy ő Róma ura, akadt ugyanis valaki, akinek meg az ő hatalomra jutása nem tetszett. Vitellius haddal indult Otho ellen, aki megemberelte magát, felvette a harcot Vitellius csapataival, de hamar alulmaradt. S ekkor egészen elképesztő dolgot cselekedett: belátva, hogy harca a trónért Vitelliusszal bizonyosan polgárháborút okoz, Róma érdekében öngyilkos lett, átengedve így az uralmat Vitelliusnak. Saját halála árán óvta meg Rómát az újabb testvérgyilkos polgárháborútól.
Matematikus akart lenni, s teljesen véletlenül lett színész; megbetegedett nővére helyett ő ment el a felvételire, és fel is vették - egy néptáncegyüttesbe. A SZOT művészegyüttesének táncosaként szerette meg a színpad világát, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, de első szerepét még növendékként alakította a Nemzeti Színházban, Az ember tragédiájában volt a négy diák egyike. Valójában azonban a József Attila Színházban lett "igazi" színész, s az ott töltött közel negyedszázad alatt remek szerepekben tapsolhatott neki a közönség.
Talán legemlékezetesebb alakítását a Szomorú vasárnap című darabban Seres Rezsőként nyújtotta, de a Körszínházban megformált II. Richárdja is remekül sikerült. Filmjei is máig ismertek, különösen a Hattyúdal, az Egy szerelem három éjszakája, a Szépek és bolondok, a Kihajolni veszélyes és a Mese habbal. A filmezés mellett sokat szinkronizált, gyakran szerepelt a rádióban, még többet a tévében, ahol különböző kabaréműsorokban közreműködött, s népszerű filmsorozata volt a Linda. 
Annak ellenére, hogy drámai szerepkörökben is kiváló, főként komikusként aratja sikereit, s már évtizedek óta nemcsak mint színész, hanem mint rendező is, sőt, két évtizeden át igazgatta a Vidám Színpadot.
Sokan tudják róla, hogy rettenthetetlen vadász, valamint messzeföldön híres mesterszakács, két szenvedélyét összekötve több könyvet is írt. (Kalendárium Press)
A mérvadó kritikusok nagyjából egyetértenek abban, hogy ünnepeltünk a mai brit színművészet egyik legjelentősebb alakja, s jó esélye van arra, hogy életkorának előrehaladtával a műfaj nagyasszonya lesz, ha már ma nem az. Mint minden igazi színész, ő is a színházból került a filmhez, s a klasszikus örökség meglátszik a kamera előtti játékán is.
Értelem és érzelem című filmért is jócskán kiérdemelte volna, de aztán a megzavarodott zsűri a forgatókönyvért adott neki Oscar-íjat, mert Emma persze abban is nagy tehetség.
Emma régebben is megnézte, mit vállal el, most viszont még igényesebb, kimagasló tehetség, botrányai nincsenek. Úgyhogy méltán kiérdemelte, hogy lovaggá ütötték. (Kalendárium Press)
Az egykori Szovjetunió korabeli viszonyait ismerve már az is sokat elmond egy emberről, hogy miként alakult a sorsa. A sztálini rémuralmat kiszolgálni vagy túlélni lehetett, bár bonyolítja a helyzetet, hogy rengeteg lelkes kiszolgáló vált egyik pillanatról a másikra áldozattá. Hruscsov nem lett a sztálini terror áldozata, sőt, az egykori lakatos szinte töretlen politikai pályát futhatott be, 1938-tól egy évtizeden át például az Ukrán Kommunista Párt vezetője volt, majd tagja a szovjet párt felső vezetésének, a Központi Bizottságnak.
Sztálin halálakor nagyon kevés ember jöhetett szóba utódjául, a valamennyire is érdemeseket, s így a diktátor lehetséges kihívóit Sztálin már korábban eltette láb alól. Hogy miért éppen Hruscsov lett a Szovjetunió első embere, az máig sem teljesen kikutatott, és képességeit illetően is nagyon megoszlanak a vélemények. Azt feltétlenül a javára kell írni, hogy ő leplezte le Sztálin bűneit, mi viszont sosem bocsájtjuk meg neki, hogy ő verte az 1956-os magyar forradalmat. Nem nagyon rendelkezett egy politikus ismérveivel, viselkedése például mindenkit megdöbbentett, ennek egyik leglátványosabb bizonyítéka volt, amikor az ENSZ közgyűlésén ordítozott, de a cipőjével nem verte az asztalt, ellentétben a közkeletű hiedelemmel.
Leváltásától 1971-es haláláig elszigeteltségben élt, a szocialista országok vezetői közül egyedül Kádár János gondolt rá néha, már amennyiben néha küldött neki egy ládányi jófajta magyar jonatán almát. (Kalendárium Press)
Jeanne-Antoinette Poisson volt a becsületes neve, és egy derék polgár törvénytelen leányaként bizony nem valami szép reményekkel kezdte az életét. Egyetlen esélye kivételes szépsége volt, de arra is hamar rájött, hogy szép, de buta lányokkal tele van a birodalom. Ezért aztán a testápoláson kívül gondot fordított szellemének pallérozására is, így amikor egy vadászaton végre megismerkedett XV. Lajossal, teljesen rabul ejtette a királyt. Nemsokára Lajos szeretője lett, s a szépséges és okos asszony csakhamar teljesen az ujja köré csavarta a királyt.
Mivel pedig Lajos nem nagyon törődött az államügyekkel, Franciaországot Madame Pompadour - vagy ahogy II. Frigyes porosz király nevezte: "Őfelsége, az Alsószoknya" - kormányozta. Még szerencse, hogy ez az uralom - ellentétben a közkeletű felfogással - inkább volt hasznára mint kárára az országnak. Szokás például a szemére vetni költekezéseit, de az igazság az, hogy főként a művészetek pártolására költött sokat, s olyan embereket támogatott mint Montesquieu és Rousseau, Voltaire-t pedig ő neveztette ki udvari történetíróvá. Segítette az Enciklopédia kiadását is, s rokonszenvezett a felvilágosodással. 
Nagy összegű megbízásait a legkiválóbb festők, szobrászok és építészek kapták, így nélküle most sok remekművel lennénk szegényebbek. De kifinomult ízléséhez azért azt tegyük hozzá, hogy mint akkor általában mindenki, ő sem mosakodott soha.
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza két életrajzi kötetet, 
Françoise d’Aubigné volt a neve, egy börtöncellában született, Guadeloupe szigetén nevelkedett, s hároméves korában majdnem meghalt, amikor nevelője a folyóparton felejtette, s egy mérgeskígyó kishíján megmarta. De szerencsére megmenekült, így tinédzserként hazatérhetett Franciaországba, ahol évtizedekig teljesen szokványos életet élt. Feleségül ment egy szegény költőhöz, majd annak halála után tisztes özvegyasszonyként tengette életét.
Amely akkor vett fordulatot, amikor nyomorúságában nyugdíjért folyamodott a királyhoz. A nyugdíjat ugyanis a király kedvese, Montespan márkiné járta ki neki, a hálás özvegy pedig évekkel később elvállalta a márkiné fiának, Bourbon Lajos Ágostnak a nevelését. Amelyről természetesen beszámolt a királynak is, s ezen levelek kapcsán keltette fel XIV. Lajos figyelmét. A Napkirályt teljesen lenyűgözte az asszony szellemessége, s a rokonszenves figyelem lassanként szerelemmé nőtt benne. Amikor először találkoztak titokban éjjel egy parkban, a király ezt írta ravaszul a naplójába: "egy álruhás herceg éjszaka találkozott egy eltévedt nimfával".
Madame de Maintenon szörnyű dilemma elé került, ha enged a királynak, egykori jótevőjét, Montespan márkinét árulja el, ha nem enged neki, esetleg más, a haza üdvére káros befolyással bíró nőszemély karjaiba hajtja. Mert hiába látta mindenki a szép özvegyet szerényen tartózkodónak, saját magát azért a legtökéletesebb nőnek tartotta. Így gondolta ezt XIV. Lajos is, aki végül minden ellenkezés dacára titokban feleségül vette.
S talán tényleg emberi értékei miatt, hiszen az esküvőkor Madame de Maintenon ötvenegy éves volt már. Az asszony nagy hatással volt a Napkirályra, még a politikai dolgokat is megbeszélték, és puritánsága miatt Lajos azontúl erkölcsösebb életet élt. (Kalendárium Press)
Egészen különleges dolog, hogy az angolok nemzeti zeneszerzője német volt, aki bár zenélt a hazájában is, és bejárta Itáliát, művészete azonban Angliában bontakozott ki, a király - akinek a 
Händel megunva a kilátástalan harcot, egyszercsak visszavonult a zenei közélettől, és "mérgében" komponálta meg élete fő művét, a 
A legnagyobb Shakespeare-színészek egyike volt, kivételes tekintélynek örvendett mind a színházszerető közönség, mind kollégái körében. Jellemző, hogy vidéki magányából 85 évesen egyszer visszalátogatott a világot jelentő deszkákra, és kirobbanó sikert aratott, pedig szinte úgy kellett kiabálni neki a végszavakat, mert már szinte teljesen süket volt. Ráadásul a szövegét is el-elfelejtette, s ugyebár az angol színházakban nincs súgó. De mindent megbocsájtottak neki, mert igazi színészóriás volt, amint egy kritikus írta: "sohasem lehet többé Prosperót, Leart, Hamletet vagy Cassiust játszani anélkül, hogy a színész nem mérné magát Gielgud teljesítményéhez".
De meg is tett mindent, hogy megbecsülést szerezzen, 1929-ben fényes West End-i karrierjét odahagyva szerződött le az Old Vic Színházhoz, hogy Shakespeare-t játszhasson, és nagy szerepe volt abban, hogy a halhatatlan drámaköltő művei népszerűek lettek a nagyközönség körében is. Londonban és New York-ban mintegy félezerszer játszotta el Hamlet dán királyfit, de így sem volt megelégedve magával: "sekélyes pali vagyok, otthon szinte sose olvasok Shakespeare-t, inkább valami jó krimit" - nyilatkozta egyszer tréfásan. A film is felfedezte, híres mozija a Gyilkosság az Orient expresszen, a III. Richárd, A könnyűlovasság támadása, a Gandhi és a Prospero könyvei, s kapott két Oscar-díjat is, az egyiket Cassius megformálásáért a Julius Caesarban.
A királynő lovaggá is ütötte, úgyhogy hosszú élete utolsó évtizedeiben mint Sir John éldegélt vidéki kastélyában húsz évvel fiatalabb élettársával. 2000-ben halt meg. (Kalendárium Press)
Csodagyerek volt, tizenhatévesen már a tekintélyes leydeni egyetemre járt, 22 éves korában pedig megcáfolta egy becsületben megőszült matematikus eredményét a kör négyszögesítésével kapcsolatban. A legmagasabb tudós körök is felfigyeltek a merész, de zseniális ifjúra, aki az elismerés hatására még lelkesebben folytatta a természet titkainak kutatását.
Neki köszönhetjük az ingaórát is, amellyel először vált lehetségessé a másodpercnyi pontosságú időmérés. Ez ugyan akkortájt nem sokat számított az átlagembereknek, tudományos hasznát azonban nem lehet túlbecsülni. Mellesleg kitalált - XIV. Lajos korában - egy "lőporgépet" is, amely a robbanómotorok ősének tekinthető. Egyéb eredményeit felsorolni is lehetetlen, talán még érdemes azonban megemlíteni, hogy egyik munkájában azt a kérdést boncolgatta; vajon élnek-e értelmes lények más bolygókon?
Kétségtelen zsenialitása ellenére talán viszonylag kevésbé ismert a neve, pedig a legnagyobbak között kell szólni róla. Amint a XIX. század neves tudománytörténésze, Heller Ágost is tette, amikor így írt: "Azért az egyedüli helyes, s a természet tudományos felfogására és megértésére vezető út az, amelyet Galilei megnyitott, és amelyen Huygens és Newton haladt". (Kalendárium Press)
Valójában Észak-Írországban született, de a hetvenes évek terrorja elől Dublinba költözött. Első kötete 1966-ban jelent meg, s később tucatnyi könyvet adott ki. Szerte a világon - tegyük hozzá -, sok verse olvasható magyarul is, első kötetét már 1980-ban kiadták magyarul. 1995-ben ért művészi pályafutása csúcsára, amikor ő kapta az irodalmi Nobel-díjat. Egyébként keresett irodalom-professzor volt, tanított Oxfordban és a Harvard Egyetemen. 2013-ban hunyt el. (KalPress)
Megrendelés esetén a képen szereplő könyvet antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen:
Arcképfestéssel foglalkozott, s oly népszerűségre tett szert, hogy a királyi család is felfigyelt rá. Meghívták az udvarba, s ettől fogva az angol arisztokrácia legkedveltebb festője volt. Elhalmozták megbízásokkal, ő pedig fáradhatatlanul örökítette meg a főúri családok tagjait, legsikerültebb képe a királynét, a yorki herceget és X. Károly francia király ábrázolja. Mert persze híre külföldre is eljutott, s uralkodója nem csak azt engedte meg neki, hogy a Londonba látogató idegen előkelőket megörökítse, hanem külországba is elengedte, főként mert büszke volt rá. Így azután sorban lefesthette az itáliai uralkodó családokat és a bécsi udvar arisztokratáit. Imádták a képeit, s munkássága még a korabeli festészetre is nagy hatással volt, az ő nyomdokain fejlődött ki például az osztrák miniatúrafestészet. Magyarországra is eljutott egy képe, amelyet a Szépművészeti Múzeum őriz. (Kalendárium Press)
Egy címfestőtől tanult festeni, kezdetben ceruza- és tusrajzokat készített. Híres grafikai műve az "1514", a Dózsa-féle parasztfelkelés ihlette fametszet-sorozata. Később a német expresszionizmus hatása alatt festett, e korszakának kiváló műve a Menekülők, amelyet Bécsben mutatott be. Kései képei közül a Kivégzés és az Anya emelkedik ki. Az ő nevét viseli a fiatal tehetségeket támogató Derkovits-ösztöndíj. (KalPress)
Az évfordulóra a Kalendárium Press A magyar festészet mesterei című sorozat Derkovits Gyulát bemutató albumát kínálja. Megrendelés esetén a könyvet antikvár példányban megpróbáljuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Művészcsaládban született, édesanyja textiltervező, édesapja fotóművész, úgyhogy szülei lelkesen támogatták színésznői ambícióit. Szisztematikusan készült a pályára, hatévesen balettozni tanult, s már kilencévesen Lee Strasberg világhíres színiiskolájába járt. Nem is volt gond a pályakezdésével, 13 évesen kapta első szerepét egy tévésorozatban, és azóta is szépen halad előre. Már tizenhétévesen világhírnevet szerzett, amikor a Rómeó és Júlia című film női címszereplőjeként Leonardo DiCaprio oldalán domborított.
Az azért jellemző, hogy azt megelőzően Shakespeare-ről nem sokat hallott harangozni, a forgatás előtt a rendező elküldte egy irodalomtanárhoz, aki nagy vonalakban elmagyarázta neki, hogy a Shakespeare Sisters popegyüttes és a halhatatlan drámaköltő egészen más tészta. De a fényes karrierhez Hollywoodban a legkevésbé a színésznők eszére van szükség, egyéb tekintetben pedig megfelel, igazán aranyos. Foglalkoztatják is, nálunk is ismert filmje egyebek mellett Az esőcsináló, a Börtönpalota, a Halálkanyar és Az órák.
S noha a Yale Egyetemen pszichológiát tanult, és zsidó szerelme kedvéért a héber nyelvvel is ismerkedett, van még mit okosodnia. Amikor például Manilában forgatott, a kedvesen érdeklődő filippinó újságíróknak ártatlan szemekkel elpanaszolta, hogy milyen hátborzongató városban élnek, mire országos botrány tört ki, a kormány még a filmjeit is betiltotta. A producerek a hajukat tépték, és azonnal elnézést kértek. Sőt, bocsánatkérő levelet is írtak a nevében, szerettek volna biztosra menni, ezért a szöveg megfogalmazását nem bízták rá. (Kalendárium Press)
2024. április 12-én 185 éve született NYIKOLAJ PRZSEVALSZKIJ orosz tábornok, utazó, felfedező. 
Equus przewalskii-t, - amely olyan szenzációt keltett zoológiai körökben mint 20 évvel később a zsiráfnál kisebb és rövidebb nyakú okapi felfedezése Közép-Afrikában. Ötödik, tibeti utazásán a kirgiziai Karakolban hunyt el, amelyet azóta Przsevalszknak hívnak. Izgalmas útleírásai közül egy magyarul is megjelent. (KalPress)
Amatőrként - még igazi nevén, Walker Smithként - nyolcvanöt meccset nyert meg zsinórban, úgyhogy az ügynökök versengve csábították a hivatásosok közé. Első profi meccsét egy Ray Robinson nevű bokszoló helyett beugorva vívta, s annyira megtetszett neki a neve, hogy ő is felvette. Előbb a váltósúly világbajnoki címét szerezte meg, s őrizte öt évig, majd 1951-ben a középsúlyúak közé ment, s ott is elhódította a világbajnokságot. Kilenc évig volt a súlycsoport legjobbja, sőt, a félnehézsúlyúak között is megpróbálkozott a bajnoki öv megszerzésével, de 
kudarcot vallott. Joey Maxim ellen vívott meccse igen emlékezetes, olyan hőségben bokszoltak, hogy a bíró a tizedik menetben összeesett, s le kellett cserélni. A Sugar, azaz Cukor nevet vagány viselkedésével vívta ki, igazi társasági ember volt, viselt dolgaival állandóan tele voltak a pletykalapok. (Kalendárium Press)
A Thália Társaság csillaga, a híres tragika az életben jelentéktelen külsejű nő volt, egy leírás szerint: "Mindennek elmondható, csak szépnek nem. Középnél is alacsonyabb termet, a bokát takaró szoknyaszegély mögött is kitetszően görbe lábak, utcán, étteremben, bárhol, külön, magányosan, szürke, fel nem tűnő jelenség".
a démon, akibe a fél világ szerelmes, és aki miatt majd ő a browningját a halántékához emeli?" Forgács Rózsi persze észrevette jóképű leendő partnerének reakcióját, s a próba végeztével odament hozzá: "Fiú, egyszer te még majd meg akarsz halni értem!" S természetesen igaza lett, a premier napjára Abonyi teljesen belebolondult, s az előadás 
közönségéből sem akadt senki, aki kételkedett volna abban, hogy ezért az asszonyért bárki halni képes bánatában.
Nagy nyomorban nőtt fel, korán elvesztette szüleit, így kénytelen volt magáról gondoskodni. Felcseperedve egyre több gondot okozott a helyi hatalmasságoknak, akik hogy megszabaduljanak tőle, behívatták a seregbe. Amikor visszatért szülőfalujába, a parasztok megválasztották az önvédelmi bizottság elnökévé, s lassan Pancho Villa mellett a forradalom legendás alakjává vált. Az 1910-től egy évtizeden át zajlott forradalom során Pancho Villa csapatai az ország északi részén, Zapatáék pedig a Morelos hegyeiben harcoltak. Porfirio Díaz elnök uralmát hamar sikerült megdönteni, de a hatalmat nem tudták megszerezni, s végül hogy a kormányerők megszabaduljanak tőle, egyszerűen meggyilkolták. (Kalendárium Press)
Egy előkelő márki lánya volt, s III. Henrik király udvarában nőtt fel. Kivételes szépségű lány lett belőle, s előnyös külsejéhez fiatalos báj és természetes kedvesség társult, nem csoda, hogy elbűvölte a férfiakat.
tudhassa, gyorsan férjhez adta, bár a házasságot nemsokára érvénytelenítették.
Valois Margit házasságát. Három gyereket is szült a királynak, ennek ellenére célját nem érte el, s mielőtt Henrik a pápával is dacolva elvehette volna, 26 évesen váratlanul meghalt. IV. Henriktől három gyermeke született, tőle származtak a híres Vendome-hercegek.
Amint a neve is mutatja, német nemesi ősökkel dicsekedhetett, de persze nem dicsekedett vele, legendásan szerény ember volt. Pedig lett volna mivel büszkélkednie, hiszen ja jól számolunk, tíz filmet forgatott a világhírű rendezővel, Ingmar Bergmannal, így olyan örökbecsű művészi alkotások részese volt, mint A hetedik pecsét, a Csend, a Szenvedély és az Érintés. De sokat dolgoztak együtt színpadon is, mert mindketten úgy érezték, világszemléletük tökéletesen megegyezett, sőt, még a humoruk is hasonló volt.
A stockholmi Királyi Színház tagja volt, s olyan parádés alakítások fűződnek a nevéhez, mint a Peer Gynt, a Faust és a IV. Henrik címszerepe. A világ azonban filmjei révén ismeri, híres mozija a díjakkal elhalmozott Hódító Pelle, Bille August remeke, de hosszan lehetne még sorolni, mert több mint százharminc film van mögötte.
Ha mai szülinapján összegzi az életét, legelőször is azt kell megállapítsa, ezer szerencse, hogy egyáltalán megérte ezt a napot. Régebben állandó harcban állt a kábítószerekkel és az alkohollal, többször is éppencsak hogy megmenekült. Szenvedélye mindenre kihatással volt, mielőtt színész lett, voltaképpen csavargó volt, pár hónapnál tovább egyetlen munkahelyen se bírta, és gyorsan kötött házassága is hamar tönkrement. A színészi karrierje sem sokat segített, bár a megélhetését biztosították, a drogozás sajnos Hollywoodban is bevett szokás.
Az életét valójában a szerelem mentette meg, megismerkedett Meg Ryannel, 1991-ben feleségül vette, s a szimpatikus színésznő kigyógyította szenvedélybetegségéből, Meg egy időre még a színésznői pályát is elhagyta miatta. Dennisé viszont beindult, s olyan nagyszerű filmekben játszott, mint a 2 és fél kém, a Kedves ellenségem, a Vérbeli hajsza, A nagy móka, a Wyatt Earp, az Apád-anyád ide jöjjön, a Sárkányszív és a Távol a mennyországtól. Meggel különben állandóan veszekedtek, de ennek ellenére sokáig szinte álompárnak számítottak, még gyermekük is született. Az egykori lump vagány teljesen megjavult, reggel ötkor kelt, hogy reggelit csináljon a családjának, és két hétnél tovább nem volt tőlük távol. Ezért még a bennfentes újságírókat is meglepte a hír; a házaspár válik.
Persze nemsokára kiderült az ok is, a fitos orrú színésznő egy forgatáson beleszeretett Russell Crowe-ba, aki a Gladiátorral épp akkoriban ért pályafutása csúcsára. Meg azonban hamar csalódott új szerelmében, és megpróbált visszamenni Dennishez, aki azonban addigra már megszokta új életét. Aztán újra megnősült, ikrei születtek, de ez a házassága is tönkrement. (Kalendárium Press)
Egyesek szerint nem is énekes volt, hanem költő, aki nem azért írt szöveget a dalaihoz, hogy legyen mit énekelnie, hanem azért énekelt, hogy verseit eljuttassa a széles közönséghez. Talán ezért is volt utolérhetetlen és roppant népszerű, ma sem múlik el óra, hogy valamelyik francia nyelvű rádióban ne szólalna meg Brel valamelyik dala.
Pedig nem volt a mai értelemben vett igazi sztár, mert nem hagyta, hogy sztárt csináljanak belőle. 1967-ben gondolt egyet, abbahagyta az éneklést, és felcsapott filmszínésznek. Szintén sikert aratott, csakúgy mint később rendezőként. Leghíresebb filmje a L'homme de la Mancha, amelyben Don Quijote szerepét játszotta. Erős dohányos volt, és megtámadta az alattomos kór, a tüdőrák. Betegségével, mint valaha Gauguin, a csendes-óceáni szigetekre bujdosott, ott vitorlázott Tahiti körül, és várta a halált. Életében még egyszer visszatért Párizsba, lemezre énekelte legszebb dalait, majd hamarosan meghalt.
Belgiumban a hazaszeretet költő-énekeseként tisztelik emlékét, mert senki nem énekelte meg szebben, hogy miért oly kedves neki Belgium, ez a lapos ország; Le plat bays, ez a címe leghíresebb dalának is. (Kalendárium Press)
Tudományos munkásságának méltatásán célszerű hamar túljutni, mert a laikus közönség nem sokat ért belőle, legyen elég annyi, hogy legismertebb találmánya a torziós inga, s ő teremtette meg az általános relativitáselmélet kísérleti alapjait, nem véletlen, hogy a zseniális Albert Einstein szerint halálával a fizika egyik "fejedelme szállt sírba".
Ám Eötvös Loránd sem volt mintaférj, a rendetlenség például nagyon bosszantotta, szegény asszonynak még költözködés idején is úgy kellett intéznie a pakolást, hogy délben hazaérkező férje a megszokott környezetben, nyugalomban költhesse el az ebédjét. De persze sosem sikerült tökéletesre a dolog, s ilyenkor a tekintélyes tudós és közember, az Akadémia elnöke és miniszter mérgében még káromkodott is. Ami annál is inkább meglepő, mert ugyebár finom nevelést kapott arisztokrata volt, fiatalon még lóháton járt be dolgozni egyetemi tanszékére.
Új-Zélandon született, de ő már nem szokott rá a közöttük szokásos üdvözlésre, az orr összedörzsölésre, hiszen már négyévesen Ausztráliába került. Filmesek között nőtt fel, de a szülei nem színészek, hanem büfések voltak, akik azonban egy ottani filmgyár külső helyszínein üzemeltették mozgó büféjüket, úgyhogy a kis Russell az ausztrál filmsztárok között nőtt fel. Ha pedig már úgyis kéznél volt, a filmesek gyakran bevették kisebb gyerekszerepekbe, de nem tartották különösebben tehetségesnek.
Az íly módon bennfentes körökbe került Russell A bennfentes című filmben kapott remek lehetőséget tehetsége bizonyítására, majd jött az igazi világsiker, a Gladiátor, s az egykori büfésgyerek immár Oscar-díjat őrizgethet otthonában. Azóta megállás nélkül dolgozik, náunk is ismert filmje az Egy csodálatos elme, a Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán, A remény bajnoka, a Bor, mámor, Provence és az Amerikai gengszter is.
Az Oscar-díja különben máig Ausztráliában van, Amerikát ugyanis ki nem állhatja, egyszer meg is mondta a megdöbbent amerikai újságíróknak; csak akkor költözne Los Angelesbe, ha Ausztráliát és Új-Zélandot elöntené a tenger, kipusztulna Európa egész népessége, Afrikát pedig megszállnák a marslakók. (Kalendárium Press)