2023. március 29-én 55 éves LUCY LAWLESS új-zélandi színésznő
A magyar képernyőkre is eljutott Xena című filmsorozat címszereplőjeként ismert, s a vad amazon szerepe igazán illik hozzá. Lucille ugyanis az életben sem ijed meg az árnyékától, alighogy nagykorú lett, már Európában utazgatott egyedül, majd visszatért a Föld túlsó felére, és Ausztráliában beállt az aranybányászok közé. De nem ápolónőnek vagy konyhalánynak, felvette a cserzett bőrű férfiakkal a versenyt, velük együtt csákányozott és akkora dömpereket vezetett, hogy nálunk tán jogosítványt sem adnának hozzá. A kemény fizikai munka mellett a szórakozásra is jutott ideje, húszévesen férjhez ment - azóta hívják Lawlessnek, eredetileg Ryan a neve -, gyereket szült, majd hogy fiatalkori álmát valóra váltsa, bekopott munkáért a tévéstúdiókba.
Nem járt hiába, hamarosan megkapta első szerepét egy tévésorozatban, s felfigyelt rá egy neves rendező, aki elcsábította, s miután Lucy elvált a férjétől, elvette feleségül. Mellesleg pedig rábízta éppen induló kalandfilmsorozatának főszerepét, s Lucy a Xena révén világszerte népszerűséget szerzett. Köszönhetően természetesen annak is, hogy "a női terminátor" a sorozatban igencsak szexis jelmezekben kalandozott, úgyhogy sokan egyetértettek férje és felfedezője választásával. Akinek aztán szült két gyereket, tehát a ma is nagyon vonzó színésznő háromgyermekes családanya, igaz, már mindhárom gyerek felnőtt ember.
De a kora a legkevésbé sem látszik rajta, viselkedésén meg pláne; hiszen szenvedélyes lovas - volt is egy súlyos balesete -, képzett kung-fu harcművész, és profi módon forgatja a kardot. Ám kisportolt teste érzékeny lelket takar, szereti a dzsesszt, és szenvedélyes operarajongó. (Kalendárium Press)
Vangelis Papathanassiou néven született, és a napfényes Hellász fia volt. Komolyzenével kezdett, majd a hatvanas évek végén Demis Roussos-szal és egy harmadik görög fiúval együtt az Aphrodite's Child együttes tagja volt. Az egész egy zűrös utazással kezdődött: a trió eredetileg Londonba indult, de az 1968-as diáklázadás miatt Párizsban rekedtek, majd ott is telepedtek le. Nálunk leginkább a "gyerekcsináló" Rain And Tears című dalukról ismertek, 666 című dupla albumuk pedig az egyik legsikerültebb konceptlemez. A hetvenes évek elején aztán feloszlottak, Demis Roussos énekesként rögtön világsztár lett.
Vangelis - sok műsorvezető megkönnyebbülésére - elhagyta a vezetéknevét, és a szintetizátorokra vetette magát. Sötét stúdiók mélyén kísérletezgetett, az eredményt időnként egy-egy lemezen tárta a közönség elé. A sejtelmes hangzás sokak fantáziáját megragadta, még a magyar tévében is: attól kezdve A Hét című vasárnap esti politikai magazin már nem a Led Zeppelin, hanem a sokkal szelídebb Vangelis zenéjére kezdődött. Vangelis persze főként film-zenék szerzőjeként sikeres: ő szerezte a Déli-sarkról forgatott film zenéjét Antarctica címmel, a Tűzszekerek témájáért 1982-ben Oscar-díjat kapott (éppen születésnapján egyébként), annak idején pedig - ahogy mondani szokták - még a csapból is az 1492 A Paradicsom meghódításának zenéje folyt.
Mi, magyarok különben úgy negyedszázada minden este meggyőződhettünk képességeiről, legalábbis, akik elmentek a Nemzeti Színházba A vihar című Shakespeare-darabot megnézni, az előadás zenéjét ugyanis - nagy megtiszteltetésünkre - a világhírű Vangelis komponálta. A kiváló muzsikus tavaly hunyt el. (Kalendárium Press)
Cigány származású volt, és már 15 évesen saját cigányzenekart szervezett a szülőfalujában. Később Szegeden muzsikált, majd 1890-ben Budapestre ment, ahol 1895-ben Pósa Lajos "Balatoni nótái"-nak megzenésítésével megnyerte az Új Idők 300 koronás pályadíját. Díjnyertes műve egyébként a "Zúg a szélvész, háborog a Balaton" kezdetű dal volt. Később társulattal járta az országot, első dalait Blaha Lujza vitte sikerre. Nagyon népszerűek voltak a Gárdonyi Géza szövegére szerzett "Görbe-nótái", és ő szerezte számos népszínmű zenéjét is. Több mint négyszáz népdalt komponált, legkedveltebb közülük az Eltörött a hegedűm, a Most van a Nap lemenőben, a Nem jó mindig, minden este a fonóba eljárni, a Darumadár, gyere velem és az Egy csillag se ragyog fenn az égen. (KalPress)
Cigány ember volt, és a született zseni igazi prototípusa, hiszen nemhogy zenét nem tanult soha - legalábbis szervezett formában -, de iskolába is alig járt, négy elemivel indult el a világhírnév felé. Huszonévesen egyszerre tanulta a helyes magyar beszédet és a francia nyelvet, és már körülrajongott sztár volt, amikor még összetévesztette a Földközi-tengert az Atlanti-óceánnal.
Pedig személyesen is járt ott, hiszen kivételes tehetsége hamar külföldre juttatta, ahol játékával mindenkit elbűvölt, Saint-Saëns "a cimbalom Lisztjé"-nek nevezte, Igor Stravinskyt pedig annyira lenyűgözte, hogy nem nyugodott, amíg nem szerzett magának egy saját cimbalmot, amin aztán csak azért tanult meg egy kicsit játszani, hogy újdonsült barátjának cimbalomműveket komponálhasson. Nem csak tiszteletét vívta ki kora legnagyobb művészeinek, de sokuk barátságát is élvezte, ha külföldön marad, alighanem a legnagyobb zenészek között őrizné emlékét a világ.
De ő sikerei csúcsán is hazavágyott az övéihez, akiket nem tagadott meg soha, közvetlen, rokonszenves, egyszerű cigányember maradt élete végéig. Mindig fúrt-faragott, maga csinálta a cimbalomverőit, és szerkesztett konzervdobozból zongoralámpát. Ám nem csak a zenei téren nem bízta a véletlenre a dolgot, ő maga tapasztotta a kályháját is. Nem csoda, hogy nem érezte igazán jól magát idegenben, nagysikerű európai hangversenykörútja közepette így panaszkodott 
egyik levelében: "a magyar disznó másképpen van táplálva, mint ezek a rossz, vörösbőrű svájczi disznók, amiknek ha a szalonnáját itt kisütjük, olyan büdös lesz a konyhában, hogy nem lehet bent maradni". (Kalendárium Press)
Nem sokáig kínlódott elméjének iskolai keretek közötti pallérozásával, a filmen kívül ugyanis más nem érdekelte. Ráadásul a viselkedését sem lehet annyival elintézni, hogy mozgékony gyerek, ennél komolyabb volt a baj, a pszichológus idegnyugtatót írt fel neki. Tizenévesen már a film közelében dolgozott; egy pornómoziban volt jegyszedő, majd egy videótékában eladó, és hamar leforgatta első filmjét is: a haverjai főszereplésével a szülői házban. 1992-ben a Kutyaszorítóban című filmjével tűnt fel, amelyet ő írt, ő rendezett és játszott is benne, sokoldalúságával pedig sokak elismerését kivívta. Így aztán adtak neki nyolcmillió dollárt a következő filmjére, ami ugyan aprópénznek számít, de valahogy mégis sztárok sorát győzte meg, hogy szerepeljenek benne - és beígérte nekik a bevétel 1 százalékát. Bruce Willis, John Travolta és Harvey Keitel csak mosolygott rajta, de vállalták, aztán ők voltak a legjobban meglepve, 
hogy dől a pénz, a Ponyvaregény ugyanis hozott vagy 220 millió dollárt. A film egyébként hatalmas botrányt kavart, de egyben óriási sikert is aratott, a forgatókönyvéért még az Oscar-díjat is megkapta. Azóta ő a világ filmgyártásának fenegyereke, aki felrúg minden dramaturgiai szabályt, és legalább annyian gyűlölik, mint amennyien szeretik. Őt azonban mindez nem érdekli, mint említettük, egy dolog érdekli csupán: a film, és amíg olyan teltházas mozikat biztosító filmeket csinál, mint a két részt megért Kill Bill, a Sin City vagy a Becstelen brigantyk, addig Hollywoodban is kénytelenek megsüvegelni. (Kalendárium Press)
Pierre Roger de Beaufort volt az eredeti neve, s mivel egy korábbi pápa, VI. Kelemen unokaöccse volt, szépen haladt előre az egyházi ranglétrán. 1370-ben választották pápává, s kezdetben úgy tűnt, egyike lesz a jelentéktelen pápáknak. 1377-ben aztán kihallgatást kért tőle egy apáca, bizonyos Sienai Katalin, aki eltökélte, hogy visszavezeti a pápaságot Avignonból Rómába. Katalin mindent bevetett a cél érdekében, először csak kérlelte Gergelyt, majd átokkal fenyegette, s el is érte a célját a mélyen vallásos pápánál. A léha francia élethez szokott bíborosok persze nem örültek Gergely döntésének, a pápa alig tudott összeszedni párat, aki vele tartott. Végül szinte titokban szökött ki Avignonból, de ha a később szentté avatott Katalin 
nem tartja benne a lelket, alighanem visszafordul az úton. Végül mégis megérkezett Rómába, de nem nagyon örült történelmi tettének, a város ugyanis romokban hevert, az utcákon rablóbandák garázdálkodtak, a nép pedig köztársaság után kiáltott. Aminek a gondolata igencsak messze állt Gergelytől, aki voltaképpen könyörtelen zsarnok volt, ő ítéltette el John Wycliff angol reformátort is. Ő viszont VII. Kelemen ellenpápában talált emberére, aki elől el kellett menekülnie, s e közben érte a halál. Alig egy évet uralkodhatott Rómában. (Kalendárium Press)
New Yorkban született, előbb egy New Hampshire-i banda tagja lett, de nem csak énekesként, hanem dobosként is. A hetvenes évek elejétől menetelt az Aerosmith-szel, amelyet sokan afféle Rolling Stones-pótléknak tartottak az első időben, nem is ok nélkül. Tény, hogy a Kövek akkoriban éppen nem gördültek, az Aerosmith pedig nem csak zenéjének egyszerűségében és elsöprő erejében hasonlított hozzájuk, hanem külsőségekben is. Ha valakinek kétségei lennének, vessen csak egy pillantást Mick Jagger és Steven Tyler szájára.
Pár év után azonban mindenkinek el kellett ismernie, hogy eredeti bandáról van szó, diadalútjukat olyan mérföldkövek szegélyezik, mint a Walk This Way, a Dream On, a Dude (Looks Like A Lady), a Janie's Got A Gun. A Columbia 1972-ben szerződtette a társaságot, s ezt később sem bánta meg egyikük sem. Grammy-díjak és egyéb elismerések következtek sorozatban, például MTV Video-díj a már említett Janie's Got A Gun című dalért. Platinalemezeik között van az 1973-as Aerosmith, az 1974-es Get Your Wings, az 1978-as Toys In The Attic, a Draw 
The Line és a Live! Bootleg. És a történet folytatódik tovább, nem tudnak kimenni a divatból, tavaly koncertkörúton is voltak.
A híres Comédie francaise-ben kezdte pályafutását, és később is volt a társulat tagja. Hamar népszerűséget szerzett, s korának legnagyobb tragikája lett. Nemcsak klasszikus darabokban játszott, de modern drámák női főszerepeiben is szép sikereket aratott. Sardou egyenesen a háziszerzőjének számított; Fedora, Theodora és A boszorkány című darabjait direkt neki írta, de felejthetetlen alakítást nyújtott A kaméliás hölgy, a Hamlet és Phaedra női főszerepében is. Bejárta a világot, fellépett Amerikában, hazánkban ötször tapsolhatott neki a közönség. Filmezett is, így játékát az utókor is megismerheti.
Az előző századfordulón érdekes művészi párbaj egyik főszereplője volt; Bernhardt színészi játéka ugyanis a hagyományos stílust követte, amelyet túlzott teatralitás jellemzett, míg a kor másik nagy színésznője, Eleonore Duse a realista szerepformálást próbálta elterjeszteni. Az utókor megítélése szerint Dusénak lett igaza, de ezt Sarah Bernhardt már nem érte meg.
em közelítik azokat a bolondériákat, amiket pályája csúcsán ő talált ki, hogy kellő publicitáshoz jusson. Vörös léghajón repkedett, gyakran férfiruhában járt, morbid ötletként koporsóban aludt, s míg más rendes úriasszony pincsit sétáltatott, ő a Bois de Boulogne-ban egy párducot vezetgetett pórázon - a frászt hozva ezzel a békés járókelőkre. Sokoldalú tehetség volt, festett, szobrokat mintázott és írt is - amint azt barátjától, Justh Zsigmondtól is tudhatjuk.
pedig jól mutatja, hogy már életében színházat neveztek el róla. S bár ha rossz kritikát kapott, szó nélkül otthagyta a Comédie francaise-t, és elvonult duzzogni vidéki birtokára, a színpadhoz élete végéig hű maradt. Hivatását élete legtragikusabb korszakában sem hagyta abba, miután amputálni kellett a fél lábát, olyan szerepeket íratott magának, amelyekben ülve játszhatott. (Kalendárium Press)
A zeneértők a szépség komponistájaként tartják számon, aki már gyerekkorában elárulta vonzódását. Családja korán felfigyelt rá, hogy a kis Claude nem az ízek - azaz a tartalom - alapján válogat például a sütemények között, hanem mindig a legszebbet veszi ki, még akkor is, ha egyébként nem szereti. Ezért aztán kezdetben festőnek szánták, bár ambíciózus apja szívesebben adta volna tengerésznek. Szerencsére azonban egy zeneértő asszony egyszer meghallotta a zongorán klimpírozni, s tehetségét felismerve rögvest tanítani kezdte. A reménybeli festő pedig pár hónap múlva sikeres felvételit tett a párizsi konzervatóriumba, de hamar az idegeire ment minden tanárának. Az istennek sem akarta ugyanis megérteni, hogy a komponálás során miért kell ragaszkodni a megkövesedett szabályokhoz. Tanárai eleinte türelmesen magyarázgattak neki, ám amikor az értetlen tanítvány megzenésítette az omnibusz pöfögését, feladták a hiábavaló küzdelmet. Így lett zeneszerző, s művei közül A tenger és az Ibéria-szvit, vagy az Egy faun délutánja című prelűd ma is gyakorta játszott hangversenydarabok; csakúgy mint a háború után újra felfedezett remek operája, a Pelléas és Mélisande. (Kalendárium Press)
Az angolok egyik legnagyobb uralkodója a híres-hírhedt VIII. Henrik és Boleyn Anna lánya volt, 1558-ban került a trónra, a katolikus Máriát követte a hatalomban. Kétségbeejtően súlyos helyzetet örökölt, elődje, a "Véres Mária" - a páratlanul kegyetlen Bloody Mary - teljesen szétzilálta a belső állapotokat.
kis golyókat viselt a nyakában lógó aranyláncon, de illatosították a palota termeit, a ruhákat, sőt, még az udvarban élő kutyákat is. Ő maga pedig havonta egyszer meg is fürdött! Szenzációszámba menő különcködés volt ez akkortájt, a legendás francia kegyencnő, a csodálatos szépségű Madame Pompadour például nem mosakodott soha. Nem mintha Erzsébet bármikor is piszkosnak érezte volna magát, egyszerűen mint rossz szokást vette fel a havi fürdőzést, de ki is rítt vele környezetéből, alighanem ő volt a legtisztább angol akkoriban.
Uralkodása meghatározó hatást gyakorolt utódaira és Európa későbbi uralkodóira egyaránt. Még XIV. Lajos francia király is tanult tőle, a Napkirály is teljesen tisztaságmániás lett: minden reggel nedves kendővel megtörölte a szemét. (Kalendárium Press)
Bár természetesen képezte a hangját, nem lehetett észrevenni rajta, őstehetség volt. Jó példa erre New York-i esete, amikor meghallgatásra hívták a világhíres Metropolitanbe. A próbaéneklés az ő esetében igencsak rövidre sikerült. A meghallgatás vezetője ugyanis lezseren felszólt neki a színpadra, hogy énekeljen valamit a Szöktetés a szerájból című operából, ám Székely Mihály szabadkozott, hogy csak magyarul tudja. Mindegy, legyintettek lentről, mikor azonban belekezdett, megálltak a karok a levegőben. 
Azon nyomban leszerződtették, s két hét múlva már a Metropolitanben énekelt. Meghódította Amerikát, Saljapin óta nem ünnepeltek úgy basszistát mint őt, így kedvező ajánlatok sora közül válogathatott, ő azonban hű maradt a budapesti Operaházhoz, amelynek közel négy évtizeden át volt tagja.
nyakában, dohányzott, szerette a hideg fröccsöt, sokat kávézott, lóversenyen és presszókban múlatta az időt. Korának egyik legnagyobb sztárja volt, Bartók Béla például, aki a legritkább esetben változtatott valamit művein a könnyebb előadás miatt, a kedvéért mélyebbre írta A kékszakállú herceg várát. (Kalendárium Press)
Senki nem lehet próféta a saját hazájában, tartja a mondás, s ez Norvégiában is igaz, hiszen Ibsen sokáig nem sok megértésre talált honfitársai körében. De ez sem mindenkire igaz, hiszen legnagyobb vetélytársát, a szintén zseniális Björnsont például általános elismerés övezte, s ez annyira bosszantotta Ibsent, hogy elhagyta hazáját, s évtizedekig haza se nézett. Remekműveit, a Nórát, a Vadkacsát, a Solness építőmestert is külföldön írta, s művei bemutatóira sokszor személyesen is elment. A Nóra bemutatóján járt Pesten is, s Jászai Mari játéka - s nem utolsósorban asszonyi varázsa - 
annyira lenyűgözte, hogy a tervezettnél jóval tovább maradt, szegény Reviczky Gyulát majd megölte a féltékenység. Ibsen végül öregségére csak hazatért, s milyen a sors fintora; fia - a Svédországtól függetlenné vált Norvégia első külügyminisztere - éppen ádáz ellenfelének, kibékíthetetlennek hitt haragosának, Björnsonnak a lányát vette feleségül, így a norvégok két legnagyobb irodalmára közös unokájuk révén egy családba került. Igazi drámai helyzet, de egyikőjük sem írta meg. Talán nem véletlenül. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press a Ha mi, halottak, föltámadunk című könyvet kínálja, antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Megrendelés esetén a Három dráma című könyvet antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Tudós irodalmárként angol irodalomtörténete, valamint Byron-, Keats és Shelley-tanulmányai a legértékesebbek, szépíróként pedig főként elbeszélései arattak sikert, bár Menyasszonyok, vőlegények című regénye szintén népszerű lett. Az ő felesége volt a már elhunyt írónő, Szabó Magda, aki végül befejezte férje Megmaradt Szobotkának című önéletrajzát.
Minden adottsággal megáldotta a Teremtő, ami a sikerhez szükségeltetik, nála a gyönyörű külsőhöz a tehetségen kívül még egy kis ész is társult, nem csoda, hogy sima útja volt a karrierhez. Elnöki ösztöndíjjal tanulhatott a Syracuse Egyetemen, s mivel musical szakon végzett, korán kipróbálta magát a popszakmában is. Első albuma rögvest aranylemez lett, azóta pedig bízvást nevezhető menő popénekesnőnek, hiszen közel tucatnyi Grammy-díjat kapott. Híres dala a Save The Best For The Last és a Dreamin', a Pocahontas című rajzfilmben pedig ő énekli A szél színei című betétdalt. Szépségének is van kézzelfogható bizonyítéka, 1983-ban ő lett az első színesbőrű Miss America. A büszke címet ugyan nem viselhette sokáig, mert a Penthouse magazinban korábban megjelent merészen erotikus aktfelvételei miatt megfosztották 
tőle.
A legendás református püspök, Ravasz László avatta missziós nővérré, és elküldte Hamburgba megtanulni a misszionárius hivatás elméleti alapjait. Ott tudta meg, hogy a messzi Új-Guineában a pápuák mindig megeszik a misszionáriusokat, s mivel éppen akkor sem szolgált ott senki, nagy bátran oda kérte magát. 1927-ben indult el kalandos útjára Manusz szigetére, ahol a pápuák ugyan nem ették meg, ám megérkezése napján kishíján agyoncsípték a moszkitók. De meggyógyult, s attól kezdve 
ő kezdte gyógyítani a bennszülötteket, akiknek a körében hamarosan nagy tiszteletet vívott ki, különösen azután, hogy a pápuák legnagyobb csodálatára a szappannal megfürösztött gyerekek életben maradtak. Miszisz Doktornak hívta mindenki, és idővel amolyan békebíróként is kikérték tanácsait - amint arról a Hét év a kannibálok földjén című könyvében be is számolt. A barbárnak tartott emberevők között a haja szála sem görbült, a japánokkal azonban sajnos nem volt ilyen szerencséje; a második világháború idején ki tudja miért elhurcolták, kivégezték, és mezítelen holttestét a tengerbe vetették. (Kalendárium Press)
Egy Glasgow melletti kis falucskából származott, nyughatatlan fiatalember volt, kora gyerekkora óta az ismeretlen Afrikába vágyódott, de sok reménye nem lehetett, tehetséget ugyanis nemigen árult el magáról semmiben. A legnagyobb eséllyel misszionáriusi kiküldetésre pályázhatott, de amikor próba prédikálásra egy kis vidéki templomba küldték, lámpaláza miatt egy szót sem tudott kinyögni a szószéken, úgyhogy nem sokan támogatták jelentkezését.
arisztokrata fedezte fel, mivel azonban őt nem érdekelte a dicsőség, az ambíciózus Livingstone magának tulajdonítva a felfedezést további támogatásért a Királyi Földrajzi Társasághoz fordult, és meg is kapta. S bár később valóban sok fehér foltot tüntetett el Afrika térképéről - neki tulajdonítják a Zambezi felső folyásának, a Meru és a Bangveolo tónak, valamint a Victoria vízesésnek a felfedezését -, tevékenységének jelentőségét ő maga értékelte a legtöbbre. Hazánk szülötte, 
a híres Afrika-utazó, Magyar László például gyakran megelőzte, a skót kínosan is érezte magát, utazásai során többször kitért előle.
Vérhasban halt meg 1873-ban, holttestét később a Westminster apátságban helyezték végső nyugalomba. (Kalendárium Press)
Jávor Pál mellett a harmincas évek legnépszerűbb bonvivánja volt, igazi hősszerelmes, aki sok női szívet hódított meg - már persze a filmvásznon keresztül. Filmjei nagyon népszerűek ma is, elég csak a Dollárpapát, a Lila ákácot vagy a Lovagias ügyet említeni, amelyeket ma is gyakran látni a különböző tévécsatornákon. Fénykorában legnagyobb sikerét a Hölgy kissé bogaras című filmjével aratta, amelyben a csodálatos Tolnay Klárival játszott együtt, és sok német film főszerepében is megőrizte a filmszalag, évekig ugyanis a híres UFA filmgyár sztárja volt.
Hősünk azonban nemcsak sármos szívtipró volt, hanem remek színművész is, emlékezetes színpadi alakítások egész sora fűződik a nevéhez, volt például Razumihin a Bűn és bűnhődésben, illetve Csugunov a Farkasok és bárányokban, legtovább a Vígszínházban játszott. Emellett kiváló sanzonénekesként, mi több, rendezőként is bemutatkozott. Egyike volt legszebben beszélő színészeinknek, 1967-ben ő kapta az első Kazincy-díjat. Sokoldalúságára egyébként jellemző, hogy egyszer még a műfordítással is megpróbálkozott - igaz, nem teljesen önszántából. Történt pedig, hogy a Művész Színház szigorú direktora, Várkonyi Zoltán által rendezett angol darab próbája közben kiderült; hiányzik a szövegkönyvből két oldal. 
S mivel Várkonyi éppen külföldön volt, Ráday és partnere, Tolnay Klári az eredeti drámából lefordították a hiányzó részeket. Senki nem jött rá a turpisságra. Pedig nem is tudtak angolul.
A Pinceszínházban amatőr színészként ismerkedett meg a világot jelentő deszkákkal, pályáját pedig a kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdte segédszínészként. A legjobb helyre került, akkoriban - a hetvenes-nyolcvanas években -, a kaposvári társulat a honi színházi élet legizgalmasabb előadásait produkálta, ő is részese volt például a Marat halála című darabnak, ami még politikai vihart is kavart. Ünnepeltünk más tekintetben is a szerencse fia volt, hiszen a film is hamar felfedezte, vidéki színész létére egy sor remek moziban játszott, például a Vörös rekviem és az Eszkimó asszony fázik című filmben. Az utóbbiban egy süketnémát alakított, s teljesítményével díjat nyert az akkori Filmszemlén. Idővel a színház vezető művészévé nőtte ki magát - sokoldalú művészévé, tegyük hozzá -,
hiszen rendezőként is kipróbálta tehetségét. Sikerrel, hiszen 1994-ben már nem csak színésznek, de rendezőnek is szerződött a Katona József Színházba. A filmezést sem hagyta abba, ismert mozija a Tiszta Amerika, a Sose halunk meg és a Kalózok, s a Portugált filmen is megrendezte. Tekintélyét pedig az is jelzi, hogy bár nem járt főiskolára, osztályvezető tanára lett az egykori Színház- és Filmművészeti Egyetemnek. Izzig-vérig színművész, nagyon a lelkére veszi hivatásának gondjait, s amikor elkeseredik a hazai színjátszás sanyarú sorsán, gyakran mondogatja, hogy pályát változtat. De sosem felejti hozzátenni: "de azért valamilyen módon a színház közelében maradnék". (Kalendárium Press)
Egy gyári munkás és egy takarítónó gyermeke, édesanyja nagyon szerette volna, ha lánya már nem kétkezi munkával keresi majd a kenyerét, ezért tanulásra ösztönözte. Nem hiába, Sharon nagyon jó képességű kislány volt, ezért könnyen végezte iskoláit, még egyetemre is járt. Közben, hogy egy kis pénzt keressen, modellkedni kezdett, de nem kapkodtak utána, szépségversenyekre is hiába jelentkezett, mindig kiesett. De azért nem maradt munka nélkül, s amikor az egyik nagy autógyár modellje lett, felfigyeltek rá a színészügynökök.
De nem robbant be Hollywoodba, hosszú éveken át be kellett érnie epizódszerepekkel, első jelentősebb feladatát Arnold Schwarzenegger partnereként Az emlékmás című filmben kapta, s nagyon jó benyomást tett mindenkire. Paul Verhoeven rendező őt választotta az Elemi ösztön női főszerepére, és mivel a film kirobbanó siker lett, Sharon is bekerült a legnagyobb sztárok közé. A film híres jelenete, amikor Sharon rövid szoknyában, keresztbe tett lábakkal ülve pozíciót vált, bekerült a filmtörténetbe, azóta sok más filmben is utaltak rá vagy idézték fel. Legjobb alakítását azonban a Casino elzüllött örömlányaként nyújtotta, Golden Globe-díjat kapott érte, sőt, még Oscarra is jelölték.
Magánélete viszont nem egy sikerszéria, háromszor vált el, és futó kalandjai is kudarccal végződtek. Gyakran nyilatkozott meleg szavakkal az anyaságról, ám nem született gyermeke, így aztán akkori férjével örökbe fogadtak egy kisfiút. Megbékélt a sorsával, de hát el is várható egy olyan okos nőtől, akinek 157-es az IQ-ja. (Kalendárium Press)
A mohácsi vész után először a csehek választották királyukká, majd 1526. december 1-jén a magyar urak egy része is uralkodójává tette. S bár ő maga hirdette ki, hogy "tisztán, szabadon és önkéntesen fogadtatott, választatott és nyilváníttatott Magyarország törvényes és igaz királyának", a magyar rendek nagy része nem őt, hanem Szapolyi János erdélyi vajdát tekintette uralkodónknak. Némiképp joggal, mert Ferdinánd - talán kevesen tudják - a csalástól sem riadt vissza, hogy a magyar trónra jusson.
meghamísította az egybehívást elrendelő levelet, s azt utólag október 9-re dátumozta át. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy egyik fél sem bízott a másikban, és mindegyik magát tekintette az ország urának. A kitört belháborúnak végül az ország szétszakadása lett a vége, Ferdinándnak Magyarország északkeleti része jutott.
áldozatául esett.
Csodagyerekként tűnt fel a sakkozásban, 14 évesen már felnőtt bajnokságot nyert hazájában, rá egy évre pedig nemzetközi nagymesteri címet szerzett. Még nem volt harmincéves, amikor elhódította a világbajnoki címet, ami a sakkban szenzációsan korai sikernek számít. Reykjavikban Borisz Szpasszkijt verte meg, és a 41 lépéses játszma azóta műalkotás lett - pár éve Budapesten A játszma címmel nyitott kiállítást belőle a híres magyar származású művész, Havadtői Sámuel, Yoko Onónak, John Lennon özvegyének a volt férje.
Visszatérve Fischerre, nem csak játékával, hanem extrém viselkedésével is kirítt a mezőnyből, emiatt aztán bár sokan szerették, többeknek volt ellenszenves is. A hetvenes évek elején háromszor kapott sakk Oscar-díjat, de világbajnoki címét nem volt hajlandó megvédeni, ezért 1975-ben megfosztották tőle. Közel két évtizedig nem sakkozott, de nem felejtett el játszani, fényesen bizonyította, amikor 1992-ben ismét leült Szpasszkij ellen, és újra legyőzte. Élete alkonyán sok titokzatos hír érkezett felőle, egy időben Budapesten élt magyar élettársával, és üldözési mániában szenvedett.
Az is felmerült, hogy az édesapja valójában egy magyar matematikus, Neményi Pál volt, s ezért az FBI éveken át figyelte az édesanyját, mert kémkedéssel vádolta. Regina Fischer különben paranoiás volt, s ez megmagyarázta volna Bobby betegségét is. Erről különben nem valami nevesincs bulvárlapocska, hanem a Washington Post cikkezett. De arról már az egész világsajtó beszámolt, hogy 2008 január közepén elhunyt. Egykori sikerei helyszínén, Reykjavikban. (Kalendárium Press)
Ő a modern irodalom első botrányszerzője, de könnyű volt neki - mondhatnánk -, hiszen dúsgazdag apja örökségéből azt csinált, amit akart. Egyébként apja az amerikai szabadságharc legendás alakjairól nevezte el gyerekeit, Frank teljes neve is Benjamin Franklin volt.
olyan éjjeli mulatóhely volt, amelyben meg ne fordult volna, és kevés olyan menő rosszlány űzte az ipart, aki nem tisztelhette volna vendégei között. Ezek után mi sem természetesebb, mint hogy műveinek főszereplői is általában kurtizánok, s mivel drámáinak anyagi sikerei nem szorították, meglehetősen szabadszájúan ábrázolta hőseinek életét.
Nem csoda, hogy műveit alig merték bemutatni. A tavasz ébredése című darabját a híres rendező, Max Reinhardt vitte színre Budapesten, de a nézők botrányt csaptak, az előadás alatt sokan fütyültek, s többen el is hagyták a nézőteret, pedig a darabban "egy álarcos úr" szerepében maga Wedekind is fellépett. Aki mellett többen ellentüntetést rendeztek, talán mert eszükbe jutott, hogy a botrányhős szegről-végről magyar, édesanyja magyar származású színésznő volt. (Kalendárium Press)
Maga volt az előkelőség. Egyébként is jó kiállású, magas, fess férfiú volt, és ki is használta kedvező adottságait. Választékos eleganciával öltözködött, monoklit hordott és kalapot, a legfinomabb ruhákban járt, természetesen a legelőkelőbb helyekre. Vacsorázni például rendszeresen a Gundelbe, ahová persze taxin ment, gyalog menni talán nem is látták soha. Otthon házvezetőnőt és inast tartott, még szerencse, hogy nem lakájt.
Lakáj ő maga volt leghíresebb filmjének főszerepe szerint, a rendező nem is választhatott volna nála rátermettebb színészt Hyppolit megformálására, hiszen a valóságban is olyan finom modorú úr volt, mint amilyen figurát a kamera előtt kellett megformálnia. A film különben minden idők egyik legnépszerűbb magyar vígjátéka, s köszönhetően a rendszeres ismétléseknek, a fiatalok is jól ismerhetik.
Miáltal ismerhetik az előkelő színész jellegzetes hanghordozását és fanyar humorát is. Egyébként vérbeli színész volt, nem ismerte a műfaji korlátokat, a kabarészínpadon éppen olyan otthonosan mozgott mint drámai szerepekben, volt például Ványa bácsi, Shylock A velencei kalmárban és Hjalmar Ibsen A vadkacsa című drámájában. A klasszikus színműveket különben is jobban szerette a könnyedebb műfajú daraboknál, a veretes szöveget ugyanis becsülte annyira, hogy megtanulja, egyébként pocsék memóriája miatt mindig a súgóra támaszkodott. A súgót a színház legfontosabb emberének tartotta. Kollégáinak nagy részével azonban nem jött ki, akkoriban ugyanis rendszeres volt a színészek italozása még előadás előtt is, egyszer meg is kérdezte gúnyosan a függöny felgördülése előtt; "Ma ki az inspekciós részeg?".
A közönséget ugyan feltétlen tisztelte, a rajongókat viszont nem kedvelte, autogramot szinte sosem adott. Általában sem nagyon szerette az embereket, sokszor csalódott bennük. A kutyákért viszont rajongott, pincsije a lábánál aludt, s amikor az öregségében már nem tudott felugrani az ágyába, csináltatott neki egy szabályos feljárót.
legjobban fizetett színész akkoriban Pesten. Emiatt a legjobb színházak sokszor nem is merték szerződtetni, gyakran játszott kis külvárosi kabarékban. Úgyhogy nincs mit csodálkozni rajta, hogy egyik legkiválóbb színészünk nagy szegénységben halt meg. (Kalendárium Press)
A szabadságharcban honvédezredes volt, ezért Világos után emigrált. Távollétében halálra ítélték, de 1858-ban amnesztiát kapott, s így hazatért. 1867-ben miniszterelnök lett, s jelentős szerepet játszott a dualista állam megszervezésében. Nemzetközi tekintélyét értékelendő 1871-79 között ő volt a Monarchia közös külügyminisztere. Ügyes diplomata volt, jórészt ő ütötte nyélbe Németországgal a kettős szövetséget.
szeretetreméltóságát, és ahány asszony, leány ösmerősöm volt, mind rajongott érte, és azt mondotta, hogy ő ez ország legelső gavallérja. Karcsú, sudár termetű, érdekes, szép arcú ember a külügyminiszter... de az asszonyok nem azért szerették őt, mert karcsú termetű, érdekes arcú ember, hanem azért, mert rendkívül kedves, figyelmes, szeretetreméltó gavallér."
A korabeli pletyka sok híres asszonnyal összehozta, leghíresebb kedvese maga a császárné, a népszerű Sissi lett volna, ám hogy valóban gyengédebb szálak fűzték volna a magyar királynéhoz az illendőnél, azt nem tudjuk. Tudjuk viszont, hogy politikáját idővel heves támadások is érték, emiatt 1879-ben lemondott hivataláról, s később már nem foglalkozott politikával. (Kalendárium Press)