2023. június 4-én 225 éve hunyt el GIACOMO CASANOVA olasz kalandor
Saját bevallása szerint gyerekként hülyének tartották, pedig nem volt az, komoly műveltséget szerzett, remek stílusban írt, sőt, képzett jogásznak és tudós matematikusnak számított. Ez azonban akkoriban senkit nem érdekelt, az európai udvarok ugyanis botrányos szerelmi kalandjaival voltak tele.
Casanova ugyanis sportot űzött a nők meghódításából, e tekintetben a legkevésbé sem volt válogatós, törékeny hercegnőket éppúgy szívesen elcsábított mint drabális markotányosnőket, még púpos szeretője is volt. Sokat adott arra, hogy férfiúi hírnevén ne essen csorba, a szerelmi légyottokra alaposan felkészült, előtte kialudta magát, megfelelőképpen étkezett, frissítő fürdőt vett, s órákig öltözködve teljes harci díszben vetette bele magát az érzéki örömökbe. 
Általában nem is okozott csalódást a nőknek, sok szeretőjét sosem tapasztalt gyönyörrel ajándékozta meg, többen el is akartak szökni vele, alig tudott elmenekülni előlük és haragvó férjeiktől.
Élete végére szinte minden európai udvarból kitiltották, ahol megfordult, és hát sok helyen járt, Londonban III. György király fogadta, Szentpétervárott pedig II. Katalin cárnő is kegyeibe fogadta - bár állítólag csak a naptárreformról beszélgettek. S noha sokan 
nehezteltek rá, a hozzá hasonlóan bohém művészek egyenrangú partnerüknek fogadták el, verseket szavalt Voltaire-nek, vitatkozott D'Alembert-rel, Mozart pedig vele beszélte meg az operajátszás kérdéseit a Don Giovanni prágai bemutatója előtt. És el ne feledjük: ő vezette be a lottót Franciaországban.
Kiválóan vívott, s egyébként is vakmerően bátor ember volt, sikerült megszöknie a hírhedten biztonságos velencei ólomkamrákból is. Miután óriási vagyont szerzett, visszavonult a kalandos élettől, és megírta visszaemlékezéseit. Műve óriási sikert aratott, bár néhány kiadásból kihagyták a sikamlósabb részeket. A szívtipró kalandor életét egy csehországi kastély könyvtárosaként fejezte be, de állítólag még hetvenévesen is riogatta a szolgálólányokat.
Casanova mint a nők barátja él az emlékezetben. Pár éve például Münchenben jó pénzért árverezték el azt a kardját, amellyel megvívott két banditával, akik bátorkodtak megzavarni a szerelmes férfiú randevúját egy velencei comtesse-szel. A fáma úgy tartja, hogy a banditák életükkel fizettek vakmerőségükért. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press két könyvet kínál. A Casanova - A megtört szívek szonátája című könyvet 30% kedvezménnyel, a Casanova, avagy a 18. század egy kalandor szemével címűt pedig antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: kalendarium@kalendariumpress.hu
Angelo Giuseppe Roncalli volt a becsületes neve. Egy Bergamo környéki parasztcsalád fia volt, és egyházi pályája kezdetén Bergamo püspöke mellett tevékenykedett. Később diplomata lett, apostoli delegátus volt Bulgáriában, Görög- és Törökországban, majd nuncius Franciaországban. 1952-ben a Szentszék állandó megfigyelője volt az UNESCO-nál. 1953-ban XII. Pius pápa emelte bíborosi rangra, és megtette velencei pátriárkának. XII. Pius halála után, 1958-ban lett pápa, s azonnal munkához látott. Az egyház megújításának híve volt, elkötelezett reformtörekvései miatt egyháza méltán tekinti őt az "aggiornamento", azaz a modern 
világ felé való nyitás élharcosának. Türelemmel viseltetett a más vallásúakkal szemben, személyesen találkozott a canterbury anglikán érsekkel, és ő törölte a nagypénteki szertartásból a zsidóságot vádoló szavakat. Fáradhatatlanul dolgozott, és pápai méltóságában is megmaradt egyszerű embernek. Sokszor sétálgatott Róma utcáin, és amikor biztonságáért aggódva ezt a szemére vetették, így felelt: "Hány ember hal meg az utcán. Semmi szörnyűség nincs abban, hogy a pápa is az utcán hal meg." A pápa persze végül ágyban halt, gyomorrákja volt, de nem hagyta magát megműteni. (Kalendárium Press)
Egy kortársa így tette fel a kérdést Prae című, talán leghíresebb regénye kapcsán: "Lehet-e a legjelentősebb magyar regény az a mű, amelyet a szerzőn és nyomdai szedőn kívül feltehetően senki harmadik emberi lény nem volt képes elolvasni, végigolvasni, az első betűtől az utolsó betűig".
Széchényi Könyvtárban őrzött naplóját, amely több mint 200 ezer oldal - nincs ember, aki ezt el tudná olvasni, ráadásul súlyos barokkos stílusa még a legműveltebb és legkitartóbb olvasót is komoly próbára teszi.
legfőképpen nem csinált semmit; "Életem legtitokzatosabb, leghatalmasabb társa az unalom" - írta.
Valójában Giuseppe Balsamónak hívták, és igencsak szerette az élet örömeit, a szórakozáshoz azonban pénz kellett. Az viszont természetesen nem volt neki, így aztán huszonévesen már szülővárosa, Palermo hírhedt csirkefogójának számított, majd nyakába vette a világot, és élete során bejárta fél Európát.
Jócskán használt hírnevének, hogy sok jóslata rejtélyes módon be is jött, Londonban például egymás után többször is helyesen jövendölte meg a lottószámokat, amelyekkel aztán többen is vagyonokat nyertek, máig nem tudni hogyan csinálta. Ilyen és hasonló húzásai miatt állandóan menekülnie kellett, idővel minden országban körözték.
kitört, egyben kitört a pánik is az európai királyi családokban. A szélhámos grófot végül Rómában fogták el, a Vatikán ítélte el, s négy évi fogság után a várbörtönben halt meg. De még halála is különlegesre sikeredett; ő volt az inkvizíció utolsó áldozata. (Kalendárium Press)
Sorsa a fogyatékos emberek teljes életének máig ragyogó példája, bizonyítéka annak, hogy megfelelő tanítással - és persze szeretettel - csodákat lehet elérni halmozottan sérült gyermekekkel is. Mint amilyen a kis Helen volt, aki csecsemőkorában veszítette el a hallását és a látását, de autodidakta gyógypedagógus tanítónője, Anne Sullivan csodát tett vele.
Segítségével Helen nemcsak beszélni tanult meg, de az angol mellett németül és franciául is, majd elvégezte a cambridge-i egyetemet, filozófiából doktorált. De jártas volt a matematikában, a latin és a görög nyelvben, valamint az irodalomtudományban is, több könyvet írt, saját maga, mindenféle segítség nélkül, írásai félszáz nyelven jelentek meg, önéletírása magyarul is olvasható. De segítség nélkül közlekedett is, hogy sorstársainak támogatást szerezzen beutazta a világot, művészekkel, tudósokkal és politikusokkal tárgyalt öt földrész huszonöt országában, s mivel a kezével le tudta tapogatni az emberek szájáról, hogy mit mondanak, beszélgetni tudott bárkivel.
Nagy tekintélyt szerzett, díjakkal halmozták el, megkapta például a francia Becsületrendet, és több egyetem avatta díszdoktorává. Varázslatos személyiségével teljesen feledtetni tudta fogyatékosságait, természetesen ő is volt szerelmes, s olyan hírességek barátságát élvezte mint Charlie Chaplin, Mark Twain, Edison és Bell. 88 évet élt. (Kalendárium Press)
Megrendelés esetén a képen látható könyvet antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Legendás labdarúgónk az "aranycsapat" focistája volt, így természetesen tagja az 1952-es helsinki olimpián győztes gárdának, s egyik főhőse "az évszázad mérkőzésének", a londoni 6:3-nak, valamint az azóta is fájó elvesztett berni vébédöntőnek, így "csak" világbajnoki ezüstérmes.
Vele kapcsolatban nem túlzó a megállapítás; valódi futballzseni volt, fénykorában őt tartották a világ legjobb támadó fedezetének. Nem jár a messze az igazságtól az sem, hogy az ő, valamint Hidegkuti és Puskás alkotta triónál jobb középpályás sor azóta sem nagyon akadt a világon. A csodás labdazsonglőr - ahogyan egy ország becézte: Cucu - sokáig volt csúcstartó, az egyetlen magyar focista, aki elérte a százszoros válogatottságot, s bár rekordját nemrégiben megdöntötték, azt azért tegyük hozzá, hogy annak idején sokkal kevesebb nemzetközi meccset játszottak, az Európa-bajnokságra például csak a kontinens legjobbjai jutottak ki, nem pedig mindenki.
hogy szeretett klubjának stadionja ma az ő nevét viseli. Egy rövid ideig volt a magyar válogatott szövetségi kapitánya is. 1978-ban hunyt el, de emlékét mind itthon, mind világszerte megőrizték.
FRANCOIS-MARIE AROUET volt az eredeti neve, s korának legünnepeltebb irodalmára, a költészet valóságos fejedelme volt. "Veszélyes dolog igaznak lenni olyan dolgokban, amelyekben a hatalmon lévők tévednek" - írta a máig bölcs aranyigazságot, amit a saját bőrén is megtapasztalt. Kiállt például a polgári szabadságjogokért, ami annak idején nem volt egy életbiztosítás, de tudatosan megsértette a cenzúrát is, amikor nyíltan bírálta korának viszonyait.
Gúnyos írásokban bírálta a papokat, amit azok sosem felejtettek el, Voltaire holttestét is úgy kellett kilopni Párizsból, mert az érsek nem volt hajlandó eltemetni.
Az évfordulóra a Kalendárium Press Voltaire Candide című világhíres művét kínálja antikvár példányban, Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Már egyetemi évei alatt foglalkozott irodalommal, főleg műfordítóként jeleskedett. Első színpadi sikerét 1587-ben aratta Nagy Tamerlán című kétrészes tragédiájával. Nem sokkal ezután írta a Doktor Faustus tragikus története című művét, amely a Faust-monda első világirodalmi feldolgozása volt, és Goethe is nagyon dícsérte később. A máltai zsidó című műve Shakespeare Velencei kalmárjának egyik forrásául szolgált, de Shakespeare a II. Edward című királydrámáját is felhasználta, mégpedig II. Richard alakjának megformálásakor. Egyesek a II. Edwardot tartják egyedül méltónak a shakespeare-i drámák mellé állítani. Híres műve még a Párizsi mészárlás című dráma, valamint Hero és Leander című kiseposz is, mely utóbbinak csak az első két énekét írta ő, de így is sokan Marlowe legtökéletesebb művének tartják.
A legnagyobb drámaköltők egyike volt, megítélésén azonban sokat ront, hogy a zseniális író az életben meglehetősen erőszakos ember volt. Már cambridge-i egyetemistaként hasba szúrta a részegen randalírozó tanulókat csendre intő rektort, amiért persze kitiltották az összes angol egyetemről. De ő nem esett kétségbe, beállt kalóznak Francis Drake mellé, és első irodalmi próbálkozásai is a dél-tengeri kalóztámadások szüneteiben, a hajófenéken születtek. Hazatérése után a híres Globe Színház háziszerzője lett, bár állandóan részeg volt, és legkedvesebb időtöltéseként szinte naponta verekedett valamelyik rosszhírű matrózkocsmában.
Nem is kerülhette el tragikus sorsát; egyszer összekaptak egy lányon a duhaj legények, Marlowe-ra két nagydarab ember rontott, s bár az egyiket sikerült leütnie, a másik késsel fejbeszúrta. (Kalendárium Press)
A 2005-ös Oscar-díj kiosztáson nem volt magyar érdekelt, mi mégis némi izgalommal figyelhettük a versenyt, köszönhetően éppen mai ünnepeltünknek. Annette Bening volt ugyanis a főszereplője Szabó István Csodálatos Júlia című filmjének, és alakítása egészen parádésra sikeredett. Végül nem ő kapta az aranyszobrocskát, de ez persze nem jelent semmit, már bekerülni a legjobbak közé is rangot jelent, neki pedig összesen négyszer volt esélye Oscar-díjat kapni. 2000-ben az Amerikai szépség című filmben nyújtott teljesítményéért lett jelölt, és érdekes, hogy akkor is Hilary Swank nyerte el előle a díjat.
a nagyhatalmú színész-rendező, és férfinak sem utolsó Warren Beatty felesége. Akinek négy gyermeket is szült, s úgy maradt meg a csúcson a hollywoodi nyüzsgésben, hogy közben példás családanyaként is ellátta feladatát. Egyébként ő maga is négygermekes családban nőtt fel, mindhárom testvére idősebb nála. Warren Beattyvel a kilencvenes évek elején ismerkedtek meg, és a szerelmei ügyeiről, szexbotrányairól elhíresült agglegényt első látásra levette a lábáról, és Beatty 54 évesen az ő kedvéért mondta ki először a boldogító igent. De Annette mindenkit lenyűgöz, aki egy kicsit is közelebbi kapcsolatba kerül vele, Hollywoodban szabályos rajongótábora van a filmkészítők között. (Kalendárium Press)
Nevét a híres kivégzőeszköz őrizte meg, amelynek egyébként a közfelfogással ellentétben nem ő volt a feltalálója. A nyaktilót már az ókorban ismerték, és több típusa volt használatban Európában is. Guillotin pusztán csak indítványozta a nyaktiló alkalmazását, mert szerinte ezáltal a kínzás elkerülésével lehet a halálraítélteket kivégezni, ráadásul igen gyorsan, ami a francia forradalom vérzivataros időszakában egyáltalán nem volt mellékes szempont. 1792-ben a nemzetgyűlés el is fogadta az indítványt, és a megfelelő gép kiválasztásával egy Louis nevű orvost bíztak meg, aki az Angliában használatos eszköz mellett döntött, a nyaktilót ezért eleinte az orvos nevéről louisette-nek hívták.
Az első guillotinos kivégzést 1792. április 25-én hajtották végre, a kétes dicsőség, hogy feje a szörnyű vas, az "özvegycsináló" lecsapódása után a porba hulljon, egy Pelletier nevű gyilkosnak jutott. Hogy a guillotin humánus kivégzőeszköz vagy sem, azon persze lehet vitatkozni, szegény Guillotin azonban igen közel állt ahhoz, hogy a saját bőrén, jobban mondva nyakán tapasztalja meg az általa bevezetésre ajánlott nyaktiló emberséges voltát, ugyanis csak Robespierre bukása mentette meg a reá kimondott halálos ítélet végrehajtása alól. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press Nemere István A kivégzések története című könyvét kínálja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Előkelő családból származott, gondos nevelést kapott, előbb újságíró, majd tőzsdeügynök volt, a második világháború idején pedig a haditengerészetnél, később a kémel-hárításnál szolgált. Ez utóbbi tevékenysége során sok kalandos történet szereplője, de legalábbis ismerője volt, s elhatározta, hogy élményeiről kémtörténeteket ír. Ment is az írás, mint a karikacsapás, egyedül az okozott fejtörést neki, milyen nevet viseljen a főhős, a 007-es ügynök. Egyszer aztán véletlenül a kezébe került egy világszerte ismert ornitológus, James Bond könyve Nyugat-India madarairól, s úgy megtetszett neki a tudós neve, hogy könyvének főszereplőjét James Bondra keresztelte. 
Az első Bond-regény 1953-ban jelent meg, és sikerén felbuzdulva Fleming még tizenegyet írt, amelyeket sokszor meg is filmesítettek, különösen a Roger Moore és Sean Connery főszereplésével készültek lettek népszerűek. A szovjet titkos ügynökök helyett madarak után kémkedő Bond különben nem neheztelt nevének elcsenéséért Flemingre, aki cserébe szintén felajánlotta a nevét az eredeti James Bond számára; ha az felfedezne egy kivételesen ronda madárfajt, akkor nevezze el nyugodtan flemingnek. Bond majdnem 90 évig élt, de eléggé ronda madarat nem talált. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza az író Dr. No és Voodoo című könyvét kínálja, antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Aligha akad valaki ebben a kis országban, akinek be kellene mutatni a népszerű Presser Picit. Aki pályáját ígéretes zongoristaként kezdte, de aztán közös megegyezéssel otthagyta a konzit az Omega együttes kedvéért. A hetvenes évek elején, a zenei földindulás idején létrehozta az LGT-t, amelyben ő képviselte a folyamatosságot. Ő maga rockoperák és zenés darabok egész sorát írta, amelyek közül talán a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról és A padlás lett a legnagyobb siker. Szólólemezei is kiválóak, például a Csak dalok című remek korongja, de olyan remek zenészeknek is írt dalokat, mint Zorán, Kovács Kati vagy Katona Klári, és számos befutott, vagy eltűnt fiatal tehetséget is pátyolgatott hosszú pályafutása során. Filmzenét is komponált, például Kern András Sztacsatella című filmjéhez 
és Sándor Pál Ég a város című alkotásához, de az ő zenéje szól Az erőd, a Ripacsok, a Sose halunk meg és a Szerelem utolsó vérig című filmekben is. Mellesleg négy és fél évtizede, 1978 óta a Vígszínház zenei vezetője, s ha annak idején nem tanácsolják el, klasszikus zongoristaként is sokra vihette volna, így azonban egyszerű (lemez)milliomos lett belőle. Nagyon aktív ma is, de persze nem feledi a dicső múltat sem. Ma is megvan például az a kertésznadrágja, amelyben először a színpadra lépett. Ereklye. Egyszer még egész vagyont fog érni. (Kalendárium Press)
A képeken látható könyvek 30% kedvezménnyel rendelhetőek egy erre a címre írt elektronikus levélben: 
A modern táncművészet egyik legnagyobb hatású képviselője volt, aki főként a görög vázarajzok mozdulatait vitte színpadra, óriási sikerrel. Egyébként is vonzódott a képzőművészetekhez, kivált a szobrászathoz. Csodálta például Rodint, akit 22 évesen meg is látogatott, sőt táncolt is neki. Az idős szobrász el volt bűvölve, de Isadora elszökött tőle. Később sajnálattal így vallott e találkozásról: "Sokszor sajnáltam azt a buta félreértést, amely meggátolt engem abban az örömben, hogy szüzességemet az isteni Rodinnek ajánljam föl. Bizonyos, hogy ez 
gazdagította volna a művészetet és az egész világot."
Az utóbbi évtizedek egyik legnépszerűbb sztárját jó pár éve még minden héten láthattuk a Heti hetes című műsorban, és még arra is emlékszünk, hogy gyakran élcelődött azon, hogy Havas Henrik mi minden volt már életében.
s még csak ezután került be az egykori Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Miután végzett, a Thália Színházba került, az utóbbi évtizedekben pedig leginkább a Madách Színházban és a Játékszínben láthatjuk. Legalábbis akkor, ha színházba megyünk, mert egyébként mindenhol látható, legtöbbet a tévében.
aznap elment az MTK-hoz, ahová viszont felvették, bár valami nagy karriert nem futott be. Még az első edzéseknél tartott, amikor az öltözőfolyosón összetalálkozott egy híres focistával, s úgy megilletődött, hogy szó szerint hanyattesett szokatlan stoplis cipőjében, és csúnyán beverte a fejét. Később, már színészként időnként megfordult a színészválogatottban is, de aztán "biztonsági okokból" felhagyott a játékkal. De nem a focival, azt követően vérre menő gombfoci csatákat vívott kollégáival.
Mint említettük fentebb, hetente hallható műsora az egyik, csak az interneten követhető rádióban, s onnan is teljesen nyilvánvaló világnézeti elkötelezettsége is. Pár napja rosszul lett az otthonában, és a mentő természetesen nem ment ki érte. De végül a család kórházba vitte, és azóta szerencsére ki is engedték. Jobbulást, és még hosszú életet kívánunk neki! (Kalendárium Press)
A híres Medici család sarja volt, s igencsak sima útja vezetett felfelé az egyházi ranglétrán, unokatestvére volt ugyanis X. Leó pápának, aki Firenze érsekévé és bíborossá tette. Aztán 1523-ban ő foglalhatta el Szent Péter trónusát, de hamar kiderült, uralkodása nem sok jóval biztatja az egyházi államot. Politikai téren hibát hibára halmozott, támogatta a török elleni harcot és a törököket egyaránt, aztán a franciák pártjára állt, miközben Németországban vészesen terjedt a reformáció. V. Károly császár annyira megelégelte dolgait, hogy fél évre még fogságba is vetette, hogy kivonja a forgalomból az örökös bajkeverőt. Miközben az egyházban és a főúri körökben elhatalmasodott az erkölcstelenség, Kelemen elszánt makacskodással 
akadályozta meg VIII. Henrik válását, mire a bősz angol király egész Angliát kivitte Róma fennhatósága alól, s megalapította az anglikán egyházat. Ekkortájt Kelemen már a Habsburgok pártját fogta, de elvtelen politikáját maga a császár sem becsülte.
ők igen edzettek voltak, ritkán látni például annyi ocsmányságot, mint amit a Rómát feldúlt császári csapatok vittek véghez.
Családja orvosi eset volt, a híres elmegyógyász - Krafft-Ebing írt is róluk -, a nagyanyja például közel két évtizeden át ágyban feküdt, mert azt beszélte be magának, hogy béna, az anyja pedig idegrohamot kapott, ha meglátta a Holdat. Apja bolondériája akkor tört ki, amikor a várt fiú helyett lánya született, de mit neki a természet rendje, elhatározta, hogy lányát fiúként neveli fel. A kis Sarolta gyerekként tényleg azt hitte magáról, hogy fiú, s amikor felcseperedve rájött, hogy lány, már nem tudott - és nem is akart - változtatni ráerőszakolt nemén.
De egyáltalán nem rítt ki a legények közül, szivarozott, szívós gyakorlással megtanult italozni, sőt, még az udvarlás terén sem vallott szégyent. Egyszer megszöktetett egy vidéki színésznőt, akivel - Krúdy Gyula szerint legalábbis - három évig élt együtt egy bérelt Váci utcai lakásban. A grófnő 1889-ben fogott bele legmerészebb vállalkozásába, amikor - a lány szüleinek jóváhagyásával - feleségül vette a halálosan belészeretett Engelhard Máriát. Házaséletük részletei természetesen nem ismertek, de az bizonyos, hogy az ifjú asszony nem szenvedett hiányt semmiben, pedig nem jött rá, hogy férje valójában nő, egy levél tanúsága szerint gyereket is szeretett volna tőle.
Kezdetben kevés tehetséget árult el magáról, a tudományoktól előbb a művészetekhez menekült, de hiába, így aztán már fiatalon kiábrándulva a világi dolgokból lassanként a vallás felé fordult. A végső lökést szerelmi csalódása adta, a szomszéd lány ugyanis a kettejük közötti rangbéli különbségre hivatkozva kosarazta ki a szegény ifjút, aki erre szerzetesnek állt.
krisztusi tanításokkal, még a művészeti alkotásokat is elpusztítandónak tartotta. A legtöbb bűnre azonban a pápaság környékén szétnézve bukkant, akkoriban ugyanis Szent Péter székét pénzért vásárolták, s az egyházfők erkölcstelensége nem ismert mértéket, nem elég, hogy szeretőket tartottak, de az utcalányok szolgálatásait is igénybe vették.
Gyerekkorától tanult zenélni, de nem nagyon haladt előre tanulmányaiban, ezért mérgében írt egy drámát, ám amikor családi körben előadta, a nővérei azt hitték, vígjáték, ezért kinevették. A csúfos kudarc után a kis Richard mégis inkább visszatért a zenetanuláshoz, de változatlanul igen gyengén muzsikált. Sikerben, elismerésben később sem volt sok része, operái manapság is próbára teszik még a komolyzenét szeretők nagy részét is, akkoriban pedig a legteljesebb értetlenséggel fogadták műveit.
Wagner persze remekműveket alkotott, kortársai éppen ezért nem értették meg új zenei törekvéseit, amint szellemesen fogalmazott valaki: "a fény vakította el őket, amely túl közelről tűzött a szemükbe". Műveiben szerves egészet alkot az irodalmilag és dramaturgilag igényes szöveg, a képzőművészeti alkotás színvonalára emelt díszlet a motívikus szerkesztésű zenével, amelyben a zenekar és az énekesek egyenrangú szerepet játszanak. Miután ilyen körültekintően építette fel operáit, azok szövegkönyvét is maga írta, sőt, ő tervezte a díszleteket és a kosztümöket is, ráadásul a bayreuthi előadásokat maga rendezte és vezényelte.
Operái a legjobb indulattal sem nevezhetők könnyen fogyasztható, léhán szórakoztató daraboknak, ezért zenéje a legszélsőségesebb megítélés alá esik azóta is; vagy rajong értük valaki, vagy ki nem állhatja. Ennek ellenére A bolygó hollandi, a Lohengrin, A Rajna kincse, A walkür, a Trisztán és Izolda, a Tannhäuser, A nürnbergi mesterdalnokok, A Nibelung gyűrűje és a Parsifal az operairodalom gyöngyszemei. (Kalendárium Press)
Életében az is elképzelhetetlen volt, hogy valaki az arcát meglátva, ne hitte volna ismerősnek, az viszont teljesen bizonyos ma is, hogy a hangját mindenki hallotta már. Jellegzetes orgánuma nagyon keresett szinkronszínésszé tette, ő volt az újraszinkronizált változatban Onedin kapitány magyar hangja, de gyakran beszélt magyarul Donald Sutherland, Gérard Depardieu, Peter O'Toole és Michael Caine helyett is.
egyike a műfaj legjobb alkotásainak, nagy megtiszteltetés, hogy Major Tamás, Básti Lajos és Kállai Ferenc mellett főiskolásként ő is jelentős feladatot kapott benne. Visszatérve a szinkronra, sok rajzfilmben az ő hangján szól Mátyás király - akit meg is formált -, aminek fő oka, hogy arcéle nagyon hasonlított igazságos királyunkéhoz. Amit persze ő egyáltalán nem bánt, sőt, kicsit rá is játszott. Hangsúlyozta például, hogy ő is szeretett kalandozni, kedvelte a humort és nem utolsósorban: ő is humanista volt.
Legkedvesebb szórakozása a foci volt, de még abban is a latin stílust kedvelte, az olaszokat, a brazilokat. De nyitott volt az egész világra, talán őseitől örökölte, az apja Kassáról származott, nagyapja pedig Szabadkán Kosztolányi Dezsővel járt egy gimnáziumba. Helyey László 2014-ben hunyt el. (Kalendárium Press)
Anyai ágon híres művészősökkel dicsekedhet, a dédnagyapja az a Rákosi Viktor volt, akit Karinthy Frigyes a magyar humor atyjának nevezett. De az ősi rokonsághoz tartozik Rákosi Szidi, a legendás színiiskola vezetője és Beöthy László is, aki féltucat színházat igazgatott egyidőben a hajdani Pesten.
Mint a Zsebtévé Móka Mikije lett népszerű még valamikor a hatvanas évek közepén, majd Gryllus Vilmossal összefogva egészen sajátos gyermekműsort találtak ki, amely ma már bízvást nevezhető klasszikusnak. 1980-ban útjára indított Ki kopog? című műsora nagyon sokáig ment a Komédiumban, és gyermekek ezreit vonzotta a képernyő elé az Égből pottyant mesék. Évek óta járja az országot, és műsorai a felnőtteket is lebilincselik.
A gyerekekkel pedig egyenesen csodát tesz, hogy miként csinálja, megfejthetetlen titok. Mert ahogy Gálvölgyi János feltette a kérdést: miként nyerheti el percek alatt a gyerekek bizalmát egy kopasz, szakállas pasas? De módszerét ne is akarjuk megfejteni, maradjon az ő titka. (Kalendárium Press)
Nagyon szomorú, hogy a nagyszerű színész kapcsán nem születésnapi köszöntés kedves kötelességünk, hanem a gyászos emlékezés: Bubik István másfél évtizede nincs közöttünk. 2004. november 28-án autójával Budapestre tartott, amikor áttért a 4-es út menetirány szerinti bal oldalára, és frontálisan ütközött egy másik gépkocsival. A helyszínen életét vesztette.
Halála nagy vesztesége volt a hazai színjátszásnak, egyike volt ugyanis korosztálya legtehetségesebb színészeinek, amit az is bizonyít, hogy elsőre bekerült a Színiakadémiára, majd pályáját az ország elsőszámú teátrumában, a Nemzeti Színházban kezdhette. És nem harmadik alabárdosként, hanem Az ember tragédiája Ádámjaként, majd a Csongor és Tünde, a II. Richárd, a Tartuffe és a Bánk bán címszerepével folytatta tehetségének bizonyítását. A filmszalag is megőrzi emlékét, játszott a Vérszerződés, Az óriás és a Glamour című moziban, és a televízió archívumában is jócskán található közreműködésével készült produkció, például a Nyolc évszak című sorozat, vagy a Cid és az Ádvent a Hargitán című tévéfilm.
Hogy ő maga járt-e Hargitán, azt nem tudjuk, de nem kizárt, mert szeretett utazni, körbekalandozta a fél világot, még Amerikában és Ausztráliában is megfordult, sőt, egy időre Londonba költözött, és beállt raktárosnak. Halála után emlékkönyvet állítottak össze az életéről és munkásságáról, emlékét pedig róla elnevezett díj is őrzi. 46 évet élt. (Kalendárium Press)
Már színinövendék korában kitűnt fényes tehetségével, vizsgaelőadása után nyomban szerződést kínált neki a Vígszínház és a Nemzeti. Ő a Nemzetit választotta, és egészen rövid időt leszámítva élete végéig hű maradt színházához.
Ő pedig meghálálta a bizalmat, csodálatra méltó színpadi rutinnal dolgozott. Egy alkalommal például egy drámai jelenetben úgy mondta el a monológot, hogy közben eljátszotta, mintha megborotválná partnerét, Ódry Árpádot, majd képzeletben csodás dús, középen szépen elválasztott frizurát készített Ódry teljesen kopasz fejére. "Aki mindent tud, annak mindent szabad" - mondták róla.
divatos, azt felelem: minek az? Ha beljebb nem látnak...?"
Az évfordulóra a Kalendárium Press a Kedves Bajor Gizi! című könyvet kínálja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen:
Egészen fiatalon kötelezte el magát az irodalommal, tizenhatévesen már több romániai lap munkatársa volt. Bátran kiállt azonban az 1956-os magyar forradalom mellett, s ez nemcsak pályafutását törte ketté, de ő maga is kegyetlenül megszenvedte, hat év börtönt kapott, s megjárta a Duna-delta munkatáborait. 1974-ben települt át Magyarországra, a Kortárs főmunkatársa lett, élete utolsó éveiben pedig a Nemzeti Színház irodalmi tanácsadója volt. 
Az irodalom minden ágában maradandót alkotott, gyermekmeséi éppúgy kiválóak, mint filmjei, például a Hány az óra Vekker úr? és a Holnap lesz fácán. A legnagyobb sikert azonban drámáival aratta, színművei - köztük a sokak szerint legjobbnak ítélt Vendégség - nemcsak a magyar színpadokon szerepeltek, de eljutottak külföldre is. (Kalendárium Press)
Az Omega együttes loboncos hajú énekeséről, a hatvanas évek serdülő lányainak kedvencéről azt hihetnénk, hogy farmernadrágos lázadóként nőtt fel, és gondolatainak nagy részét a balhék és a csajozás tette ki - ezért is lett rockzenész. Természetesen mindennek az ellenkezője az igaz, jótanuló, szorgalmas gyerek volt, mindenféle művészi hajlam nélkül, a gimnáziumban sem a balhét, hanem a fizikát, a matematikát és az ábrázoló geometriát szerette, és nem vad rockernek, hanem békés építészmérnöknek készült. Sőt az is lett, hiszen később sikeresen lediplomázott. A zene a legkevésbé sem érdekelte, inkább sportolt volna, s csak azért vett részt mégis a gimnáziumi zenekar megalapításában, mert egy sérülés éppen kényszerpihenőre ítélte.
A zenekart csupa zenéhez mit sem értő srác hozta létre, a hangszereket egyszerűen kisorsolták egymás között, neki a gitár jutott, de sosem tanult meg játszani rajta, így lett énekes. De természetesen énekelni sem tanult soha. Együttesük, az Omega mégis a leghíresebb hazai bandák egyike lett, az 1967-es Táncdalfesztiválon tűntek fel; öltönyben, nyakkendőben kísérték Zalatnay Cinit a Nem várok holnapig című fesztiválgyőztes dala során. Aztán ismét önálló zenekarként 
próbálkoztak, nem hiába; szépen jöttek a slágerek, az Azt mondta az anyukám, a Kiabálj, énekelj, a Nem tilthatom meg, a Petróleumlámpa és a Gyöngyhajú lány.
Alig járt iskolába, a francián kívül nem tudott egyetlen nyelvet sem, és semmiféle diplomáciai gyakorlata sem volt, mégis döntően határozta meg egész Európa sorsát. Szeretett kártyázni, és hírhedt szoknyavadász hírében állt, 34 évesen mégis püspök lett. Kicsapongásait persze magas egyházi méltóságában is folytatta. Ekkor jegyezte meg róla a kiváló költő, Mirabeau: "Talleyrand aljas, kapzsi ember, komisz intrikus, aki nem tud meglenni szenny és pénz nélkül. Pénzért eladta a becsületét és a barátait. Pénzért eladná a lelkét is, és ezt helyesen tenné, mert trágyadombért aranyat cserélne".
Nem túl hízelgő szavak, és mégis, Talleyrand-t 1789-ben beválasztották az Alkotmányozó Nemzetgyűlésbe is. Mivel a forradalom mellé állt, a pápa kiátkozta, erre ő megvált a papi pályától. Pár évi emigráció következett, majd hazatért, bár nem sokan borultak a keblére. "A föld nem hordott még nála romlottabb és veszedelmesebb élőlényt" - mondták róla, mire a Direktórium kinevezte külügyminiszterré. Napóleon nagyon meg volt elégedve vele, mint később mondotta: "Talleyrand intrikus, rendkívül erkölcstelen, de nagyszerű ember, s amellett a legjobb miniszterem, aki csak valaha volt". Mivel az osztrákokkal és a spanyolokkal való együttműködést szorgalmazta, összetűzésbe keveredett Napóleonnal, majd a Bourbonokkal vette fel a kapcsolatot.
kormányuknak küldött jelentés is tanúsít: "Úgy látjuk, Talleyrand itt csodákat művel. Amikor ideérkezett, Franciaországot teljesen izolálni akarták, most pedig mindenben benne van". A waterlooi csata után ismétcsak a külügyeket irányította, majd 76 évesen Lajos Fülöp tanácsadója lett. Bízvást állíthatjuk, hogy Talleyrand diplomáciai húzásaitól egész Európa rettegett. Mindenki tudta róla, hogy meg lehet vesztegetni, egyetlen esetben nem fogadott el pénzt soha, ha olyasmire kérték, ami 
ellentétben állt a francia érdekekkel. "A hazaárulás dátum kérdése. Minden rezsimben Franciaországot szolgáltam" - mondotta később.