2023. december 6-án 240 éve hunyt el JELKY ANDRÁS utazó
Rengeteget barangolt a világban, és hihetetlen kalandokat élt át, gyengébb idegzetűek ne is legyenek kíváncsiak a részletekre. Elrabolták például a kalózok, eladták rabszolgának, majd a pápuák fogságába esett, akik a társait rögvest megették, őt azonban soványkának találták, ezért hízlalni kezdték, a későbbi zsíros lakoma ígéretében. Miközben azonban Jelky szépen gömbölyödött, szemet vetett a törzsfőnök leányára, akit haláltmegvető bátorsággal el is csábított, mire a lány hálából kiszabadította fogságából, és egy lakatlan szigetre szökött vele, ahol aztán békében éldegéltek, amíg a lány meg nem halt. A kalandor magyar már-már lemondott a menekülésről, amikor egy kóbor hajó arra tévedt, és felvette.
Számtalan egyéb kaland után, végül 1776-ban indult haza az akkor már világhíres utazó, Bécsbe érkezvén maga József császár fogadta. Huszonkét év után lépte át ismét a magyar határt, az akkori krónikás így számolt be a jeles eseményről: "Egész Budaváros tele volt a nagy újsággal, hogy minő hetedhét világrészt bejárt ember vetődött haza. Egész Buda a Jelkyék utcájába tódult, és erőnek erejével kiéljenezte Andrást az ablakba, hogy hát most megmutassa magát, ha már egyszer hazajött."
Ha kalandjainak csak a fele igaz, már érthető, hogy annyi megpróbáltatás után, mindössze 45 évet élt. (Kalendárium Press)
Nem is szimpla politikus, hanem valódi államférfi volt, hazája nemzeti hőse, akinek már életében szobrot emeltek Johannesburgban. Sőt, nincs a világnak olyan szeglete, ahol ne övezné feltétlen tisztelet az emlékét, s nem csak azért, mert ő volt az apartheid-ellenes harc jelképe, majd Dél-Afrika első fekete elnöke, hanem mert ritka szimpatikus ember volt , aki államfőként is beállt táncolni a törzsi harcosok közé.
Nem kétséges, hogy jórészt a Nobel-békedíjas Mandela tekintélyének volt köszönhető, hogy Dél-Afrika labdarúgó világbajnokságot rendezhetett, és milliók sajnálták, hogy az idős államférfi egy családi tragédia miatt nem vehetett részt a vébé megnyitóján. (Kalendárium Press)
A csodás gitáros a rockzene leghíresebb fenegyereke volt, polgárpukkasztó botrányaival szinte hetente szerepelt a lapok hasábjain. Pedig ő is "rendes" embernek indult, fiatalon matematikus akart lenni, aztán filmrendezőnek készült, végül megpróbálkozott a zenével. Előbb komponált egy "zeneművet" biciklipumpára, majd mégis inkább a gitárt választotta.
Kivételes tehetsége volt a hangszerhez, s a rockzene történetének egyik leghíresebb gitárosa lett belőle, életműve közel hatvan lemezt tartalmaz, egyik jobb mint a másik. Híres zenekara volt a Mothers of Invention - magyarul az Ötlet szülőanyjai - elnevezésű együttese, az ő kiváló képességeire pedig jellemző, hogy még a londoni szimfonikusokkal is fellépett. Nagysikerű zenéjéhez szervesen hozzátartoztak a botrányok is, dalainak szövegei nemigen tűrik a nyomdafestéket, fellépései pedig szinte mindig botránnyal végződtek, koncertjei csúcspontjaként általában obszcén mutatványokkal szórakoztatta a közönséget. Az élet más területein is szerette a feltűnést, vécén ülő aktképeivel még rajongóit is elképesztette.
Ennek ellenére zenéjének nagyon sok tisztelője volt világszerte, Václav Havel például, amikor cseh köztársasági elnök lett, kérte az amerikai kormányt, hogy őt nevezzék ki Prágába kulturális attasévá, de ezt Washington elutasította. Az amerikai politikusok nem nagyon kedvelték, ő ugyanis sokszor gúnyolódott rajtuk; Al Gore egykori alelnök még számainak betiltását is kezdeményezte. De minderről részletesen is olvashatunk, hiszen már könyvet is írtak róla, amely magyarul is olvasható. (Kalendárium Press)
Őt tartották "a német film James Deanjé"-nek, s joggal, hiszen jóképű férfi volt, annak idején sokat cikkezett a sajtó Romy Schneiderrel folytatott viszonyáról. De nem csak a nőket bolondította, filmezett is, élete java részében Hollywoodban, leghíresebb filmje az immár klasszikus remekműnek számító A hét mesterlövész.
Több más filmje is eljutott a magyar mozikba, például a Marco Polo, a Nemo kapitány visszatérése, a Menekülés a paradicsomból, a Távol és mégis közel, valamint az 1999-ben Oscar-díjat kapott, Roberto Benigni-féle Az élet szép, mely utóbbiban ugyan csak kis szerep jutott neki, de mégis említést érdemel, mert az volt az utolsó filmje. A kilencvenes években Németországba visszatelepült színész tizenöt éve hunyt el. (Kalendárium Press)
A modern zene ma már általánosan elismert mestere életében nem sok sikernek örülhetett, amint Somfai László írta: "amit kortársai művéből meghallhattak, általában közönybe vagy bántó nevetésbe fúlt". Vagy botrányba - tegyük hozzá -, mert például neki kellett elszenvednie a zenetörténet egyik legemlékezetesebb botrányát, amikor a közönség olyan zavart keltett, hogy maga Webern is lekiabált az erkélyről, hogy dobják ki az egész bandát. A koncertből bírósági ügy lett, amelyen a hallgatóság egy orvos tagja azzal magyarázta a nézők dühös reakcióit, hogy a zene hatására a hallgatók egy részén kitört az idegbaj.
A kifütyült komponista csalódottságában beállt katonának, de olyan beteges volt szegény, hogy hamar leszerelték. Karmesterként is a legjobbak egyike volt, de persze dirigensként sem aratott sikert. Pedig mindent megtett érte, úgy hajszolta magát a koncerteken, hogy egy-egy hangverseny végén szinte leszédült a pódiumról, de zenekarának tagjai csak mosolyogtak rajta. Küzdelmes élete végül 1945-ben tragikus véget ért, erős dohányos lévén kiment rágyújtani a ház elé, de elfelejtette, hogy kijárási tilalom van, és egy amerikai katona lelőtte. (Kalendárium Press)
A népi írók mozgalmának jelentős alakja volt, országjáró körútjairól riportokban, szociográfiai művekben számolt be. Ismert regénye - a filmen is feldolgozott - Szakadék és a Részeg eső. Ő volt a Kortárs című folyóirat alapító-főszerkesztője.
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza Darvas József 
Piti kis autótolvajból lett multimilliomos kábítószercsempész, fénykorában nemcsak a medellíni drogkartell felett uralkodott, de valóságos háborút folytatott az állammal. Végül önként vonult börtönbe, nehogy kiadják az Egyesült Államoknak, ám idővel mégis megszökött, s a biztonságiakkal folytatott tűzharcban vesztette életét.
Csodálatos hangja volt, de sokat küszködött vele, volt hogy elment, aztán rendbejött, de pályája végefelé megesett, hogy félbe kellett szakítani az előadást, mert nem tudta folytatni az éneklést. Ennek ellenére valódi világsztár volt, s hírnevéhez hozzájárult zavaros magánélete is. Nem volt könnyű vele, se művészként, se emberként, a milánói Scalában például gyakran rendeztek botrányos jeleneteket vetélytársnőjével, a szintén csodálatos Renata Tebaldival.
sokkal inkább jó pénzkereseti forrást látott, semmint szeretnivaló nőt. Szegény Maria is rájött erre idővel, és a zűrös üzleti ügyeiről elhíresült görög milliárdos, Aristoteles Onassis karjaiban keresett menedéket. Ellentmondásos viszonyuk állandó témát adott a sajtónak, többet találgatták, feleségül veszi-e a gátlástalan milliárdos, mint azt, hogy milyen szerepet énekel legközelebb. A színpadon oly büszke művésznő különben teljesen Onassis hatalma alá került, amint írták: "beszél, 
ha Onassis beszélni akar, hallgat, ha Onassis szótlan, mosolyog, ha Onassisnak jó a hangulata". Természetesen férjétől is elvált Onassis miatt, akit azonban akkortól már nem érdekelt, s végül Jackie Kennedyt vette el.
Élete Shakespeare-drámába illik, hiszen nemcsak szomorúan tragikus, de igencsak titokzatos is. Amikor megkérték a kedves kis spanyol infánsnő kezét a nagyhatalmú Habsburg, II. József számára, szegény éppen fülig szerelmes volt egy fess lovagba, ezért a fiatalok elhatározták, hogy megszöknek a kényszerű házasság elől. Izabella azonban elárulta titkos tervét dajkájának, aki félelmében elmondta azt a lány herceg-apjának, aki rövid úton megoldotta a problémát. Amikor az éj leple alatt a szerelmes ifjú a lány erkélye alatt várta kedvesét, bérgyilkosok rontottak rá, s mire Izabella odafutott hozzá, már halálán volt. "Még három..." - ezek voltak utolsó szavai, amelyeket Izabella úgy értelmezett; neki is csak három órája van még hátra az életből, s aztán követi szerelmesét a halálba. 
A sors rendelésében így szépen megnyugodott, a három óra elteltével a három nap, majd a három hónap, a három év eljövetelét várta, azaz egész további életében szívszerelme csonka szavainak beteljesülését. Beleegyezett a házasságba is, de nászéjszakáját végigsírta, férjének nem sok öröme tellett benne, pedig II. József igazán megszerette. Izabella állandó szomorúságban várta halálát, amelynek időpontjára még fogadásokat is kötött. Végül himlőben halt meg. Pontosan három évvel az esküvője után! (Kalendárium Press)
Egy gazdag uzsorás fia volt, fiatalon gondtalanul élt, majd a köztársaság védelmében fegyvert fogott, és beállt a Julius Caesart meggyilkoló Brutus seregébe. A polgárháborút azonban Octavianus - a későbbi Augustus császár - nyerte, így Horatiusnak menekülnie kellett. Athénba ment, ahol apja pénzéből tanult, megismerte a 
görög kultúrát, és beleszeretett a görög költészetbe. S jó barátságot kötött Vergiliusszal, aki később Maecenas segítségével kijárta neki a kegyelmet. Horatius hazatért, és csodás költeményeivel hamar ünnepelt költő lett, versei ma is világirodalom féltett kincsei. (KalPress)
Tanárember volt, klasszikus görög és latin műveltséggel, s már első verseskötetével a hazai költészet élvonalába került. S bár pályafutása során sok támadás, gáncs, meg nem értés érte, a legnagyobb irodalmárok között tartották számon mindig. Nagyszerű irodalmi alkotások sorát alkotta meg, híres műve Jónás könyve című elbeszélő költeménye, Halálfiai című családregénye, és nagyon értékes műfordítói munkássága, Dante Isteni színjátékának magyarítása a magyar műfordítás egyik csúcsteljesítménye.
Babits tekintélyére jellemző, hogy Baumgarten Ferenc Ferdinánd őt tette meg alapítványa kurátorának, így Babitsnak óriási szerepe volt a tekintélyes Baumgarten-díj odaítélésében.
még hazudott is. Nem bántó ezt kijelenteni róla, ő maga vallotta be. Egyik korai versében ugyanis így írt: "Hajnalka volt az édesanyám, / hajnalra születtem én." Mire azonban nagy költővé érett, megtanulta, hogy a költő nem hazudhat, ezért aztán bevallotta a három évtizeddel korábbi turpisságot. "Meg kell itt vallanom - írta -, hogy este születtem, nem pedig hajnalra, mint ahogy egy fiatalkori versemben írtam, lelkiismeretlenül, tisztán a rím és a mérték kedvéért." (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press a Babits Mihály összegyűjtött versei című kötetet kínálja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
A világhírű filmköltő, Pier Paolo Pasolini mellett tanulta a filmkészítést, első filmjét is mestere útmutatásai alapján készítette, még az akkori új hullám jegyében. Mi tagadás, nem nagyon bűvölte el a közönséget korai zsengéivel, 1972-ben azonban - megtalálva egyéni stílusát - egyenesen berobbant a legnagyobbak közé.
filmek sorát készíthette el. Remekül sikerült a Huszadik század című nagyszabású freskója, csak az volt a baj, hogy 5 óra 15 perc hosszúságúra sikeredett, s bár a gyártók vágtak belőle egy háromórás, fogyasztható változatot, azt meg ő nem engedte bemutatni, így a Burt Lancaster, Donald Sutherland és Robert De Niro főszereplésével készült mozi nem lehetett igazi közönségsiker. Ezután A Hold című lírai költeményével hívta fel ismételten a figyelmet magára, majd következett az 1987-es Az utolsó császár című filmje, 
amely minden addigi rekordot megdöntve kilenc Oscar-díjat kapott. S csak azért annyit, mert kilenc kategóriában jelölték a legmagasabb filmes kitüntetésre. A nálunk is vetített film egyébként négy és fél éven át készült, s nem kevesebb mint 30 ezer statiszta szerepelt benne.
Napoleon a magyar nemzethez intézett proklamációjában őt ajánlotta a magyar trónra, s bár Esterházy végül nem lett a magyarok királya, neve azonban talán így is örökre fennmarad. Köszönhető ez főként annak, hogy az ő kismartoni zenekarát vezette Joseph Haydn, és az ő megrendelésére komponálta Beethoven a C-dúr misét. Ebből a két momentumból is kitetszik, hogy Esterházy értő művészetbarát volt, buzgó pártfogója az alkotóknak. Az ő híres képtára lett a budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményének alapja. A kifinomult ízlésű herceg természetesen a kor szokásai szerint katona volt, részt vett II. József török háborúiban, és a ranglétrán a táborszernagyságig vitte. Remek diplomata volt, jó benyomást tett mindenkire, nem véletlen, hogy Napoleon még a trónra is alkalmasnak találta. (Kalendárium Press)
A muckraker irodalmi irányzat leghíresebb képviselője volt, a makrékerek olyan írók voltak, akik műveikben az amerikai társadalom fonákságait mutatták be, a korrupciót, a politikai elit visszaéléseit, egyszóval a társadalom szemétdombján guberáltak, a muckraker szó ugyanis guberálót jelent. Jól jelzi ezt a törekvést Sinclair első könyvének már a címe is, amely A mocsár címmel jelent meg 1906-ban, és a húsipar mocskáról szól. A történelem során kevés 
írónak adatott meg, hogy könyvével azonnal hasznot hajtson, Sinclairnek azonban sikerült; A mocsár megjelenése után Roosevelt elnök személyesen kérte ki az író tanácsait, majd intézkedést hozott a húsipari üzemek tisztaságának növelésére. Sinclar ezután bevette magát az élet sűrűjébe, és három évtized alatt több mint 70 könyvet írt. A világszerte nagy sikert aratott 11 kötetes regényfolyamát, a Lanny Budd sorozatot 1940-ben kezdte írni, s azután jószerivel csak ezzel foglalkozott. (Kalendárium Press)
Eleinte az iskola nagyon akadályozta karrierjét, már kilencévesen modellként szerepelt, 12 évesen pedig már filmezett. A baj az volt, hogy sokat kellett suliba menni, s ezt nem csak ő tartotta felesleges elfoglaltságnak, hanem sajnos a kedves mamája is. Akit szörnyű tragédia ért, amikor autóbalesetben meghalt az egyik fia, Katherine bátyja, így minden szeretét másik fiára és kislányára öntötte, sokszor túlzásba is víve azt.
terveiket. De be is jött nekik, Katherine számos mozifilmben kapott lehetőséget - a Véres Valentin és a Szelíd szerelem érdemel említést közülük -, és két népszerű sorozatba is bekerült. Előbb a Roswell című filmben játszott, majd a magyar képernyőkre szintén eljutott A Grace Klinika című sorozatban láthattuk - az előbbiben Isabelt, az utóbbiban Isobelt alakítja, csak nehogy összekeverjük. Az amerikaiaknak még nehezebb dolguk van, mert a Wuthering Heights című, nálunk még ismeretlen sorozatban is Isabelnek hívják.
Katherine imádja a zenét, ezért azt is elvállalta, hogy szerepeljen egy klipben, és most már külön örül neki, hiszen a forgatáson megismerkedett Josh Kelley-vel, és össze is házasodtak a zenésszel Három gyerekük van, egy édes és két örökbefogadott. (Kalendárium Press)
Zseniális honfitársától, Diego Riverától eltérően ő nem az európai festészet hagyományaiból építkezett, hanem az azték kultúra örökségét kutatta, és használta fel műveiben. Nem fogadta el az európai művészek kötöttségét, azt, hogy a művészet a régi görögök örökségeképpen mindig emberléptékű. Így azután hatalmas méretű murális kompozíciókat alkotott, virtuozitása páratlan. Nem érte be annyival, hogy művészetével megragadja a látogatót, igyekezett cselekvésre is bírni. Fő műve a guadalajarai Elnöki palota kupolafestménye.
Számos követője akadt, és nagy tekintélyt vívott ki magának. Amint írták róla: "jellegzetes mexikói karaktere ellenére Orozcót az amerikai földrész minden lakója elismeri mint az első festők egyikét, akik egy születő civilizáció szellemiségét fogalmazták meg". Ugyanakkor az európai művészek nehezen tudták elfogadni, mert úgy ítélték meg, hogy művészete túlságosan szoros szálakkal kötődik hazája történelméhez. (Kalendárium Press)
Ő volt az Egyesült Államok 35. elnöke, 1961-től 1036 napon át kormányozta a világ legnagyobb hatalmát, s végül Dallasban - máig nem tisztázott - merénylet áldozata lett. Pedig talán ő volt a legnépszerűbb amerikai elnök, fiatalos lendülettel intézte az ügyeket, s a hatalom csúcsán elsőként viselkedett úgy mint egy átlagember. Ezért aztán az átlagemberek szerették is, s még az sem ártott tekintélyének, hogy sokat pletykáltak nőügyeiről, például Marilyn Monroe-hoz fűződő viszonyáról. Szintén ő volt az első, aki feleségének vonzerejét kihasználta a politikában, a First Lady, a gyönyörű Jacqueline sokat tett férje népszerűsítéséért. Tragikus halála méginkább legendát font köré, emléke máig él. (Kalendárium Press)
A tragikus évfordulóra a Kalendárium Press két antikvár könyvet kínál: a Kennedy elnök 1036 napja és A Kennedy-dosszié című könyv esetében kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Tony Curtis és Janet Leigh lánya - ereiben tehát némi magyar vér is csörgedezik -, így nemigen lehetett volna más, mint színésznő. De éppen nagyhírű szülei miatt indult nehezen a pályája, sokáig nem tudott ugyanis kitörni az árnyékukból, hiába vetette bele magát a munkába, alakításait a kritika rendre kicikizte.
Több horrorfilmben szerepelt - a leghíresebb közülük A köd -, s ezzel kivívta Hollywoodban "a sikoly királynője" címet, amit persze megint csak nem elismerésnek, hanem gúnynak szántak. Csak 1988-ban sikerült elfogadtatnia magát szuverén színésznőként, akkor forgatta ugyanis A hal neve Wanda című filmjét, s azóta "normális" filmekben is szerepel, ilyen mozija a Dögölj meg, drága Mona! és A panamai szabó.
S ezekben a filmekben talán már örökbefogadott gyermekei is megnézhették a mamát, mert korai horrorfilmjei tilosak voltak a számukra. A nagy nehezen révbe ért Jamie ugyanis nagyon gondosan nevelte a gyermekeit, hiszen neki magának is sok gondja akadt. Megjárta az alkoholmámor mélységeit, rákapott a drogokra, a bátyja meg is halt kábítószer túladagolásban.
Ha tetszik, amit csinálunk, szerény hozzájárulásával segítsen lehetővé tenni, hogy folytathassuk. 
Bristolban született, ifjúkoráról nem sokat tudunk, de a spanyol örökösödési háborúban már tengerészként találkozunk a nevével. Bátor harcosnak számított, részt vett egy bahamai sziget, New Providence elfoglalásában, ám a hadizsákmánnyal nem volt elégedett. Ekkor aztán gondolt egy nagyot, s elhatározta, ezentúl saját maga gondoskodik a megfelelő fizetségről.
Pár év alatt a karibi térség legfélelmetesebb kalóza lett, valóságos flottát tartott fenn, negyven ágyújával nagyobb tűzerőt képviselt, mint egy-egy kisebb hadsereg, egyszer még Charleston városát is blokád alá vette. Személyesen vezette a kalóztámadásokat, de nemcsak rendkívül bátor ember volt, felkészült tengerész is, elsőrangú navigátor, sőt némi műveltségnek sem volt híján. Remekül szervezte meg kalózcsapatát, s ha valamelyik hajóra szemet vetett, a megtámadottnak nem sok esélye volt a menekülésre. Leghíresebb zsákmánya különben az Anna királynő bosszúja nevű francia hajó volt, ami 1718-ban elsüllyedt, ám pár éve Észak-Karolina partjainál megtalálták.
Az évfordulóra a Kalendárium Press Angus Konstam A kalózkodás igaz története című könyvét ajánlja, antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Gyerekként sokat betegeskedett, és állítólag pocsék memóriája volt, úgyhogy nem jósoltak neki valami fényes jövőt. Még a debreceni Kollégiumba se vették fel, ő azonban nem csüggedt el, és szívós tanulással kiváló tudóssá képezte magát. Megtanult németül, görögül, latinul és héberül, s oly kitűnő orvos lett, hogy külföldi egyetemek sora csábította katedrát ajánlva neki. Hatvani azonban hazajött Debrecenbe, és 37 évig oktatott a Kollégiumban.
Pedig komoly tudós volt; csillagászati megfigyeléseket végzett, kétszáz gyógyszer receptjét dolgozta ki, egzakt matematikai módszerekkel elemezte a debreceni csecsemőhalandóság adatait, megteremtve ezzel a magyar egészségügyi statisztikát. Foglalkozott a gyógyvizek hatásvizsgálatával, és 2 tizedes pontossággal határozta meg Debrecen földrajzi szélességét, de volt gyakorló lelkész, és nagyhírű 
prédikátorként is ismerték.
A Vészhelyzet című filmsorozat Chen doktornőjeként nálunk is jól ismert színésznő az akkor még portugál gyarmati felügyelet alatt álló, Kínába ékelődött Makaóban született, de szüleivel már négyévesen az Egyesült Államokba került. Édesapja jólmenő vendéglős lett, így lánya tanulhatott, még egyetemre is járt, ahol színháztörténetet hallgatott. New York-ban, az off-Broadway kis színházaiban kezdte pályafutását, s elég későn figyelt fel rá a mozgóképes szakma.
elkésett a munkából. De szerencsére még időben odaért, így aztán nem lett kegyvesztett, bekerült a kilencvenes évek egyik legnépszerűbb sorozatába, a Vészhelyzetbe is. S bár van pár mozifilmje is - a Streetfighterben Jean-Claude van Damme partnere volt -, de érdekes módon leginkább a szinkron foglalkoztatja, ő volt például Mulan "angol hangja", és teljesítményéért megkapta a műfaj legrangosabb szakmai kitüntetését. Arrafelé különben nagy becsben áll a szinkron, a Final Fantasy című rajzfilmben olyan sztárokkal szinkronizált együtt, mint Donald Sutherland, Alec Baldwin, 
James Woods és Steve Buscemi.
Kivételes fantáziával áldotta meg a sors, kisgyerekként a képzeletében egy paradicsommadár vonzotta. Ez a madár gyógyította meg akkor is, amikor háromévesen megbénult. Egyéves gyötrődés után állt talpra újra, bár egész életében bicegett. Tanító lett, s irodalmi pályafutása igencsak későn kezdődött, már elmúlt harminc éves, amikor egy stockholmi lap regénypályázatán első díjat nyert későbbi híres regényének, a "Gösta Berling történetei"-nek egy részletével. Az írást olvasva a svéd király ösztöndíjjal segítette további alkotómunkáját, amelynek talán legismertebb eredménye gyönyörű regénye, a Nils Holgersson csodálatos utazása.
regényével példátlan megbecsülést vívott ki magának a svédek körében. Háza már életében nemzeti zarándokhely lett, szerte a világból a legjelentősebb művészek egész sora kereste fel otthonában, hogy tiszteletét lerója. 1909-ben megkapta a Nobel-díjat is, ő volt az első nő, akit e legmagasabb irodalmi kitüntetéssel jutalmaztak.
Szép kort ért meg, s pontosan azon a helyen hunyta le örökre a szemét, ahol 82 évvel azelőtt megpillantotta a napvilágot. Méltón nemzete elsőszámú írójához. (Kalendárium Press)
1924-ben Párizsban egyike volt a szürrealista mozgalom megindítóinak. Apollinaire barátjaként megdöbbentő portrét festett róla, ugyanis golyóütötte lyukkal a koponyáján ábrázolta, s később Apollinaire a világháborúban tényleg súlyos fejsebet kapott, amelyből nem gyógyult ki soha. Chiricónak azok a képei a leghíresebbek, amelyeken "manichinik" láthatóak, ezek a félig ember, félig próbabábú alakú bizarr figurák. A festésen kívül sokat publikált is, kiadta önéletrajzát, sőt, Hebdomeros címmel még regényt is írt. (Kalendárium Press) 
Nadine Gordimer (20 November 1923 – 13 July 2014) was a South African writer, political activist and recipient of the 1991 Nobel Prize in Literature. She was recognized as a woman "who through her magnificent epic writing has – in the words of Alfred Nobel – been of very great benefit to humanity". 
A híres-hírhedt multimilliomos, Aristoteles Onassis lánya volt, de mérhetetlen gazdagsága ellenére boldogtalanul és céltalanul ténfergett az életben, nem tudott mit kezdeni pénzével. Mivel nem tett érte semmit, nem is értékelte. Apjától például olyan hajót kapott ajándékba, hogy amikor halála után a jacht a görög állam tulajdonába került, a pénzügyminisztérium kénytelen volt eladni, mert nem tudta fenntartani. 
Előtte azonban félezer műkincsnek számító festményt hordtak ki a fedélzetéről. Időnként vásárlási tébolyba esett, kocsiderékszám vette a ruhákat, amiket fel sem vett, lompos göncökben járt. Máskor mohón habzsolta az életet, agyon ette-itta magát, s a világhíres író, Truman Capote szerint: "kielégíthetetlen szexuális étvágya volt, és fizetett a férfiaknak, hogy ágyba menjenek vele". Négy férjet fogyasztott el, s fiatalon, 38 évesen halt meg. A hatalmas - egymilliárd dolláros - vagyont lánya, Athina örökölte. (Kalendárium Press)