2023. november 15-én 115 éve hunyt el CE-HSZI kínai császárné
Eredetileg a császár egyszerű háremhölgye volt, ám ő szülte Hszien-feng egyetlen fiát, így már az uralkodó életében nagy befolyásra tett szert. Annak halála után az ő fia, Tung-cse lépett a trónra, így kiskorú fia helyett régensként ő irányította Kínát.
Hamar megszerette az ölébe pottyant hatalmat, fél évszázadon át nem is engedte ki a kezéből, voltaképpen ő kormányozta a hatalmas birodalmat. Nő létére persze nem lehetett törvényes uralkodó - fia halála után ezért egy ötéves kisfiúból csinált császárt -, de ez csak némiképp korlátozta a hatalomgyakorlásban. Mivel a protokoll szerint az államtanács ülésein 
sem vehetett részt, egy függöny mögül hallgatta a tanácskozást, majd hátravitték neki az okmányokat, s végül ő döntött mindenben. Alattvalói rettegtek tőle, az volt a híres mondása, hogy "aki nekem egy órai bosszúságot okoz, annak egy életre elveszem a kedvét", és sokszor bebizonyította, hogy e tekintetben állja a szavát. Még saját fiát sem kímélte, szegény menyét pedig egyszer úgy megverte, hogy félelmében még a császár is elájult.
Jellemző megítélésére, hogy mivel majdnem egyidőben halt meg ő és Kuang-hszü császár, elterjedt, hogy miután tudomást szerzett halálos betegségéről, mérget adatott neki is. Lehet, hogy nem így történt, de reá vallott volna. (Kalendárium Press)
A blog posztjai szerzői jogi védelem alatt állnak, a cikkek kereskedelmi célú felhasználása, megosztása csak előzetes egyeztetés után lehetséges. Az egyeztetéshez, a naptárszolgáltatás megrendeléséhez, illetve a blogban való reklámelhelyezéshez írjon a következő címre: kalendarium@kalendariumpress.hu
Finn-öbölre nyíló tengerpartját, miáltal megszakadnak a külföldi gazdasági kapcsolatok. A svéd sereg fogadására Alekszandr vállalkozott, és maroknyi csapatával 1240. július 15-én rajtaütésszerűen megtámadta az ellenséget.
"A jégmezők lovagjának" Szentpétervárott ma tér, utca, híd őrzi nevét és emlékét, a Péter alapította kolostor pedig - ahová a hős földi maradványait tétette - ma is áll, ez a Nyevszkij-proszpekt végén lévő Szentháromság-székesegyház, amely a négy főkolostor - lavra - egyike. (Kalendárium Press)
Magyar származású művész volt, apja, Nepomuk József Bécsben működött, mint karmester. Az ifjú Johann pozsonyi és bécsi tanulmányai alatt már hangversenyezett, s két évig Mozart, később pedig Salieri növendéke volt. 1804-től Esterházy herceg kismartoni zenekarának helyettes karmestereként dolgozott, majd stuttgarti, illetve weimari udvari karmester volt. Kilenc operát, sok kamarazenei darabot és számos zongoraművet írt. Több magyar vonatkozású műve ismeretes, például a 
Pedagógusként is jelentős, 1828-ban megjelent zongoraiskolája igen értékes a modern zongorajáték kialakulása szempontjából. Érdekes, hogy művészi alkotómunkája mellett a száraz jogi témák is érdekelték. Egy szerzői jogi memorandumot dolgozott ki, amellyel a modern szerzői és kiadói jogszabályozás egyik megteremtője lett. (Kalendárium Press)
Neves politikus volt, egy időben tengerészeti miniszter, pusztán emiatt azonban nem maradt volna fenn a neve. Világhírét annak köszönheti, hogy ő "találta fel" a szendvicset. A lord szenvedélyes kártyajátékos volt, és vég nélküli kártyacsatái alatt szakácsával bárányhússal megrakott kenyérszeleteket szolgáltatott fel magának, hogy egyik keze a kártya számára szabadon maradjon. 1762-ben egy alkalommal 24 órán keresztül nem kelt fel a kártyaasztal mellől, és a bárányhúsos kenyérszeletre ekkor ragadt rá a szendvics elnevezés. A szendvics azóta meghódította az egész világot, a híres felfedező, James Cook tiszteletből később a lordról nevezte el a Sandwich, azaz a mai Hawaii-szigeteket. (Kalendárium Press)
Afrika térképén szerette volna eltüntetni az akkor még meglévő fehér foltokat, és sok siker koronázta erőfeszítéseit. Expedíciói során számos addig ismeretlen területre jutott el, ő fedezte fel a Kongó és a Zambézi folyók közötti vízválasztót, ő volt az első európai ember, aki meglátta a Ngami tavat. Nyolc afrikai nyelvet beszélt, és vakmerő természetének érzékeltetésére legyen elég annyi, hogy nagy bátran feleségül vette az egyik néger fejedelem leányát, elért eredményei nagyszerűségének bizonyítására pedig az, hogy féltékeny volt rá még David Livingstone is.
Magyar Lászlónak azonban nem csak a neve volt magyar, hanem a sorsa is. Kutatásai folytatásához pénzért folyamodott a Magyar Tudományos Akadémiához, mert amint írta: "Kötelességem, mint hazafinak mindenekelőtt honi segélyért folyamodni. Ha portugál segítséget akarok kérni a gyarmatok főkormányzójától, bizonyos vagyok benne, hogy azt hamar megnyerem, de akkor, fájdalom, munkám már nem magyar." Magyarországról azonban nem kapott egy vasat se, így azután "a magyar Livingstone" egyszerűen éhen halt. (Kalendárium Press)
Egészen bámulatos tehetség volt, aki - amint mondták - "a mosodaszámlát is megzenésíti, ha kell". Évente átlag két operát írt, bámulatos gyorsasággal dolgozott. A sevillai borbélyt két hét alatt komponálta, A tolvaj szarka nyitányát pedig 
az opera bemutatójának napján kezdte el írni, de természetesen a premierre elkészült vele. Szinte minden bemutatója szédületes siker volt, így azután lassanként korának legünnepeltebb és leggazdagabb zenésze lett.
műveit úgy írta, hogy a pocakjára rakta a kottalapokat. A huzat azonban rendre lefújta a papírokat a hasáról, ezért mindig le kellett érte hajolnia.
Amilyen tehetséges focista, olyan kiálhatatlan jellem, fiatalon egy sereg klubot megjárt, s amikor bekerült a nagyválogatottba, az első meccs után elküldte melegebb éghajlatra a szövetségi kapitányt. Ezután Valcareggi mester három évig mellőzte, de kivételes képességeiről nem mondhatott le végleg; így Robi ott 
lehetett az 1970-ben világbajnoki ezüstérmet szerzett gárdában. A döntőben különben 4:1-re kaptak ki a braziloktól, de az egyetlen olasz gólt ő rúgta. Egyébként két olasz bajnoki trófeával és egy olasz kupával büszkélkedhet, sőt a Juventussal nyert UEFA-Kupát is. (Kalendárium Press)
Kiváló lovas volt, ő tanította lovagolni az egykori csendőrtiszteket, amiért később súlyos árat kellett fizetnie. 1948-ban ugyan a kormány fővadászmestere lett, de 1951-ben letartóztatták, és egykori tevékenységét népellenesnek nyilvánítva halálra ítélték. Mégis sikerült Ausztriába szöknie, 
majd élete álmát valóra váltva Tanganyikába - a mai Tanzániába - költözött, ahol szafari vadászatok szervezésével foglalkozott három évtizeden át. A nyolcvanas években aztán hazatelepült, és hazahozta páratlanul 
gazdag afrikai gyűjteményét is, amelyből Balatonedericsen megnyitotta a nemzetközi hírnevet szerzett Afrika Múzeumot. A legendás magyar vadászok méltó utódja 1994-ben hunyt el. (Kalendárium Press)
A derék férfiú a rock and roll úgynevezett második csapásán haladt - ez annyit jelent, hogy kissé lemaradt az első nemzedéktől, de a hatvanas évek elején még számára is termett babér. Első együttesét még tizenkét éves korában szervezte, s még tizenöt is alig múlt, amikor lemezre vehette az Itsy Bitsy Teenie Weenie Yellow Polka Dot Bikini című, egyebek között Szandi által is énekelt számot, amelyet sikerült feltornásznia a toplista élére. A hatvanas években különben 21 slágerlistás nótát termelt, egyebek között a Sealed With A Kiss című dalt. Az évtized végén eltűnt, de a hetvenes években még képes volt beleerősíteni, a Del Shannon által menedzselt Gipsy Woman című dalával. Amivel aztán el is lőtte minden puskaporát és bár nem hagyta abba teljesen az éneklést, kevés figyelemre méltatták korábbi rajongói. (Kalendárium Press)
Édesapja neves sebészorvos volt, édesanyja pedig a Szegedi Nemzeti Színház művészeti titkára, így fiatalon két lehetőség is kínálkozott előtte; tudós lesz vagy színész. Mivel gyerekként mégsem operálhatott, viszont nyolcéves korától már statisztált, nem volt nehéz döntenie: színész semmiképp sem lesz. A bölcsészkarra jelentkezett, bár baráti rábeszélésre beadta papírját a színművészetire is, ahová teljesen felkészületlenül érkezett, természetesen fel is vették. Hogy sorsa ilyetén alakulásával mit vesztett a tudomány, azt nem tudni, de hogy a magyar színművészet nyert vele, az biztos.
Higgins professzora és a Cseresznyéskert Trofimovja, szinkronizál, táncol, énekel, szerepelt Pa Dö Dö-lemezen, sőt, saját hanglemezei is megjelentek. Pályafutását különben Pécsett kezdte, majd a legendás kaposvári társulat tagja volt, ahonnan nagy nehezen csábította el Bálint András a Radnóti Színházba, ahol szintúgy főszerepek várták, sőt az Operettszínházban bemutatott Valahol Európában című darabban úgy kellett hamarjában átvennie a szerepet a megbetegedett Haumann Pétertől. S mindezek tetejébe kéthetente bekopogott pár millió magyar lakásába, a 
Szomszédok című teleregény Mágenheim doktoraként az egész ország kedvence volt. Ily módon édesapja hivatását is folytatta egy kicsit, legalább mentőorvosként, ha már sebész nem lett.
el tudja mesélni. Szembesülve betegségével úgy vélte, sosem fog többé színpadra állni, ám később mégis sikerrel próbálkozott meg vele. Többször is nagy tapsot kapott, de igazi visszatérése még várat magára. Mindenesetre bízunk teljes felépülésében, nagyon hiányzik a rivaldafényből. (Kalendárium Press)
Nem volt kimondott szépség, de nagyon értett hozzá, hogy hibáit elleplezze, csúnya fogsorát például megnyerő, zárt ajkú mosollyal rejtette el, s mivel óvatosan és keveset beszélt, egészen beszédes pillantásokat fejlesztett ki.
de elvált tőle. A császár ugyanis azt tartotta, hogy a nő vakon vesse alá magát a férfi akaratának, s ha ezt nem tette meg, félretolta az útjából, mert mint mondotta: "a politikában ismeretlen fogalom a szív, csak a fej számít".
Az elűzött lengyel király, Szaniszló leánya volt, és királyi sarjhoz méltatlanul szerény körülmények között nőtt fel elzászi száműzetésükben, így amikor kiszemelték XV. Lajos francia király feleségének, madarat lehetett volna fogatni az emigráns lengyel királyi családdal. Különben nem volt könnyű kiválasztani a leendő francia királynét, hiszen a számbajöhető száz kékvérű hajadon közül ötven túl öreg volt a 15 éves királyhoz, huszonöt túlságosan fiatal, további tíznek pedig vagyoni helyzetével voltak komoly gondok. Végül is kényszerűségből esett Máriára a választás, de később bebizonyosodott, remek döntést hoztak a frigy kovácsai.
Lajos lelkes híve volt a női bájaknak, és bár Mária nem volt feltűnő szépség, telt idomaival, kellemes megjelenésével szemrevaló menyecskének számított. Lajos évekig ki is tüntette figyelmével feleségét, Mária királyné folyamatosan terhes volt, házasságuk első tizenkét évében tíz gyermeket szült. A szülések azonban nagyon megviselték szegényt, ezért aztán egy szép napon odaállt férjura elé, és nyíltan tudomására hozta; egyáltalán nem venné zokon, ha az nem buzgólkodna annyira házastársi kötelezettségeinek teljesítése terén. Lajos méltányolta felesége kérését, és a híres Madame Pompadourral vígasztalta magát, Mária pedig - szinte államfői bölcsességgel - anélkül vonult vissza az ország első asszonyának szerepköréből, hogy tekintélyén csorba esett volna. Még Madame Pompadour tiszteletét is kivívta. (Kalendárium Press)
Egészen kis korától irodalmárnak készült, gyerekként már verselt, így aztán hamar megalkotta "életművét"; "Én már pályám bevégezém, menjetek ifjak a nyomdokomon!" - írta agg bölcsességgel tizenkétévesen. Egyszóval csodagyerek volt, tizenötévesen már Babits és Kosztolányi olvasgatta verseit, s tizennyolc évesen elérte, amit sok költő soha; verset közölt tőle a Nyugat. Amilyen korán lett felnőtt költőként, olyan későn nőtt ki a gyerekkorból mint ember - egyesek szerint soha -, alapvetően derűs természetét élete végéig megőrizte. Talán ezért is írt olyan sokat a kicsiknek, Bóbita című műve alighanem a legismertebb magyar gyermekverskötet.
pedig elsajátította az ófelnémetet. Híres verses regénye a Psyché, amiből Bódy Gábor csodálatos filmet készített. Az erotika egyébként is nagyon érdekelte, bár a nőkkel nem nagyon volt szerencséje, viszont végül nagyszerű társra talált. Felesége, Károlyi Amy is remek lírikus volt, Weöres több gyermekkönyvét tulajdonképpen ketten alkották meg, de abban is remekül kiegészítették egymást, hogy amit a rendkívül rendetlen Weöres szétszórt, azt bölcs derűvel Amy asszony szépen összerendezgette. (Kalendárium Press)
Az első világháborús frontokon szerzett élményeiből írt Nyugaton a helyzet változatlan című regényével tűnt fel, s antimilitarista nézetei miatt később emigrálnia is kellett. Leghíresebb a regénye a Szerelem és halál órája, valamint A diadalív árnyékában.
Már fiatalon kitanulta az asztalos, az órás, a lakatos és a kertész mesterséget, majd hosszabb külföldi tanulmányutat tett. Hazatérése után Marosvásárhelyen telepedett le, s csakhamar azzal képesztette el a város lakóit, hogy egyetlen vasszög nélkül megépítette a Maros-hidat.
állítottak fel a városban. A kút - amely hatóránként eljátszott egy kellemes kis dallamot - óriási feltűnést keltett, s a siker alaposan megrészegítette alkotóját. A kút ugyanis, bár nagy dicsőséget szerzett alkotójának, pénzt csak keveset hozott a konyhára, így az aranykezű mester elhatározta, majd ő pénzt is csinál magának. Hamisítványai azonban nem sikerültek olyan jól mint zenélő kútja, s a hatóságok sem értékelték leleményességét, így szegény évekig sínylődött a börtönben.
Egyszer az utcán megszólította a már idősödő színésznőt egy javakorabeli férfi: "De szerelmes voltam magába, amikor kisfiú voltam". Sokan voltak így, bízvást állítható, hogy annak idején a fél ország szerelmes volt belé. Mondhatnánk, hogy megannyi remek színpadi alakításának köszönhetően, hiszen a Nemzeti Színházban sok szép szerepet játszott, ám nem így volt.
a film 1958-ban készült, a szocialista erkölcs tobzódása idején, akkortájt még egy kivillanó alsónemű is feltűnt.
Egyébként Erdélyben, Kolozsvárott született, román iskolába járt, de világéletében magyar színésznő szeretett volna lenni. S az is lett; a kolozsvári főiskolán tanult, s szülővárosa színházában kezdte pályafutását. Sajnos nagyon rossz időben, a háború utáni sötét években, s a nehézségek kicsit elvették az örömét. 1955-ben magyar állampolgárságú első férje révén került Budapestre, s hamar felfigyeltek rá a filmesek, Ranódy László Szakadék című filmjében szerepelt először.
És megkésve bár, de azt is elmesélte, hogy élete végéig fájdalmas emlék maradt a megaláztatása, elmondása szerint, ha nincs szerető családja, elsősorban hű férje, talán az öngyilkosságba menekül. Nagy szerencsénk, hogy nem tette. Végül hosszan tartó, súlyos betegség után hagyott itt minket. 88 évet élt. (Kalendárium Press)
Annak ellenére, hogy kedvtelésből már gyerekfejjel megtanult zongorázni, sőt komponált is, nemigen érdekelte a zene, s meg sem fordult a fejében, hogy zeneszerző legyen. Fiatalon a tengerész pálya vonzotta, hajóskapitány szeretett volna lenni, ezért a Tengerészeti Akadémián tanult, amelynek végeztével a kadétoknak a gyakorlatban is tanúbizonyságot kellett adniuk felkészültségükről, így ő is évekig tartó világkörüli utat tett.
Nem tudván persze, hogy közel hároméves utazása meghatározó befolyással lesz későbbi zenei munkásságára, lévén a számos kalandból és a természet egzotikus szépségeiből táplálkozik majd művészetének legsajátosabb vonása, muzsikájának rendkívüli színgazdagsága.
Élményekben pedig nem volt híján, vadászott cápára az Egyenlítőnél, léket kapott a hajójuk a brazil partoknál, és akkor kötöttek ki Amerikában, amikor éppen a polgárháború dúlt az északi és a rabszolgatartó déli államok között. Hazatérése után aztán azon gondolkodott, miképpen tudná legjobban visszaadni az úton látott rengeteg szépséget, s erre a legalkalmasabbnak a zene látszott. Összeismerkedett kora legnagyobb zeneművészeivel, de még sokáig katona maradt, egyik első művét is úgy komponálta, hogy Balakirev direkt parancsba adta neki. (Kalendárium Press)
Egy anekdota szerint Thurzó Gábor a háború után azt mondta; Keleti Mártonra kellene bízni a filmgyártás beindítását, mert annyira profi, hogy egymaga képes leforgatni az egész évi filmmennyiséget. Ez különben nem nagy túlzás, hiszen a háború után Keleti rendezte az első filmet, A tanítónőt, és később is alaposan kivette részét a "filmes norma" teljesítéséből, hiszen harmincöt filmet készített, s ebben még nincs benne a tévé részére forgatott tucatnyi produkciója. S nem ám összecsapott fércművekkel állt elő, hanem alaposan kimunkált sikerfilmekkel, ennek köszönhetően azok máig nagyon népszerűek, a Civil a pályán, A tizedes meg a többiek, a Mágnás Miska, a Hintón járó szerelem, a Fel a fejjel, a Hattyúdal, vagy a Butaságom története rendszeresen látható a különböző tévécsatornákon ma is.
Annak ellenére tisztelték művészi tehetségét, hogy meggyőződéssel hirdette a siker fontosságát, mondván: közönség nélkül nincs mozi. Ezért aztán a filmkészítés valamennyi mozzanatánál jelen volt, beleszólást követelt magának a legapróbb részletek meghatározásába is. De nincs mit csodálkozni ezen, hiszen már Thurzó Gábor is megmondta: Keleti Márton vérbeli profi volt, "a megtestesült Hollywood". (Kalendárium Press)
A Bács megyei Paripásról került a fővárosba, a Zeneakadémián Kodály és Weiner Leó tanítványa volt. Nagy tehetségnek mutatkozott, így természetesen nem tudott megélni. Ezért aztán kávéházakban zongorázott, ahol alkalomadtán saját szerzeményeit is előadta, s időközben beleszeretett Budába. A vén budai hársfák című slágerét már ez a szerelem ihlette, s követte a többi, Budát csodáló népszerű dala, valamint az örök slágerek, a Szeret-e még, vagy a Lesz maga juszt is az enyém.
Alig múlt harmincéves, amikor bemutatták első operettjét, a Miss Amerikát, amely igazi hollywoodi ihletésű revű volt, és óriási siker lett. A látványosság uralt mindent, egyes kritikusok meg is jegyezték, hogy "a főszereplők úgyszólván teljesen eltűnnek a görlök sokadalmában", pedig az egyik főszereplő Kabos Gyula volt, s ő igazán nem szokott elveszni. Több mint harminc operettet komponált, köztük az Én és a kisöcsémet, a Fiatalság - bolondságot, a Fekete Pétert, a Füredi Annabált. Egyik jobb mint a másik, sokat közülük a világ több nagyvárosában is bemutattak. Számos filmzenét írt, az ő dalait énekelték például a Hyppolit, a lakájban, valamint az Egy csók és más semmiben. 1944-ig szinte minden évben volt Eisemann-bemutató Pesten, de előfordult, hogy egy évadban több is.
Pedig a kritikusok már akkor sem szerették a könnyedebb műfajokat, a zenével még csak-csak megbékéltek, de a szövegkönyveket ki nem állhatták, amint Eisemann operettjeiről is írta valaki: "E librettóknak nincs más szabálya, mint a gyermetegség, de ezt aztán száz százalékig betartják." (Kalendárium Press)
Becsvágyó ember volt, egész életében elsőségre tört, és céljai elérésében nem sok aggály hátráltatta. Először azzal lett első - ha nem is teljesen egyedül -, hogy rajta volt azon a hajón, amely elsőként töltötte a telet az Antarktiszon, igaz, nem teljesen önszántukból vállalták az úttörő szerepet: hajójuk belefagyott a jégbe. Aztán elsőként hajózott át az annyira keresett Észak- nyugati-átjárón, s ezzel már tényleg megszerezte első győzelmét, úgyhogy nagyobb vállalkozásra vágyott: az Északi-sark meghódítására indult. Időközben azonban megtudta, hogy Robert Peary elérte a pólust, így már nem is érdekelte az egész, felhagyott az expedícióval, és a még "szűz" Déli-sarkra irányította a hajóját. Jellemző, hogy a tervmódosításról csak Madeira szigetét elérve értesítette a legénységet. Nagy versenyfutás végén aztán négy héttel vetélytársa, Robert Scott előtt 1911. december 14-én ő léphetett először a Déli-sarkpontra.
Elsőségét a Déli-sarkon ugyan nem vonják kétségbe, bár a modern technikai eszközeivel eredményét finomították, bebizonyítva, hogy valójában nem is érte el a Déli-sarkot, körülbelül kétszáz méterrel elvétette azt. De ez mitsem számít, kivált annak fényében, hogy Scott kapitány és csapata belepusztult a nagy kalandba, a norvégok viszont szerencsésen hazajutottak. Amiben neki különösen nagy érdemei voltak, korábbi útjain ugyanis nem tartotta rangján alulinak tanulni az eszkimóktól, akiktől sok túlélési ötletet átvett. Elkerülte a 
skorbutot és az éhhalált: ez utóbbit úgy, hogy "lábon vitt" élelmiszert, azaz visszaútján sorban megették a kutyákat.
A Déli-sark meghódításával természetesen világhírnevet szerzett, ám később sem nyughatott, az Északi-sark repülővel történő első átrepülését vette tervbe, de ezúttal ő maradt le; Robert Byrd két nappal megelőzte. A kegyetlen hajszában végül ő maga is odaveszett. Holttestét sosem találták meg. (Kalendárium Press)
Már fiatalon elárulta kivételes képességeit, akkoriban ő volt a Conservatoire legtehetségesebb tanulója, lelkiismeretes és tanulékony. De nemcsak szorgalmas volt, hanem valódi bohém is, amint írták: "igazi párizsi, aki amellett, hogy valósággal ölte magát a legnehezebb zenei stúdiumokkal, nem tagadta meg ifjúságát, s kivette részét az élet örömeiben".
Pedig sokáig nem sok oka volt az örömre, elkerülte a siker, a nyugodt alkotáshoz viszont anyagi biztonságra lett volna szüksége, ezért aztán egy remek húzással feleségül vett egy csodaszép, ráadásul gazdag leányt, a hozományból pedig hozzáfogott élete nagy művéhez.
A fiatal zenészre Hans Bülow német zongoraművész figyelt fel, és ő ajánlotta be a löwenbergi udvarhoz kamaravirtuóznak. Nagy sikerű turnék következtek, majd életében az 1872-es év jelentett nagy fordulatot, amikor feleségül vette Liszt tanítványát, Sophie Mentert. Azontúl együtt koncerteztek, felléptek Magyarországon is. 1886-ban azonban elváltak, és Popper még abban az évben Hubay Jenővel vonósnégyest alakított. A vonósnégyes - amelynek tagjai Popperen és Hubayn kívül állandóan cserélődtek - világsikert aratott. 
Az ő káprázatos játékuknak köszönhető, hogy Brahms ötször is Budapestre látogatott. Popper és Hubay egyébként együtt tanított a Zeneakadémián, és a tanári karból, valamint a növendékekből remek kis zenekart alapítottak. Popper más kamaraegyüttesekben is zenélt, sőt szólistaként is fellépett, s remekül vezényelt, egy hangversenyéről 1908-ban például így írt a Pester Lloyd: "A karmesteri pálcát ez alkalommal Popper Dávid forgatta. Mesteri vezetése alatt a zenekar olyan lendülettel, az árnyalatoknak olyan finomságaival játszott (a hegedűsök élén Hubayval), ami a jól bevált és az új szimfonikus művek követelményeinek egyaránt megfelelt. A közönség zajos tetszéssel fogadta az érdekes és élvezetes előadást." (Kalendárium Press)
A magyar opera úttörője nem volt csodagyerek, zenész apja nem is szánta muzsikusnak, bár azért zenét természetesen tanult. Pályáját zongoraművészként kezdte, karmesterként folytatta, s az operakomponáláshoz csak viszonylag későn, túl a 35. évén mert hozzáfogni. Volt is oka az óvatosságra, hiszen nemzeti opera akkoriban még nem volt Magyarországon, s bár Erkel csodálatos művei - a Dózsa György, a Bátori Mária, a Hunyadi László és kivált a Bánk bán - szép közönségsikert arattak, fogadtatásuk elég vegyes volt. Sok kritikus például szentségtörőnek tartotta, hogy történelmünk olyan nagyjai mint Hunyadi, dalolgassanak a színpadon, "ezt éppen úgy nem tudom örömmel hallani - írta valaki -, mint nem szívesen látnám, ha Pompeius szobrának a nagyobb művészeti szépítés kedvéért bajuszt festenének".
Idővel persze nálunk is megbarátkoztak az olasz mintára éneklő történelmi hősökkel, amikor 17 évvel a Hunyadi László után bemutatták a Bánk bánt, már fenntartás nélkül ünnepelte mindenki. Mint mindenki tudja, ő zenésítette meg nemzeti imádságunkat, a Himnuszt. Azt azonban talán kevesebben tudják, hogy csodálatos zongoraművész és kiváló karmester is volt. "Sasszemű, biztos és erélyeskezű" dirigensnek ismerték. "Nemcsak azzal tűnt ki, hogy a hatalmas operai együttest nagyszerűen összetartotta, hanem a zenekari hangversenyek stílusos, gondosan kidolgozott vezetésével 
is" - írta valaki. "Vezénylő pálcája nyomán sorra keltek életre a leghíresebb operák", s ő vezényelte először hazánkban Beethoven IX. szimfóniáját.
Az évfordulóra a Kalendárium Press Zsigray Julianna A Sugár úti palota és Gál György Sándor Hazám, hazám, te mindenem című életrajzi regényét kínálja, mindkettőt antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
A kubai forradalom egyik legnépszerűbb vezetője volt, s miután 1956 decemberében a kubai forradalmárok partraszállása után - mindössze 11 társával együtt - életben maradt, részt vett a dzsungelharcokban, majd ő volt az 1959. január 1-jén a Havannába bevonult csapatok parancsnoka. A forradalom győzelme után a Nemzeti Bank elnöke, majd iparügyi miniszter volt, ám 1965-ben otthagyta a biztos egzisztenciát, és elment Bolíviába harcolni, ahol végül fogságba esett, meggyilkolták, földi maradványait csak pár éve sikerült megtalálni. A hatvanas-hetvenes évtizedekben személye szinte legendává vált, a nyugat-európai diákmozgalmak az ő képeit festették transzparenseikre, de Kelet-Európában is kevés diákszoba volt akkoriban, amelynek falán ne függött volna valamelyik híres portré-grafikája. (KalPress)
Jámbor Lajos császár legifjabb fia volt, és nagy galibát okozott a világrajötte. Apja ugyanis már korábban szétosztotta birodalmát fiai, Lothár, Pippin és Lajos között, ezért Károly születésekor újra szét kellett osztani mindent. Fiai azonban fellázadtak Lajos ellen, még a trónról is letették. Jámbor Lajos halála után két fia, Német Lajos és Kopasz Károly elhatározta, hogy összefognak testvérük, Lothár ellen. A strasbourgi találkozón az idősebb jogán előbb Lajos kapott szót, és Nithard krónikája szerint ezeket mondotta: "Tudjátok, hogy Lothar engem és e testvéremet atyánk halála után üldözött, 
és teljesen meg akart semmisíteni. Miután azonban sem testvéri szeretet, sem keresztényi érzület, sem bármilyen ész-ok nem tudott segíteni abban, hogy igazságos feltételek mellett béke legyen közöttünk, a szükségtől kényszerítve ügyünket végül is átadtuk a mindenható Isten ítéletének, hogy mindegyikünk elégedjék meg azzal, ami neki jár." Károly is hasonlóképpen nyilatkozott, és az osztozkodásban a frank birodalom nyugati fele, a mai Franciaország jutott neki. Német Lajosé lett Németország, szegény Lothár pedig kénytelen volt megelégedni Lotharingiával, aki azzal vígasztalódhatott, hogy a területet róla nevezték el. (Kalendárium Press)