2030 éve, Kr.e. 8. november 27-én hunyt el QUINTUS HORATIUS FLACCUS római költő
Egy gazdag uzsorás fia volt, fiatalon gondtalanul élt, majd a köztársaság védelmében fegyvert fogott, és beállt a Julius Caesart meggyilkoló Brutus seregébe. A polgárháborút azonban Octavianus - a későbbi Augustus császár - nyerte, így Horatiusnak menekülnie kellett. Athénba ment, ahol apja pénzéből tanult, megismerte a 
görög kultúrát, és beleszeretett a görög költészetbe. S jó barátságot kötött Vergiliusszal, aki később Maecenas segítségével kijárta neki a kegyelmet. Horatius hazatért, és csodás költeményeivel hamar ünnepelt költő lett, versei ma is világirodalom féltett kincsei. (KalPress)
Megrendelés esetén a képen látható könyvet antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: kalendarium@kalendariumpress.hu
Tanárember volt, klasszikus görög és latin műveltséggel, s már első verseskötetével a hazai költészet élvonalába került. S bár pályafutása során sok támadás, gáncs, meg nem értés érte, a legnagyobb irodalmárok között tartották számon mindig. Nagyszerű irodalmi alkotások sorát alkotta meg, híres műve Jónás könyve című elbeszélő költeménye, Halálfiai című családregénye, és nagyon értékes műfordítói munkássága, Dante Isteni színjátékának magyarítása a magyar műfordítás egyik csúcsteljesítménye.
Babits tekintélyére jellemző, hogy Baumgarten Ferenc Ferdinánd őt tette meg alapítványa kurátorának, így Babitsnak óriási szerepe volt a tekintélyes Baumgarten-díj odaítélésében.
még hazudott is. Nem bántó ezt kijelenteni róla, ő maga vallotta be. Egyik korai versében ugyanis így írt: "Hajnalka volt az édesanyám, / hajnalra születtem én." Mire azonban nagy költővé érett, megtanulta, hogy a költő nem hazudhat, ezért aztán bevallotta a három évtizeddel korábbi turpisságot. "Meg kell itt vallanom - írta -, hogy este születtem, nem pedig hajnalra, mint ahogy egy fiatalkori versemben írtam, lelkiismeretlenül, tisztán a rím és a mérték kedvéért." (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press a Babits Mihály összegyűjtött versei című kötetet kínálja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
A világhírű filmköltő, Pier Paolo Pasolini mellett tanulta a filmkészítést, első filmjét is mestere útmutatásai alapján készítette, még az akkori új hullám jegyében. Mi tagadás, nem nagyon bűvölte el a közönséget korai zsengéivel, 1972-ben azonban - megtalálva egyéni stílusát - egyenesen berobbant a legnagyobbak közé.
filmek sorát készíthette el. Remekül sikerült a Huszadik század című nagyszabású freskója, csak az volt a baj, hogy 5 óra 15 perc hosszúságúra sikeredett, s bár a gyártók vágtak belőle egy háromórás, fogyasztható változatot, azt meg ő nem engedte bemutatni, így a Burt Lancaster, Donald Sutherland és Robert De Niro főszereplésével készült mozi nem lehetett igazi közönségsiker. Ezután A Hold című lírai költeményével hívta fel ismételten a figyelmet magára, majd következett az 1987-es Az utolsó császár című filmje, 
amely minden addigi rekordot megdöntve kilenc Oscar-díjat kapott. S csak azért annyit, mert kilenc kategóriában jelölték a legmagasabb filmes kitüntetésre. A nálunk is vetített film egyébként négy és fél éven át készült, s nem kevesebb mint 30 ezer statiszta szerepelt benne.
Napoleon a magyar nemzethez intézett proklamációjában őt ajánlotta a magyar trónra, s bár Esterházy végül nem lett a magyarok királya, neve azonban talán így is örökre fennmarad. Köszönhető ez főként annak, hogy az ő kismartoni zenekarát vezette Joseph Haydn, és az ő megrendelésére komponálta Beethoven a C-dúr misét. Ebből a két momentumból is kitetszik, hogy Esterházy értő művészetbarát volt, buzgó pártfogója az alkotóknak. Az ő híres képtára lett a budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményének alapja. A kifinomult ízlésű herceg természetesen a kor szokásai szerint katona volt, részt vett II. József török háborúiban, és a ranglétrán a táborszernagyságig vitte. Remek diplomata volt, jó benyomást tett mindenkire, nem véletlen, hogy Napoleon még a trónra is alkalmasnak találta. (Kalendárium Press)
A muckraker irodalmi irányzat leghíresebb képviselője volt, a makrékerek olyan írók voltak, akik műveikben az amerikai társadalom fonákságait mutatták be, a korrupciót, a politikai elit visszaéléseit, egyszóval a társadalom szemétdombján guberáltak, a muckraker szó ugyanis guberálót jelent. Jól jelzi ezt a törekvést Sinclair első könyvének már a címe is, amely A mocsár címmel jelent meg 1906-ban, és a húsipar mocskáról szól. A történelem során kevés 
írónak adatott meg, hogy könyvével azonnal hasznot hajtson, Sinclairnek azonban sikerült; A mocsár megjelenése után Roosevelt elnök személyesen kérte ki az író tanácsait, majd intézkedést hozott a húsipari üzemek tisztaságának növelésére. Sinclar ezután bevette magát az élet sűrűjébe, és három évtized alatt több mint 70 könyvet írt. A világszerte nagy sikert aratott 11 kötetes regényfolyamát, a Lanny Budd sorozatot 1940-ben kezdte írni, s azután jószerivel csak ezzel foglalkozott. (Kalendárium Press)
Eleinte az iskola nagyon akadályozta karrierjét, már kilencévesen modellként szerepelt, 12 évesen pedig már filmezett. A baj az volt, hogy sokat kellett suliba menni, s ezt nem csak ő tartotta felesleges elfoglaltságnak, hanem sajnos a kedves mamája is. Akit szörnyű tragédia ért, amikor autóbalesetben meghalt az egyik fia, Katherine bátyja, így minden szeretét másik fiára és kislányára öntötte, sokszor túlzásba is víve azt.
terveiket. De be is jött nekik, Katherine számos mozifilmben kapott lehetőséget - a Véres Valentin és a Szelíd szerelem érdemel említést közülük -, és két népszerű sorozatba is bekerült. Előbb a Roswell című filmben játszott, majd a magyar képernyőkre szintén eljutott A Grace Klinika című sorozatban láthattuk - az előbbiben Isabelt, az utóbbiban Isobelt alakítja, csak nehogy összekeverjük. Az amerikaiaknak még nehezebb dolguk van, mert a Wuthering Heights című, nálunk még ismeretlen sorozatban is Isabelnek hívják.
Katherine imádja a zenét, ezért azt is elvállalta, hogy szerepeljen egy klipben, és most már külön örül neki, hiszen a forgatáson megismerkedett Josh Kelley-vel, és össze is házasodtak a zenésszel Három gyerekük van, egy édes és két örökbefogadott. (Kalendárium Press)
Zseniális honfitársától, Diego Riverától eltérően ő nem az európai festészet hagyományaiból építkezett, hanem az azték kultúra örökségét kutatta, és használta fel műveiben. Nem fogadta el az európai művészek kötöttségét, azt, hogy a művészet a régi görögök örökségeképpen mindig emberléptékű. Így azután hatalmas méretű murális kompozíciókat alkotott, virtuozitása páratlan. Nem érte be annyival, hogy művészetével megragadja a látogatót, igyekezett cselekvésre is bírni. Fő műve a guadalajarai Elnöki palota kupolafestménye.
Számos követője akadt, és nagy tekintélyt vívott ki magának. Amint írták róla: "jellegzetes mexikói karaktere ellenére Orozcót az amerikai földrész minden lakója elismeri mint az első festők egyikét, akik egy születő civilizáció szellemiségét fogalmazták meg". Ugyanakkor az európai művészek nehezen tudták elfogadni, mert úgy ítélték meg, hogy művészete túlságosan szoros szálakkal kötődik hazája történelméhez. (Kalendárium Press)
Ő volt az Egyesült Államok 35. elnöke, 1961-től 1036 napon át kormányozta a világ legnagyobb hatalmát, s végül Dallasban - máig nem tisztázott - merénylet áldozata lett. Pedig talán ő volt a legnépszerűbb amerikai elnök, fiatalos lendülettel intézte az ügyeket, s a hatalom csúcsán elsőként viselkedett úgy mint egy átlagember. Ezért aztán az átlagemberek szerették is, s még az sem ártott tekintélyének, hogy sokat pletykáltak nőügyeiről, például Marilyn Monroe-hoz fűződő viszonyáról. Szintén ő volt az első, aki feleségének vonzerejét kihasználta a politikában, a First Lady, a gyönyörű Jacqueline sokat tett férje népszerűsítéséért. Tragikus halála méginkább legendát font köré, emléke máig él. (Kalendárium Press)
A tragikus évfordulóra a Kalendárium Press két antikvár könyvet kínál: a Kennedy elnök 1036 napja és A Kennedy-dosszié című könyv esetében kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Tony Curtis és Janet Leigh lánya - ereiben tehát némi magyar vér is csörgedezik -, így nemigen lehetett volna más, mint színésznő. De éppen nagyhírű szülei miatt indult nehezen a pályája, sokáig nem tudott ugyanis kitörni az árnyékukból, hiába vetette bele magát a munkába, alakításait a kritika rendre kicikizte.
Több horrorfilmben szerepelt - a leghíresebb közülük A köd -, s ezzel kivívta Hollywoodban "a sikoly királynője" címet, amit persze megint csak nem elismerésnek, hanem gúnynak szántak. Csak 1988-ban sikerült elfogadtatnia magát szuverén színésznőként, akkor forgatta ugyanis A hal neve Wanda című filmjét, s azóta "normális" filmekben is szerepel, ilyen mozija a Dögölj meg, drága Mona! és A panamai szabó.
S ezekben a filmekben talán már örökbefogadott gyermekei is megnézhették a mamát, mert korai horrorfilmjei tilosak voltak a számukra. A nagy nehezen révbe ért Jamie ugyanis nagyon gondosan nevelte a gyermekeit, hiszen neki magának is sok gondja akadt. Megjárta az alkoholmámor mélységeit, rákapott a drogokra, a bátyja meg is halt kábítószer túladagolásban.
Ha tetszik, amit csinálunk, szerény hozzájárulásával segítsen lehetővé tenni, hogy folytathassuk. 
Bristolban született, ifjúkoráról nem sokat tudunk, de a spanyol örökösödési háborúban már tengerészként találkozunk a nevével. Bátor harcosnak számított, részt vett egy bahamai sziget, New Providence elfoglalásában, ám a hadizsákmánnyal nem volt elégedett. Ekkor aztán gondolt egy nagyot, s elhatározta, ezentúl saját maga gondoskodik a megfelelő fizetségről.
Pár év alatt a karibi térség legfélelmetesebb kalóza lett, valóságos flottát tartott fenn, negyven ágyújával nagyobb tűzerőt képviselt, mint egy-egy kisebb hadsereg, egyszer még Charleston városát is blokád alá vette. Személyesen vezette a kalóztámadásokat, de nemcsak rendkívül bátor ember volt, felkészült tengerész is, elsőrangú navigátor, sőt némi műveltségnek sem volt híján. Remekül szervezte meg kalózcsapatát, s ha valamelyik hajóra szemet vetett, a megtámadottnak nem sok esélye volt a menekülésre. Leghíresebb zsákmánya különben az Anna királynő bosszúja nevű francia hajó volt, ami 1718-ban elsüllyedt, ám pár éve Észak-Karolina partjainál megtalálták.
Az évfordulóra a Kalendárium Press Angus Konstam A kalózkodás igaz története című könyvét ajánlja, antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Gyerekként sokat betegeskedett, és állítólag pocsék memóriája volt, úgyhogy nem jósoltak neki valami fényes jövőt. Még a debreceni Kollégiumba se vették fel, ő azonban nem csüggedt el, és szívós tanulással kiváló tudóssá képezte magát. Megtanult németül, görögül, latinul és héberül, s oly kitűnő orvos lett, hogy külföldi egyetemek sora csábította katedrát ajánlva neki. Hatvani azonban hazajött Debrecenbe, és 37 évig oktatott a Kollégiumban.
Pedig komoly tudós volt; csillagászati megfigyeléseket végzett, kétszáz gyógyszer receptjét dolgozta ki, egzakt matematikai módszerekkel elemezte a debreceni csecsemőhalandóság adatait, megteremtve ezzel a magyar egészségügyi statisztikát. Foglalkozott a gyógyvizek hatásvizsgálatával, és 2 tizedes pontossággal határozta meg Debrecen földrajzi szélességét, de volt gyakorló lelkész, és nagyhírű 
prédikátorként is ismerték.
A Vészhelyzet című filmsorozat Chen doktornőjeként nálunk is jól ismert színésznő az akkor még portugál gyarmati felügyelet alatt álló, Kínába ékelődött Makaóban született, de szüleivel már négyévesen az Egyesült Államokba került. Édesapja jólmenő vendéglős lett, így lánya tanulhatott, még egyetemre is járt, ahol színháztörténetet hallgatott. New York-ban, az off-Broadway kis színházaiban kezdte pályafutását, s elég későn figyelt fel rá a mozgóképes szakma.
elkésett a munkából. De szerencsére még időben odaért, így aztán nem lett kegyvesztett, bekerült a kilencvenes évek egyik legnépszerűbb sorozatába, a Vészhelyzetbe is. S bár van pár mozifilmje is - a Streetfighterben Jean-Claude van Damme partnere volt -, de érdekes módon leginkább a szinkron foglalkoztatja, ő volt például Mulan "angol hangja", és teljesítményéért megkapta a műfaj legrangosabb szakmai kitüntetését. Arrafelé különben nagy becsben áll a szinkron, a Final Fantasy című rajzfilmben olyan sztárokkal szinkronizált együtt, mint Donald Sutherland, Alec Baldwin, 
James Woods és Steve Buscemi.
Kivételes fantáziával áldotta meg a sors, kisgyerekként a képzeletében egy paradicsommadár vonzotta. Ez a madár gyógyította meg akkor is, amikor háromévesen megbénult. Egyéves gyötrődés után állt talpra újra, bár egész életében bicegett. Tanító lett, s irodalmi pályafutása igencsak későn kezdődött, már elmúlt harminc éves, amikor egy stockholmi lap regénypályázatán első díjat nyert későbbi híres regényének, a "Gösta Berling történetei"-nek egy részletével. Az írást olvasva a svéd király ösztöndíjjal segítette további alkotómunkáját, amelynek talán legismertebb eredménye gyönyörű regénye, a Nils Holgersson csodálatos utazása.
regényével példátlan megbecsülést vívott ki magának a svédek körében. Háza már életében nemzeti zarándokhely lett, szerte a világból a legjelentősebb művészek egész sora kereste fel otthonában, hogy tiszteletét lerója. 1909-ben megkapta a Nobel-díjat is, ő volt az első nő, akit e legmagasabb irodalmi kitüntetéssel jutalmaztak.
Szép kort ért meg, s pontosan azon a helyen hunyta le örökre a szemét, ahol 82 évvel azelőtt megpillantotta a napvilágot. Méltón nemzete elsőszámú írójához. (Kalendárium Press)
1924-ben Párizsban egyike volt a szürrealista mozgalom megindítóinak. Apollinaire barátjaként megdöbbentő portrét festett róla, ugyanis golyóütötte lyukkal a koponyáján ábrázolta, s később Apollinaire a világháborúban tényleg súlyos fejsebet kapott, amelyből nem gyógyult ki soha. Chiricónak azok a képei a leghíresebbek, amelyeken "manichinik" láthatóak, ezek a félig ember, félig próbabábú alakú bizarr figurák. A festésen kívül sokat publikált is, kiadta önéletrajzát, sőt, Hebdomeros címmel még regényt is írt. (Kalendárium Press) 
Nadine Gordimer (20 November 1923 – 13 July 2014) was a South African writer, political activist and recipient of the 1991 Nobel Prize in Literature. She was recognized as a woman "who through her magnificent epic writing has – in the words of Alfred Nobel – been of very great benefit to humanity". 
A híres-hírhedt multimilliomos, Aristoteles Onassis lánya volt, de mérhetetlen gazdagsága ellenére boldogtalanul és céltalanul ténfergett az életben, nem tudott mit kezdeni pénzével. Mivel nem tett érte semmit, nem is értékelte. Apjától például olyan hajót kapott ajándékba, hogy amikor halála után a jacht a görög állam tulajdonába került, a pénzügyminisztérium kénytelen volt eladni, mert nem tudta fenntartani. 
Előtte azonban félezer műkincsnek számító festményt hordtak ki a fedélzetéről. Időnként vásárlási tébolyba esett, kocsiderékszám vette a ruhákat, amiket fel sem vett, lompos göncökben járt. Máskor mohón habzsolta az életet, agyon ette-itta magát, s a világhíres író, Truman Capote szerint: "kielégíthetetlen szexuális étvágya volt, és fizetett a férfiaknak, hogy ágyba menjenek vele". Négy férjet fogyasztott el, s fiatalon, 38 évesen halt meg. A hatalmas - egymilliárd dolláros - vagyont lánya, Athina örökölte. (Kalendárium Press) 
Egy időben az Esterházy családnál volt zenetanár, és életében mindössze egyszer szánta rá magát arra, hogy saját műveiből nagy nyilvánosság előtt hangversenyt adjon. Műveit szívesebben játszotta szűk baráti körben, melynek összejöveteleit hívták akkortájt "schubertiádáknak".
A zeneértő utókor szemére vetette, hogy zenéjében nem volt konstruktív újító, ragaszkodott a klasszikus formákhoz. Pablo Casals viszont így tette fel a kérdést: "Miért kellett volna neki új formákat alkotnia, amikor a szonáta és a szimfónia meglevő keretei megfeleltek az ő egyéni, sőt nagyon is egyéni alkotó eszméinek?"
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza Ambrózy Ágoston
Hogy valójában kinek az arcát takarta a vasálarc, máig nincs tisztázva, a történet tele van rejtélyekkel, amelynek megfejtésében azóta olyan nagyságok szorgoskodtak, mint Voltaire vagy Alexandre Dumas.
készült "vasálarc" a hírhedt pénzügyminisztert, Fouquet-t takarta, ám ő 1680-ban meghalt a börtönben, vasálarcos rab pedig még több mint két évtizeden át raboskodott.
annyira tartott a hatalom, hogy még pusztulását is rejtélyek köré vonta. Ezért aztán Fouquet halála után annak "vasálarcát" többen is megörökölték, amely 1694-ben került Eustache Dauger arcára, aki 1669-ben került börtönbe, s idővel Fouquet bizalmasa lett.
A képen látható könyv 30% kedvezménnyel rendelhető egy erre a címre írt elektronikus levélben: 
Kreiniker volt az eredeti neve, édesanyja pedagógus, édesapja pedig építészmérnök, ő azonban egyikőjük hivatását sem követte, így muszáj volt nevet változtatnia.
Sokat szerepelt televíziós produkciókban, és maradt utána néhány jólsikerült mozifilm is, például a Szevasz Vera, a Szerelem, a Tízezer nap és a Szerelmes biciklisták. Kedves, megnyerő modora, tehetsége és szerénysége miatt sokan szerették, de az őt megillető hivatalos elismerésekből valahogy mindig kimaradt. A Jászai-díjat azért természetesen megkapta, sőt, 1990-ben Erzsébet-díjjal is jutalmazták. (Kalendárium Press)
Egy gyári munkás hat gyermekének egyikeként nőtt fel tisztes szegénységben, egyetlen esélye volt a kitörésre, csodálatos hangja. Ezért operaénekesnőnek készült, de idővel rájött, hogy sokkal több színésznőre van szükség, mint operaénekesre, ezért a film felé tájékozódott. Ügyesen kombinált, mert Hollywood egyik legsikeresebb rendezője, 
Martin Scorsese figyelt fel rá, és indította be a karrierjét. Brian De Palma pedig úgy okoskodott: ha Scorsese fantáziát lát a lányban, ő sem foghat nagyon mellé vele, ezért leszerződtette A sebhelyesarcú című filmjébe.
moziban. Kiemelésre kívánkozik Szorul a hurok című filmje, mert a forgatáson egymásba szerettek a rendezővel, Pat O'Connorral, csakhamar összeházasodtak, s született két gyerekük.
megfelelő fejlődést biztosítson, rávette a férjét, hogy Londonba költözzenek, ami azért sem volt nehéz, mert Pat pedig Írországból való. Mary a londoni színpadokon is bizonyított, a West End-en több darab sikeréhez járult hozzá. (Kalendárium Press)
Amint mondani szokás: nehéz gyerekkora volt, édesapját nem is ismerte, elesett a háborúban. Nemigen gondolta volna, amikor nagy nehezen összeszedte a pénzt tanulmányaira, hogy egyszer még dúsgazdag filmsztár lesz belőle. De csinos lány volt, táncosnőnek készült, ám néhány balettóra után tanárai eltanácsolták a pályától, így aztán pincérnőként kezdte a nagybetűs életet. Időközben a szemrevaló bakfisból izgatóan szép nő lett, ezért a New Orleans-i ételbárból egy New York-i Playboy-klubba szerződött pomponos fenekű nyuszinak.
Itt fordult meg élete menete, szépsége ugyanis megbabonázott egy modellügynököt, s Lauren nemsokára az előkelő Dior-szalonban találta magát. Onnan szerződtette le a Revlon divatcég évi 200 ezer dollárért, de meg is szolgálta a bérét, hiszen éppen kéttucatszor szerepelt a Vogue magazin címlapján, s ezzel máig csúcstartó. Természetesen a filmesek is felfigyeltek rá, elhalmozták szerepekkel, de jellemző a vele szemben támasztott elvárásokra, hogy már vagy húsz film volt mögötte, mire szükségét látta beiratkozni egy színiiskolába. Nem is 
tekintették színésznőnek egészen 1980-ig, amikor az Amerikai gigolo című filmben először adta bizonyítékát annak, hogy nem hiába járt az Actor's Studióba, kellemes külseje mögött tehetség is rejtezik.
VIII. Henrik leánya volt, s katolikus, így már fiatalon arról ábrándozott; ha valami csoda folytán egyszer trónra jut, bosszút áll a protestánsokon. S a csoda bekövetkezett. Amikor 1553-ban a katolikusok élén diadalmenetben bevonult Londonba, legnagyobb ellenfele, Northumberland hercege térdre borult előtte, de Mária a vérpadra küldte, megkezdve ezzel rövid, de felejthetetlen uralkodását, amivel méltán érdemelte ki a Bloody Mary, azaz Véres Mária nevet. 
Lobogtak a máglyák szerte Angliában, de mégsem rendkívüli kegyetlensége okozta bukását. Derék katolikus híveit végül a romló gazdasági helyzet ingatta meg hitükben. Már éppen elkészült egy ellene elkövetendő merényletre, amikor békésen meghalt. Abban a keserű meggyőződésben, hogy testvére, Erzsébet a trónra jutva ismét protestánssá fogja tenni Angliát. Igaza lett. (Kalendárium Press)
A magyar felvilágosodás és a modern tudományosság egyik korabeli magyar központjában, a híres debreceni Kollégiumban tanult, s gazdag klasszikus műveltséget szerzett. A kollégiumban kezdett verselni is, s későbbi életét egyébként is döntően meghatározta a Kollégium.
krónikás írta: "óráira a diákok mint teátrumra, egymást törve mentek". Első hatalmas kudarca is az iskolához kötődött; felvilágosult gondolatai miatt perbe fogták, és örökre kizárták az iskolából. Ezután nyakába vette az országot, és csakhamar megismerkedett élete másik szerelmével, Vajda Juliannával, a Lilla-versek múzsájával. Lillát azonban férjhez adták, s a csalódott Csokonai szinte belehalt nagy bánatába.
becsülték. A magyar felvilágosodás legnagyobb lírikusa nevesincs költőként halt meg. (Kalendárium Press)
Halálának pontos időpontja csupán hagyomány, csakúgy mint származása, ami szerint Szent István király és Boldog Gizella unokája. Az apja, Edward ugyanis angolszász herceg volt, aki testvérével, Edmunddal 1016-ban elmenekült hazájából, amikor a hódító dánok megölték apjukat, Vasbordájú Edmund királyt. 
A trónörökös királyfiak Novgorodban leltek menedéket, s Jaroszlav kijevi fejedelem udvarában élt két száműzött magyar herceg is, András és Levente.
csörgedezett magyar vér - csecsemőként került hazánkba. Tíz évig élt nálunk, szüleivel 1057-ben tért vissza Angliába. Edwardot két nappal azután, hogy megérkezett angol földre, megmérgezték, Margitot az anyja nevelte fel, és végül hozzáadta III. Malcolm skót királyhoz. Kiváló feleség lett belőle, kicsapongó férjét még arra is rávette, hogy éjszakáit imádkozással töltse. Szigorú asszony hírében állt, gyermekeit is nagy fegyelemben nevelte, ugyanakkor viszont segítette az árvákat és a szegényeket.
A nép őszintén tisztelte, 1250-ben Margit lett Skócia védőszentje, és emléke azóta is nagy tiszteletnek örvend. (Kalendárium Press)
A pozsonyi operaházban debütált Mozart Varázsfuvolájának Éj királynőjeként. 1963-ban Herbert von Karajan a bécsi Állami Operaházhoz szerződtette, amelynek haláláig tagja maradt. Ugyancsak 1963-ban lépett fel először későbbi kedvenc helyén, Salzburgban, s szintén a Varázsfuvolában. Ezután énekelt a világ csaknem minden nagy operaszínpadán - a londoni Covent Gardenben, Hamburgban, a milánói Scalában, Kölnben, Párizsban, Münchenben és a New York-i Metropolitanban.
A legkiválóbb lírai szopránok egyike volt, legnagyobb sikerei közé tartozott Beethoven Fideliójának Marzellina szerepe, három Mozart opera - a Varázsfuvola Éj királynője, a Szöktetés Constanzája és a Figaro házasságának Susannája -, de mindenekelőtt Richard Strauss Rózsalovagjának Sophie-ja. (Kalendárium Press)