2024. június 17-én 85 éves KRZYSZTOF ZANUSSI lengyel filmrendező
Sokoldalú tudással felvértezve kezdte filmes pályafutását, mielőtt első amatőrfilmjeit elkészítette volna, fizikát tanult a Varsó Egyetemen, majd filozófiát krakkói Jagello Egyetemen. De beült a Lengyel Tudományos Akadémia filmelméleti kurzusaira is, és így felvértezve kezdett a filmezéshez.
Nem meglepő tehát, hogy művei nem csupán filmszakmai tekintetben elsőrangú alkotások, de nem maradnak adósak a történelmi hűséggel sem. S mivel kényes a pontosságra, filmjeinek forgatókönyveit is általában maga írja. Számos munkája lett nemzetközi siker, például a Ritka látogató, a Spirál, a Konstans, a Persona non grata és a Nyugodt nap éve, amely a Velencei Filmfesztiválon Arany Oroszlán-díjat nyert. Filmjei bátor, szókimondó alkotások, elsőre Az élet mint nemi úton terjedő halálos betegség című filmje akár felháborodást is kelthetne bizonyos emberekben, de őt nem nagyon lehet a hit felől támadni, hiszen gyakorló keresztény. S annyira az, hogy tagja volt II. János Pál pápa kulturális tanácsadó testületének, s személyes jó viszonyt ápolt a 2005-ben elhunyt Szentatyával.
Andrzej Wajda mellett ő a lengyel filmművészet másik legismertebb alkotója, talán ezért sem tartja rangján alulinak, hogy kedvtelésből útifilmeket és portréfilmeket készítsen. Nekünk személyesen is jó ismerősünk, többször járt nálunk, és nagy híve a magyar kultúrának. Színre vitte Az ember tragédiáját, Szerep című tévéfilmjét pedig Szabó Magda írásából készítette. Pedig övé lehet szinte az egész egyetemes kultúra, folyékonyan beszél valamennyi világnyelven. (Kalendárium Press)
1938-ban lett a Bécsi Filharmonikusok hangversenymestere, majd 1954-ben - Clemens Krauss halála után - átvette a híres együttes vezetését. 1969 és 1978 között a bécsi Strauss-zenekar vezető karmestere volt. Legnagyobb sikerét azonban azzal aratta, hogy 1954 és 1979 között ő dirigált a világhírű bécsi újévi koncerteken, amelyet a világ számos tévéállomása - így a magyar is - közvetített.
Nagyon sokan jobban ismerik írói álnevén, hiszen Leslie L. Lawrence néven írt kalandos regényei rendkívül népszerűek, új könyveinek megjelenése igazi esemény. Kiváló regényei általában a rejtélyes Keleten, Tibetben, Kínában játszódnak - nem véletlenül, hiszen tudós orientalista.
Kelet-kutató Intézetének, tanított az egyetemen, és a nyelvtudományok kandidátusa. De kedvenc tudománya az átlagemberek többségét teljesen hidegen hagyja, ezért elhatározta, hogy a tudományos ismereteket olvasmányos bűnügyi regényekbe csempészi bele. Első könyve, a Sindzse szeme 1982-ben jelent meg, és azonnal nagy sikert aratott. Csakúgy mint későbbi regényei, amelyek közül külön kiemelésre érdemes A vérfarkas 
éjszakája, a Siva utolsó tánca, a Suttogó árnyak öble, A fekete anya kígyója, A lófejű démon és a Miranda koporsója.
Itáliában érett a történeti tájképfestészet egyik legnagyobb mesterévé, s amikor XIII. Lajos francia király hívására 1640-ben hazatért, már kora legtekintélyesebb festőinek egyike volt. Ki is nevezték a király első festőjévé, s elhalmozták megrendelésekkel. Irigyei azonban végül elüldözték hazájából, visszatért Itáliába, s végül ott is halt meg. A művészettörténet őt tekinti a heroikus tájképfestészet megteremtőjének, szépséges képei közül néhányat a budapesti Szépművészeti Múzeumba látogatók is megcsodálhatnak. (KalPress)
A XX. század legjobb teniszezőnőjének választott német lány mindent megnyert, amit lehetett. 22 Grand Slam-torna győztese, többször diadalmaskodott Wimbledonban, az ő nyakába akasztották a szöuli olimpia aranyérmét, de győzött az amerikai, az ausztrál és a francia bajnokságon, sőt, a harmincadik születésnapját is még azzal ünnepelte, hogy ismét megnyerte a Roland Garrost.
A reklámozók, a szponzorok elmaradoztak, hisz a nemzetközi tornákon szinte előre oda lehetett adni az első díjat Steffinek, s ezzel odalett a játék varázsa, az izgalom. Néhányan nem is bírták elviselni folyamatos sikereit, és őt is megfenyegették. A világranglista akkori első helyezettjére a "Szeles barátai és Graf ellenzői" aláírással közzétett levélben azzal ijesztettek rá, hogy elteszik láb alól.
Szerencsére nem váltották be fenyegetésüket, így Steffi ma is jó egészségnek örvend. Ami annál is inkább örvendetes, mert két gyereke van. Akikből akár világklasszis teniszező is lehetett volna, hiszen az édesapjuk pedig a férfi teniszezők egyik leghíresebbje, Andre Agassi. De a szülők szinte eltiltották gyerekeiket a tenisztől, ki tudja, miért. (Kalendárium Press)
Ő a mai magyar sport egyik legelismertebb sikerembere, ugyanakkor talán senki nem volt olyan nehéz helyzetben, mint ő. A magyar férfi vízilabda válogatott szövetségi kapitánya volt ugyanis, s a közvélemény mindig óriási elvárásokkal van a csapattal szemben.
A szurkolók különben először akkor csalódtak, amikor éppen őt nevezték ki szövetségi kapitánnyá, a korábban Olaszországban dolgozó egykori vízilabdázó ugyanis alig rendelkezett edzői tapasztalatokkal, úgyhogy először a közvéleménnyel kellett megküzdenie. Aztán ahogy jöttek a csodálatos eredmények, úgy nőtt a tekintélye, háromszor is megválasztották az év szövetségi kapitányának, s ünnepelt sikeredzőként állt fel végül a kispadról. (Kalendárium Press)
Szülővárosában, a Dorog csapatában kezdte pályafutását, de a Bp. Honvéd színeiben érett világklasszissá. Nem túlzó a jelző, hiszen a legendás válogatott, az "aranycsapat" kapusa volt, olyan sikerek részese, amelyekről évtizedek óta még csak nem is álmodunk.
Eredményeinek nagyszerűségét külön növeli, hogy egyáltalán nem volt sima útja a sikerhez. 1949-ben például tiltott határátlépés kísérletén kapták, pedig még el sem indult társaival Pestről, már a Vámház körúton lekapcsolták, de így is meghurcolták. Aztán 1955-ben mindennemű sport tevékenységtől eltiltották, és másfél évig a focipálya környékére sem mehetett. Az 1956 novemberében a Nyugat-Európában turnézó Bp. Honvéd vendégjátékosaként egy időre Bécsben maradt, ám 1957 májusában "kalandvágyból" családjával együtt hazajött, de már a határon várták az "illetékesek", kész csoda, hogy megúszta.
A Fekete Párduc 86-szor ölthette magára a címeres mezt, és 1962-ben a Népstadionban búcsúzott el a válogatottól, majd edző lett. Több vidéki csapatnál dolgozott, de megfordult Kuvaitban is, ahol nem csak edzőként tevékenykedett, de ő volt a labdarúgás országos szakfelügyelője is. Éveken át volt a Volán elnöke, majd a politizálással is megpróbálkozott. A csodálatos labdarúgó a XX. század legjobb kapusainak rangsorában a 18. helyen végzett, megelőzve a svéd Ravellit és az olasz Zengát is. (Kalendárium Press)
Hegedűs Géza szerint Móricz és Krúdy mellett ő volt a XX. század legnagyobb prózaírója, a magyar nyelv egyik legköltőibb stilisztája. Mondataiért ugyan már akkoriban is szekundát adtak volna a tanárok az elemistáknak, nemigen törődött ugyanis a nyelvtani szabályokkal, még kevesebbet a helyes szórenddel, de írásai éppen ettől olyan elragadóak. Nem is lett volna való a sok szabály műveihez, hiszen halhatatlan hőséhez, Kakuk Marcihoz a bohém nemtörődömség illik. Mint ahogy ő maga is könnyedén vette az írást, nem is tartotta írónak magát, sokkal büszkébb volt hangszereire, mint könyveire, s gyakran emlegette, hogy kenyérkereseti forrásnak tekinti az írást.
Egész könyvtára nem tett ki hatvan kötetet, és nem tartott különösebb kapcsolatot írótársaival sem, hisz mit beszéljen ő "a hülyeségekkel tűzdelt, aranyba kötött kötetek" szerzőivel? Annál jobban érezte magát a Kakuk Marci-félékkel, gyakran járt kocsmába, szerette a bort, s ha felöntött a garatra, cimborái kérésére még kézen is állt - valamikor ugyanis tornász volt. De szükség is volt sportos alkatára, egyszer ugyanis gyenge pillanatában a Dunába ugrott, de a vízben rájött, hogy nem akar meghalni, és kiúszott. (Kalendárium Press)
A képeken látható könyv - illetve a hangjáték - 30% kedvezménnyel rendelhető egy erre a címre írt elektronikus levélben: 
A nácik elől menekült el Németországból, és egy amszterdami házban rejtőzködve élt családjával, ott írta holland nyelven naplószerű feljegyzéseit, illetve fiktív leveleit. Megrázó naplója - amely ugyanakkor elbűvölő, a humort sem nélkülöző olvasmány - később könyv alakban is megjelent, számos nyelvre lefordították, természetesen magyarra is, sőt, színdarab és film is készült belőle. Anne Frank nem érte meg a háború végét, rejtekhelyüket felfedezték, és koncentrációs táborban halt meg 16 évesen. (Kalendárium Press)
1537-ben került az egyik legjelentősebb itáliai városállam, Firenze élére, s még az akkoriban elfogadott szokások szerint is kemény kézzel kormányzott. Igaz viszont, hogy kíméletlenségét nem főként saját haszna, hanem népe boldogulása motiválta. Az uralma ellen felkelt Strozzi-családot jórészt kiirtotta, majd ezáltal biztosítva a belső békét külső ellenségei ellen fordult. Uralma alá hajtotta Sienát, s jórészt ő teremtette meg a firenzei hadiflottát. Intézkedései nyomán lendült fel 
Toscana mezőgazdasága, s jelentős érdemei voltak az öntözés és a talajjavítás fejlesztése terén, a csatornaépítésben és az ezüstbányászat korszerűsítésében.
Fiatalon sportos fickó volt, nemcsak elsőrendű lovas, de például kiváló búvár is. Húszévesen kezdett filmezni, s kezdetben remek testi adottságaival érvényesült. A világhíres rendező, John Ford azonban a harmincas évek végén megújítani igyekezvén a westernfilm műfaját azon gondolkodott, mi lenne, ha a filmek keménykötésű hősei ezentúl némi gógyival is rendelkeznének?
Első ilyen stílusban készült filmje a Hatosfogat volt, amelynek forgatókönyvét megmutatta Johnnynak is, tanácsát kérve, ki lenne az alkalmas főszereplő? Wayne persze borzasztóan szerette volna megkapni a főszerepet, de úgy okoskodott; ha maga ajánlkozik fel, Ford azt gondolhatja majd, hogy egy beképzelt hólyag, ezért nagy ravaszul egy olyan színészt - Lloyd Nolant - ajánlott, akiről tudta; minden adottsága megvan a feladathoz, de sejtette, hogy valójában mégsem felelne meg. John Ford persze átlátott a szitán, s mivel pont olyan szereplőt keresett, akinek van annyi sütnivalója, hogy így taktikázzon, John Wayne-t választotta. Aki aztán több mint száz filmben bizonyította, hogy ő annak az amerikai hősnek az igazi megtestesítője, aki kissé faragatlan ugyan, de helyén van az esze, s mindig az igaz ügyért harcol.
Filmjeivel azonban manapság sok baj van, hősünk ugyanis állandóan bagózik és iszik bennük, s ezt így tette Wayne a magánéletben is, italozása miatt több balhénak is főszereplője volt, de a filmstúdió mindig kimentette a törvény karmai közül. Az sem véletlen, hogy pár éve digitális technikával "életre keltették", hogy a képernyőn egy menő sörfajtát reklámozzon. (Kalendárium Press)
A hetvenes évek közepén alapozta meg hírnevét a sajtóban, amikor az Élet és Irodalom tévékritikusaként akkoriban szokatlan stílusban elemezte az egyetlen tévécsatorna szegényes műsorkínálatát. Az akkori helyzetnek megfelelően írásai gyakran többrétegűek, áthallásosak voltak, így hetente olvasók tömegei várták cikkeinek megjelenését.
De nem esett bántódása, így a lap szerkesztője, majd főszerkesztő-helyettese lett, illetve állandó publicistája a Hócipőnek, amiben aztán különösen jól érvényesül jellegzetesen fanyar humorú stílusa. A kortárs irodalom iránt kevésbé érdeklődők is jól ismerhetik, évekig rendszeres résztvevője volt ugyanis a Heti hetes című tévéműsornak. Legjobb cikkei könyv alakban is megjelentek, de vannak önálló kötetei is, s mivel nagyon szeret főzni, remek szakácskönyvei is népszerűek.
nagyon kedveli a finom borokat. Már csak gyógyászati célokból is, meggyőződése szerint a bor "valamennyi ismert betegség ellenszere", kinőnek tőle a fogak, és még a lúdtalpat is elmulasztja.
Fiatalon lett diplomata, és bámulatos szellemi képességei révén hamar Európa egyik legtekintélyesebb politikacsinálója lett. Az Európa rendjét helyreállító 1814-15. évi bécsi kongresszuson már ő volt az elnök, és az összes határozat magán viselte a keze nyomát. Ő volt lelke a Szent Szövetségnek, és bízvást állítható, hogy a kontinens koronás fői egymást túlszárnyalva igyekeztek bizalmába férkőzni. Elhalmozták kitüntetésekkel, herceggé tette a nápolyi és a spanyol király is. Ő azonban megmaradt az osztrák érdekek szolgálatában, 1821-től államkancellárként, 1826-tól pedig a minisztertanács elnökeként szinte korlátlan hatalommal ő intézte a birodalom ügyeit.
Elbűvölő modorú diplomata, lebilincselő társalgó volt, akiről dicshimnuszokat zengett egész Európa. Mi, magyarok már korántsem kedveltük, hisz Metternich a birodalom fennmaradása érdekében nyíltan a magyar alkotmány felszámolására tört. A reformkori magyar köztudat az egész osztrák rendszert Metternich nevéhez kötötte, ezért közutálatnak örvendett Magyarországon. Pedig sokan bíztak benne, például Széchenyi, aki elhitte Metternich bizonyos reformelképzeléseinek valódiságát. A "legnagyobb magyart" is sikerült megtévesztenie, és ez jól jelzi Metternich ravaszságát. Irtózott még a forradalom gondolatától is, és ezzel a veszéllyel fenyegette mindig Ferenc császárt, aki elhitte neki, hogy csak ő képes a forradalomnak elejét venni.
De a forradalmak csak kitörtek, és Metternichnek menekülnie kellett a dühös bécsi nép elől. Mint a sakkbábukat, úgy mozgatta a népeket, de Kossuth szerint az sem volt már megoldás, hogy felállították a sakkasztaltól, "mert addigra a bábuk és a tábla is végzetesen megsérült". (Kalendárium Press)
Ha egy amerikait megkérdeznek, kik a XX. század legnagyobb zenészei, aligha hagyja ki a felsorolásból Ray Charles nevét. Ez nem is csoda, hiszen kevés olyan zenész volt, aki ilyen otthonosan mozgott a dzsesszben, a soulban, a gospelben, a bluesban, a popzenében egyaránt, de ha úgy hozta a sors, akár a countryhoz is hozzá tudott szólni.
az I Got A Woman, a What'd I Say, a Hallelujah I Love Her So. Az ötvenes és hatvanas évek fordulóján jelent meg a Hit The Road Jack és az Unchain My Heart, de persze minden lépését lehetetlen felsorolni - még annyit, hogy a pop és a country világából vett I Can't Stop Loving You és a Your Cheating Heart az ő sírós hangján is sláger lett. A blues és a dzsessz szigorúbb hívei ugyan számon kérték rajta ezt a "kapkodást", de a nagyközönség, így mindenestől szerette - és szereti ma is. Vagy nyolcvan kislemeze került a fekete zene listáira, a poplemezekére is nagyjából ugyanennyi. Ray különben magányos farkas volt, leginkább saját együttesével lépett fel, de nem mondott nemet, amikor a Fats Dominóval és Jerry Lee Lewis-szal rendezett zongora-mérkőzésre hívták.
Minden jó balhéban benne volt, és remek humora miatt is szerették. Amikor 1962-ben egyik dala listát vezetett, a nyolc évvel fiatalabb Connie Francis szorongatta. A vak zenész így figyelmeztette: "Nagyobb tiszteletet a kornak fiam, vigyázz, a fél szememet mindig rajtad tartom." Játszott jó néhány filmben, többet a magyar televízió is bemutatott. Természetesen Grammy-életműdíjas és a rock egyik első halhatatlanja. Ő maga persze nem volt halhatatlan, 2004-ben hunyt el. (Kalendárium Press)
Akik nézték a Vészhelyzet című filmsorozatot, sejtik, hogy nem őslakos indiánok leszármazottja, a csokibőrű színésznő ereiben jamaikai vér is csörgedezik. Talán a karibi szigetről származó őseitől örökölte muzikalitását is, de családi példa is áll előtte, édesanyja ugyanis gospel énekesnő. Gloria is zenésznek készült, már kislányként zongorázni tanult, aztán balettozni járt, dzsessz-kurzust hallgatott, és a Kanadai Királyi Zeneakadémián szerzett oklevelet.
Mégsem zenei tehetségének köszönheti karrierjét, hanem vonzó külsejének, fiatalon ugyanis modellként dolgozott, s így figyeltek fel rá a filmesek. A kilencvenes évektől forgat, és 1995-ben ismerte meg a világ, amikor a Vészhelyzet című sorozatban rábízták Jeanie Boulet megformálását. Nem volt könnyű szerep, hiszen - amint emlékszünk - egy HIV-pozitív ápolónőt játszott, aki nagy lelkierővel küzd félelmetes, gyógyíthatatlan betegségével. A szörnyű kórt a férjétől kapta el, s végül a hatodik évad végén úgy írták ki a sorozatból, hogy ismét férjhez ment, örökbefogadott egy AIDS-es kisbabát, és otthon maradt vele - a filmesek ugyanis az egészségügyi kormányzat kérésére nem "halasztották meg", így is reményt adva a valóban AIDS-fertőzött embereknek. Egy időre maga Gloria is visszavonult a filmezéstől, háttérénekesként és táncosnőként lépett fel Tina Turner koncertjein.
De azóta visszatért, eljutott a magyar képernyőkre Eltűntnek nyilvánítva című sorozata is. És természetesen neki semmi baja, de férje neki is van. Viszont nincs gyereke, és nem is fogadott örökbe. (Kalendárium Press)
Világhírnévre az 1946-ban megjelent Elnök úr című regényével tett szert. A Nobel-díjat 1967-ben kapta "a nemzeti sajátosságokban és az indián hagyományokban gyökerező színpompás műveiért". Legjelentősebb művei hazánkban is megjelentek, sőt járt is nálunk, élményeiről a chilei Pablo Nerudával írt Megkóstoltuk Magyarországot című könyvében számolt be. (KalPress)
Kiváló lírikus volt, nagyszerű verseinek megzenésítése terén olyan komponisták jeleskedtek, mint Beethoven és Schubert. Legismertebb műve azonban a Münchhausen csodálatos utazásai című kalandregénye.
Boncza Berta volt a neve, s gazdag család sarjaként a csucsai kastélyban nőtt fel, majd egy előkelő svájci nevelőintézetben tanult. Egyik nap aztán kezébe került a szigorú internátusban tiltott olvasmánynak számító Nyugat egyik száma, amelyben megpillantotta Ady fényképét. "Ott láttam meg először gyönyörű, fiatal fejét, amint öklére támaszkodva belebúsul a világba" - emlékezett később, s azonnal bele is szeretett a jócskán apja korabeli költőbe. Rajongó levelekkel kezdte bombázni, s mikor Ady válaszolt neki, eltökélte, feleségül megy hozzá.
Családja persze ellenezte az őrült tervet, hiszen még csak nem is találkoztak személyesen, az elkényeztetett Bertuka azonban hajthatatlan volt. Sikerült rávennie Adyt, hogy látogassa meg a csucsai kastélyban, de jellemző Adyra, hogy a várva várt első találkozásra is másnaposan érkezett, ám ez sem ábrándította ki a lányt. Egyévi huzavona után végül 1915-ben házasodtak össze a budapesti Szilágyi Dezső téri református templomban, s az akkor már súlyos beteg Ady valódi társra talált Csinszkában, aki lelkiismeretesen ápolta szerelmét. Csinszka leveleiből kiderül, hogy házasélete közel sem volt tökéletes, az alkohol ugyanis súlyos kárt tett Ady férfiasságában, a fiatalasszony ezért sokáig szűz maradt. Ám talán 
Csinszka volt a legnagyobb befolyással rá, amint írták: "Ady reszketős kézzel újra és újra a pohárért nyúlt, Csinszka megfogta Ady akadozó kezét."
Hamar megmutatkozott művészi tehetsége, mestere, bizonyos Francesco Pacheco nemcsak mesterlevéllel bocsátotta útjára, miszerint alkalmas arra, hogy "egyéni leleményessége szerint olajképeket alkosson", de neki adta leány kezét is. Velázquez akkor még Sevillában élt, és sorra festette egyre szebb képeit.
Egyik fő művét, a Breda várának átadása című remek képét is a Buen Retiro-kastély egyik termébe készítette, így az is rejtve maradt, még a műtörténészek is meglepődtek, amikor a XIX. században lassan előkerültek csodás festményei. Így azután hiába volt a spanyol festészet egyik legzseniálisabb alkotója, honfitársai mit sem tudtak erről. Némi vígaszt jelentett számára, hogy a királytól kivételes megbecsülésben részesült, egyre magasabb méltóságokat kapott, 1658-ban még lovaggá is ütötték.
Velázquez pedig ha már közismert festő nem lehetett, alaposan kihasználta a király kegyét, élvezte a megbecsülést és a vagyont. És nem utolsósorban a művészi szabadságot. A meglehetősen csúnya X. Ince pápáról például olyan realista portrét merészelt festeni, hogy még a konklávéban is szót emeltek ellene a bíborosok. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza Passuth László Velázquez életéről szóló, A harmadik udvarmester című életrajzi regényét kínálja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen:
Gazdag földesúri családból származott, és igazi különlegességként dédapja egy valódi afrikai fekete volt, aki Nagy Péter cár főtisztjeként szolgált, nagy hírnevet szerzett, ma is szobor őrzi az emlékét. Puskin büszke is volt etióp ősére, Nagy Péter szerecsenje című írásában meg is emlékezett róla.
Puskin viszont már tizenötévesen olyan verseket faragott, amelyek válogatott költeményei közé is bekerültek, később pedig olyan világsikerű műveket írt mint az Anyegin, a Borisz Godunov és a Pikk dáma. A rendszer azonban nemigen méltányolta művészetét, forradalmi költészete miatt rendre száműzetésbe küldték, de népszerűsége miatt nem merték bántani.
Végzetét a nők okozták, pontosabban fogalmazva szépséges, de csapodár felesége. Az asszony ugyanis oly nyíltan flörtölt egyik lovagjával, hogy Puskin kénytelen volt kihívni párbajra. Mielőtt a tett színhelyére ment, megkérdezte feleségét, megsiratja-e majd. "Azt siratom meg, akit megölnek" - válaszolta a céda menyecske, akinek végül férjét kellett elsiratnia - ha megtette persze -, a pisztolypárbajban ugyanis Alekszandr Szergejevics kapott halálos sebet. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press a Puskin halála című, általában sosem kapható könyvet kínálja egyetlen - sajnos korábban megázott, tehát viseltes - antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Az Anyegint új kiadásban most sem lehet kapni nagykereskedelmi forgalomban, antikvár példány azonban rendelkezésre. Mint ahogyan van egy példány a Két magyar Anyegin című könyvből is. Árajánlatot ezek esetében is itt lehet kérni:
A napfényes Ausztráliában nevelkedett, mégis a ködös Albiont tekinti igazi hazájának, pedig Los Angelesben is van háza, ott lakik ugyanis férje, az L.A. Law című tévésorozatból is ismert színész, Corbin Bernsen.
Színésznőként is korán letette névjegyét a szakmában, de első elismerését jó csak 1984-ben aratta, amikor az Oxford Blues című filmben már nemcsak szépségét, de karakterformáló képességét is dícsérte a kritika. Jól fogadták a nálunk Saigon címmel ismert Off Limits című filmben nyújtott alakítását is, amelyben Willem Dafoe partnere volt. Népszerűségét azonban a The Flash című filmsorozatnak köszönheti - egy tudós nőt alakított benne -, pedig mozifilmjeivel sem kell szégyenkeznie, hiszen jólsikerült mozija a Leviathan, az Exposure, a Kaland az Orient-expresszen, a Halj meg pénzért! - amelyben a férjével játszott együtt -, az Utazás a félelembe, valamint A villám, illetve a folytatása.
Egyszóval igazi világsztár lehetne, ha magánéleti botrányairól cikkezhetnének a lapok. Ő azonban gondos feleség és példás családanya, négy fia van. Akikkel Angliában él - ott látta/látja ugyanis biztosítottnak a fiúk megfelelő színvonalú iskoláztatását -, míg férje Amerikában lakik; ez a boldog házasság titka. Egyszóval unalmas átlagéletet él, legnagyobb kalandját akkor élte át, amikor rajta volt egy repülőgépen, ami kényszerleszállást hajtott végre. De a haja szála sem görbült. (Kalendárium Press)
Walesben született, és sokáig különösebb visszhang nélkül, szabadidejében írta könyveit, mígnem 1977-ben kirukkolt a Tű a szénakazalban című regényével, amely világsikert aratott. A könyvet sokmillió példányban adták ki szerte a világon - sikeres film is készült belőle -, s azóta minden könyvét izgalommal várják az olvasók, napok alatt elfogy. Így történt ez például a Kulcs a Manderley-házhoz, a Kaland Afganisztánban, a Teherán, a Vadmacskák és A katedrális című regénye megjelenésekor is, és ez volt a helyzet, amikor A katedrális folytatását, Az idők végezetéig című új regényét, illetve 
A megfagyott világ című könyvét, az Évszázad-trilógia 2. kötetét kapkodták el pár nap alatt a magyar vásárlók is, pedig alaposan megkérték az árát.
Ő maga is muzsikál, basszusgitározik egy amatőr rockzenekarban, még fel is lép velük. Második feleségével él londoni lakásában vagy hatalmas régi vidéki házában, ahol gyakran adnak partikat, imádja ugyanis a nagy társaságot.
A gyermekek számára dolgozott, s könyveit gyakran saját maga illusztrálta. Leghíresebb művei a Tesz-vesz könyvek, amelyeket számos nyelvre lefordítottak, köztük természetesen magyarra is, s közülük talán a klasszikus Tesz-vesz város a legolvasottabb. Műveit manapság is nagy példányszámban adják ki szerte a világon, Magyarországon is.
Már több mint egy évtizede filmezett, amikor 1961-ben Az utolsó ítélet című komédiájával berobbant a nemzetközi filméletbe, s attól fogva a neve a stáblistában garancia volt a sikerre. Olyan népszerű filmekben játszott mint a Cicababák, a Hűtlenség olasz módra, a San Gennaro kincse, a Csoda olasz módra, az Alberto expressz és a Spagetti-ház. Nemcsak filmjei jutottak el hozzánk, ő maga is szerepelt magyar filmben, a Julianus barát című film közreműködője volt. Rendezett is, sőt, szerzőként is ismert; ő a Radnóti Színházban bemutatott Könnyű erkölcsök című komédia és a Vidám Színpadon színre vitt a Szavak, szerelmes szavak című zenés vígjáték szerzője. (Kalendárium Press)
Híres zenészcsalád sarja volt, tagjai teljesen uralták a korabeli Bécs zenei életét. A népes família minden tagja zenélt; komponált, vezényelt, hegedült, tele volt velük a császárváros.
De emlékét még a konyhaművészet is megőrizte, bár a nevét viselő omlett magyar embernek talán nem annyira kedvence, lévén a tojás alá nem kolbászt vagy szalonnát, hanem narancsot karikáznak.
Az évfordulóra a Kalendárium Press Az ifjabb Johann Strauss című életrajzi könyvet és a Mesél a bécsi erdő című híres életrajzi regényt ajánlja antikvár példányban, utóbbit több kiadásban is. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: