2023. május 5-én 210 éve született SÖREN KIERKEGAARD dán filozófus
Az egzisztencializmus előfutára volt, s filozófiai gondolkodását pesszimizmus és mély vallásosság hatotta át. Írásaiban azt hirdette, hogy az élet értelmetlen, mert tele van félelemmel, s a lét kérdései csak vallásos megközelítésből vizsgálhatók és oldhatók meg. Fő műve a Vagy-vagy, valamint a Félelem és rettegés.
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza A világ filozófusai című sorozat vonatkozó kötetét 27% kedvezménnyel, Kierkegaard A szorongás fogalma és A halálos betegség című könyvét pedig antikvár példányban kínálja.
A középkor egyik leghíresebb misztikusa volt, akit nemcsak az "utrechti Minerva" elnevezéssel illettek, de sokak szerint ő volt "a tizedik Múzsa" és "a század csodája". Legendáiból annyi kihámozható, hogy háromévesen már olvasott - természetesen a Bibliát -, nyolcévesen pedig saját versét szavalta az utrechti egyetemen. Latinul, mert féltucat nyelvet tanult meg már fiatalon, a világnyelveken kívül tudott például héberül és ógörögül, sőt etióp nyelven is. Felcseperedvén komoly tudós lett belőle, foglalkozott botanikával, anatómiával, filozófiával és teológiával, de képzőművészként is megállta a helyét, szobrokat faragott és képeket festett. 
Lakóhelye, Utrecht valóságos zarándokhely volt, tudósok százai utaztak Németalföldre pusztán azért, hogy vele találkozhassanak.
fiatalabb férfiért odahagyott mindent.
A soul keresztapjára emlékezünk ma, s személyes emlékeket is őrizhetünk róla, hiszen többször is járt Budapesten. Az első bulin annak idején valóban energikusabbnak tűnt a soul királya, ahogyan magát nagy szerényen nevezte. Fanyalogni persze könnyű, de tessék utána csinálni: fél évszázadon át volt a pályán, száznál több kislemeze és harminc albuma került fel a listákra. A rajongóknak róla a következő nótacímek ugorhatnak be: Please, Please, Please; Papa Got A Brand New Bag; I Got A Feelin; Sex Machine, de folytathatnánk a sort a végtelenségig. 
A fantasztikus hang mellé a rendre jól megtervezett színpadi show volt a körítés, nem történhetett olyan váratlan esemény a koncertjein, hogy ő zavarba jöjjön.
Az olasz egységért küzdő Garibaldi vezérkari főnöke volt, ott verekedett a híres solferinói csatatéren, súlyosan meg is sebesült. Ez azonban nem gátolta abban, hogy a legendás "marsalai ezer" egyikeként Garibaldi oldalán partra szálljon Szicíliában. Az olasz egységért vívott küzdelemben tette halhatatlanná a nevét. Előbb Garibaldi első hadsegéde volt, majd a hadsereg főfelügyelője és tábornok lett. A csatatereken a 15. hadosztályt vezényelte, Nápoly elfoglalása után pedig ő lett a város és a tartomány katonai parancsnoka. 1860. október 1-jén ő vezette a szabadságharcosokat a volturnói csatában, amelynek során sikerült döntő vereséget mérni a nápolyi királyra. Ekkor kapta az olasz néptől a "l'intrepido Ungharese", azaz a "rendíthetetlen magyar" elnevezést.
A harcok múltával mérnökként is megismerte nevét a világ, hiszen a Panama-csatorna előkészítő munkálatai során Lesseps Ferdinánd munkatársa volt, majd az ő kezdeményezésére készült a Korinthoszi-csatorna. Életével és munkásságával egész Európában nagy tekintélyt szerzett, elnyerte például a francia Becsületrendet. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press az Így élt Türr István című életrajzi könyvet kínálja, antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Alighanem szakmájának leghíresebb művelője volt, nevét világszerte ismerték, Csecsemőgondozás, gyermeknevelés című korszakos jelentőségű könyvéből anyák millió kaptak segítséget gyermekük ápolásához, neveléséhez. A könyvet több tucatnyi nyelvre 
lefordították, természetesen magyarul is megjelent, és ahogy szerte a világon, nálunk is több kiadást ért meg.
Ügyvéd édesapja nem igazán a színészi pálya felé orientálta, szerencséjére azonban egy utcában laktak Turgonyi Pállal, s a neves karakterszínész beajánlotta a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatójához. Érettségi után rögtön a Csárdáskirálynőben debütált, majd felfedezte a film - a Külvárosi legenda főszerepe utáni két évben még négy másik filmet forgatott -, s mire felocsúdott, már befutott sztár volt.
megannyi remek szerepformálása, a Királyi vadászat, Az ügynök halála, a Bűn és bűnhődés vagy az Utazás az éjszakába című darabban nyújtott alakítása, s persze felejthetetlen Baradlay Jenője A kőszívű ember fiai című filmben, amelyet szintén Várkonyi Zoltán rendezett. Talán tőle kapott kedvet a rendezéshez is, sorra állította színpadra kedvenc darabjait, s közben persze a színjátszást sem hagyta abba. Gyakran láthatjuk a tévében is, persze kizárólag a manapság ismét elővett régi filmekben.
A korán felfedezett kamasz ma színházművészetünk egyik tekintélye, ki gondolta volna, hogy az egykori segédszínész, - főiskolai diploma nélkül! - egyszer még a Budapesti Kamaraszínház főrendezője és a Színművészeti Főiskola tanára lesz, Kossuth- és Jászai-díjas kiváló művész, A Nemzet Színésze, aki megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét is? Úgy látszik, néha a tehetség is számít. (Kalendárium Press)
Harcolt a II. világháborúban, úgyhogy első s egyben leghíresebb regénye, A 22-es csapdája beható személyes élményeken alapszik. Könyve - amelyből nagyszerű film is készült - világsikere nyomán egész életében irodalommal foglalkozott, s bár több más könyve is remek alkotás, a 22-esnek népszerűségben egyik sem ér a nyomába. Magyarul is sok könyve olvasható, természetesen A 22-es csapdája is, valamint a Valami történt, a Gold a mennybe megy, az Isten tudja és a Képzeljétek el.
Az évfordulóra a Kalendárium Press Joseph Heller világhírű A 22-es csapdája című regényét 30% kedvezménnyel, Valami történt című könyvét pedig antikvár példányban kínálja. Megrendelhetőek egy erre a címre írt elektronikus levélben: 
Ő vetette meg a később óriási területek felett uralkodó Habsburg-birodalom alapjait, s voltaképpen neki "köszönhető" a dinasztia magyarországi uralma is, ugyanis egy érvénytelen régi szerződésre hivatkozva - jogtalanul - a fiára hagyta igényét a magyar koronára. Ravasz eljárása miatt akár haragudhatnánk is rá, de már őseink is inkább szimpátiával viseltettek iránta. Ritka rokonszenves uralkodó volt ugyanis, szívesen viccelődött, és ő is eltűrte, ha vele tréfálkoztak, akár a legegyszerűbb parasztok is. Egyébként sem csinált nagy faksznit az uralkodásból, talán mert igencsak képzetlen ember volt, írni-olvasni sosem tanult meg, mint ahogy nem beszélt az akkori 
"világnyelven", latinul sem; egy német birodalmi gyűlésen rá is szólt az egyik püspökre; ha nem tud németül, üljön le szépen, és hallgasson. De még a saját koronázására is elfelejtette magával vinni a jogart, mindenki kétségbeesve szaladgált össze-vissza, mire Rudolf levette az asztalról a keresztet, mondván: "Ha az Úristennek jó a feszület, hogy azzal kormányozza a világot, akkor én is, meg az urak is megelégedhetnek vele jogar helyett". (Kalendárium Press)
Kissrácként a Vörös Meteorban kezdett először pingpongozni, de hamar kitették a szűrét, mert abszolút tehetségtelennek tartották. Még szerencse, hogy a Postásban befogadták, ami azért is üdvös tett volt, mert a játékon kívül más nemigen érdekelte. Iskolába se nagyon járt, volt, hogy szegény szülei a rendőrséggel kerestették. De így csak később, esti iskolában járta ki a nyolc általánost.
a fegyelmet, világbajnok létére egy időben még a válogatottból is kizárták, 42 vádpontot soroltak fel ellene, a legenyhébb még az volt, hogy csipkedi a lányok fenekét. Később visszavették, így lehetősége volt társaival csapat világbajnoki aranyat és három Európa-bajnoki címet kiharcolnia a hazai sport nagy dicsőségére.
"csak" 4. lett egyesben, de 35 évesen érte el, ami egészen kivételes. De nehogy azt higgye bárki, hogy utána visszavonult, túl a negyvenen még tagja volt az Európa-bajnoki ötödik helyezett csapatnak. Az pedig egészen elképesztő világszenzáció, hogy a hetvenéves sportoló ma is versenyez, a Budapest-bajnokságban játszik. (Kalendárium Press)
A cseh irodalom legnagyobb szatírikusa egyben a prágai bohémek vezéralakjának is számított, kocsmai randalírozásai miatt sokszor volt a rendőr őrszobák vendége, s jellemző rá, hogy az Állatok világa című laphoz úgy szerződött le, hogy havi 180 koronás fizetése mellé kikötött napi két korsó sört is.
azonnal perbe fogták. Vele esett meg az a Svejk szájába adott szöveg is, hogy "főúr, volt öt söröm és egy kiflim virslivel. Most adjon még egy slivovicát, aztán mennem kell, mert le vagyok tartóztatva". Svejkkel mondatta el, de igazából magáról vallotta meg, hogy "egyszer huszonnyolc kocsmát jártam végig egy éjszaka, de azt meg kell adni, sehol sem ittam többet három sörnél".
hez hasonlította. De a legfrappánsabban Hasek értékelte saját magát, igazi svejki humorral, emígyen: "Mint a cseh irodalom, politika és közélet kiválósága, igen röstelleném, ha nemzetemet bizonytalanságban hagynám azzal kapcsolatban, hogy zsenális vagyok-e vagy sem. Ezért egészen egyszerűen kijelentem: az emberiség legtökéletesebb példánya vagyok". (Kalendárium Press)
Életútja a zseniális művészek szokványos sorsa, legalábbis annyiban, hogy csodálatos képeit, művészi törekvéseit évtizedeken át teljes meg nem értés fogadta. A művészettörténet óriási szerencséjére jómódú apja örökségéből szépen eléldegélt, úgyhogy a hivatalos műítészek elutasítása nem sodorta veszélybe a létét. Így azután alapvetően derűs természet lévén rendszeresen beküldözgette képeit a Szalon kiállításaira, a zsűri pedig rendre elutasította "mázolmányait". A Reggeli a szabadban 
című korai remekművét még viszonylag finoman minősítették, amikor úgy értékelték, hogy "alkotója nem lehet más, mint rossz mázoló, dilettáns, bugris, aki nyilván csak azért keni össze ilyen rondaságokkal a vásznat, hogy elképessze a galériát". A zsűrinek e tekintetben véletlenül igaza volt, Manet szerette bosszantani a vaskalapos kritikusokat, Angyalok Krisztus sírján című képén például Jézus sebét a jobb helyett a bal mellére festette, el lehet képzelni a reagálásokat. Az angyalok pedig úgy néztek ki..., hogy még a hozzáértő Gustave Courbet is kirohant ellene: "Te a saját szemeddel láttad az angyalokat, 
hogy még azt is tudod, hogy seggük van?". (Kalendárium Press)
Mint annyian mások, ő is a véletlennek köszönhette felfedezését, arrafelé leginkább a szemrevaló pincérnőknek van erre esélyük, ő egy kicsit nehezebb helyzetben volt, mert pénztárosnőként csak deréktól felfelé látszott. De így is megakadt rajta egy fotós szeme, s később mint nagyon sok kolléganője, a divat- és reklámszakmából került a filmesek közé, 1981-ben a Charlie Chan és a sárkánykirálynő átka című felejthető filmben tette le a névjegyét. De azóta játszott veretesebb alkotásokban is, példa rá például Az eastwicki boszorkányok, a Sólyomasszony, az Ármány és szőke, a Veszedelmes viszonyok, a Hírek szerelmesei, az Egyiptom hercege, a Temetetlen múlt és a Batman visszatér.
S úgy lett sztár Hollywoodban, hogy meztelen szerepet nem is vállalt; kezdetben az atyai szigor, később serdületlen gyermekei miatt. Visszautasította például az Elemi ösztön eredetileg neki szánt főszerepét, és döntését ma sem bánta meg. Sok egyéb tekintetben is kilóg egy csöppet a hollywoodi sztárok sorából, egészen komoly gondolkodású ember, a 
hivatását leszámítva teljesen "normális" családanya. Gyerekeit nagy szigorban nevelte fel, de magával szemben sem elnéző, például csak azután pátyolgatja a lelkét, ha már végzett a házimunkával, mert annak ellenére, hogy természetesen van segítsége, gyakran megfogja a munka végét, főzni kimondottan szeret.
Fénykorában alighanem nagyobb hatalma volt, mint az Egyesült Államok elnökének, ennek bizonyítására legyen elég annyi, hogy Orson Welles róla mintázta Aranypolgár című filmjének főhősét, bár Hearst viselt dolgai messze túltettek a filmbéli Kane polgár gátlástalan cselekedetein. Valódi maffia módszerekkel lett a világ legbefolyásosabb sajtóbirodalmának feje, hatalma csúcsán pedig nem ismert mértéket. Egyszer például rálőtt a nagytermészetű Charlie Chaplinre, aki egy szülinapi partin illetlenül viselkedett Hearst kedvesével, de az ünnepeltet találta fejbe, aki aztán a hivatalos jelentés szerint sok kaviárt evett, és gyomorrontásban halt meg. Hearst különben szívesen állította magát egy sorba Julius Caesarral és Napóleonnal, bár természetesen képességek dolgában a nyomukba sem léphetett; a rettegett sajtócézár például 
alig tudott a nyilvánosság előtt megszólalni, már kisebb társaság előtt is zavartan dadogott, kiverte a víz, aki nem ismerte - persze nem volt ilyen ember -, aligha hitte volna róla, hogy jórészt ő robbantotta ki a spanyol-amerikai háborút, legyen miről írnia lapjainak. Nagy szerepe volt McKinley elnök meggyilkolásában is, a zsarolás, a halálos fenyegetés pedig annyira mindennapos eszköze volt, hogy szinte szóra sem érdemes. Legfőbb célját azonban nem érte el, nem lett belőle az Egyesült Államok elnöke. (Kalendárium Press)
Megrendelés esetén a képen látható könyvet antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Zseniális stratéga volt, a Napóleon elleni háborúk hőse. Bár akkoriban szenilis vénembernek tartották, hisz a borogyinói csata idején már hatvanhétéves volt, s - tisztesség ne essék szólván - inkább látszott totyakos öregúrnak, mint lánglelkű tábornoknak. És sokáig úgy is tűnt, hogy ritka rossz választás volt kinevezése a védők élére, hiszen állandóan visszavonult, s amikor Moszkvát is feladta, honfitársai a fejét követelték.
Drágán megfizetett érte. Amint a hadtörténészek később megállapították: "Ha Kutuzov hajlandónak mutatkozik az újabb mérkőzésre, a franciák helyzete talán jobbra fordulhatott volna. De az agg fővezér nem akart a császárnak alkalmat adni ahhoz, hogy az orosz haderőt végleg szétverje..." Napóleon nem tehetett mást, Kutuzov seregének állandó támadásai közepette hazaindult. Moszkvából még százezer francia katona kezdte meg a visszavonulást, de végül csak ötezren élték túl a szörnyű megpróbáltatásokat.
Az agg hadvezér pedig besöpörte az elismeréseket. Az oroszok Napóleon legyőzőjeként ünnepelték, megkapta a Szmolenszk hercege címet, s dicsőségének teljében hunyta le végleg a szemét. (Kalendárium Press)
Fiatalon látszerésznek tanult, de nem volt egy otthonülő típus, ötször utazta körül a Földet. Útjain főként kelet-ázsiai, kínai és japán műkincseket, ritkaságokat vásárolt, gyűjtőszenvedélye állítólag akkor kezdődött, amikor New York-ban egy japán megajándékozta egy ezüstpénzzel. Gyűjteményét később egyesítették az állam tulajdonában lévő kincsekkel, s ezekből nyílt meg 1923-ban a ma nevét viselő Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum az Andrássy úton.
A megnyitó óriási szenzáció volt, a korabeli sajtó így lelkendezett: "A nyaralóba lépve mindjárt szembetűnik a kert, amelyhez fogható nincsen sem a fővárosban, sem az országban. Mintha csak a mosolygó egű Japánnak egy részét varázsolták volna ide, a főváros közepébe. Buja keleti növények, ritka virágok ragadják meg a figyelmet, s a bokrok közül kandikálnak ki a hindu bálványok, a kínai és japán vázák és szobrok." A múzeum anyaga körülbelül húszezer darabból áll, a Hopp-féle műkincsek 95 százaléka kínai és japán eredetű.
A múzeum - amely egyébként az egyetlen önálló kelet-ázsiai múzeum Kelet-Európában - 14 ezer kötetes könyvtárral is rendelkezik. És mindez a csoda jórészt egy képzetlen, de műértő optikusnak köszönhető. (Kalendárium Press)
Több mint négy és fél évtizede kapta kézhez a diplomáját, igaz, nem filmrendező lett vele, hanem filmvágó. A filmrendezői diplomáját 1982-ben szerezte. Első jelentős filmjét, a Csinszkát 1987-ben készítette, amelyért a főszereplő, Nagy-Kálózy Eszter megkapta a veszprémi televíziós fesztivál fődíját. Színházban is rendez, s bár ez is fontos szerepet játszik az életében, legnagyobb sikereit mégis filmesként aratta. Eszterkönyv című filmje díjat kapott az 1990-es Filmszemlén, a Köd című filmje pedig rendezői díjat ért a Salernói Filmfesztiválon. Leghíresebb mozija azonban a Jadviga párnája, amely nagy hazai és nemzetközi siker 
lett, salernói és monte carló-i díjakkal. Utolsó filmjei a 2004-ben készült A miskolci boniésklájd és a 2012-es Aglaja, illetve ez csak félig igaz, mert újabban operatőrként is dolgozik, ő volt például a Krisztinaváros című film fényképésze. Több filmjében, például a Vonzások és választásokban, valamint az Eszterkönyvben vállalt szerepet a tegnap 80. születésnapját ünnepelt Bálint András, ami nem teljesen véletlen, lévén a férje. (Kalendárium Press)
Pécsett született, de már a budapesti József Attila Gimnáziumba járt, abba a középiskolába, amelyben nagy művészeti élet folyt akkoriban. S őt érdekelte is a téma, Jordán Tamással felváltva nyerték a szavalóversenyeket, s nem volt kétséges, hogy érettségi után a színművészetit veszi célba. Be is került, 1965-ben kapta kézhez a diplomáját, amellyel szülővárosába, Pécsre ment, de négy év után már ismét Pesten volt és a Madách Színházba szerződött. Ám akkor már országosan ismert színésznek számított, hiszen olyan filmek voltak mögötte, mint az Álmodozások kora, az Apa és a Fényes szelek. 1970-ben aztán elkészült talán leghíresebb mozija, 
a Szerelmesfilm, amely még a Velencei Filmfesztiválon is nagy sikert aratott, s manapság is látni néha valamelyik tévécsatornán. Akkoriban főszerepet alakított egy német filmben is, így felcsillant előtte a nemzetközi karrier lehetősége, de - amint később bevallotta - gyáva volt itt hagyni az országot, a családját. Aminek persze a magyar nézők csak örültek, hiszen sok nagyszerű színpadi alakítással és filmszereppel kedveskedett később is közönségének. Tanított az egykori Főiskolán, és több mint három évtizedig volt a Radnóti Színház igazgatója - ami országos csúcsnak számít. (Kalendárium Press)
A kecskemétiek voltak oly szerencsések, hogy személyesen is tapsolhattak neki, hiszen halála előtt nem sokkal az ottani Katona József Színházban színre vitt A nagymama című Csiky Gergely-vígjáték címszerepében játszott, annak előtte ugyanis több mint fél évszázadon át külföldön élt.
Tehetségét jól mutatja, hogy tizennégy évesen vették fel a főiskolára, a versébe ugyan belesült, de olyan szívszaggató zokogásban tört ki, hogy Góth Sándort teljesen lenyűgözte vele, és felvette. Kivételes képességeit nemcsak itthon fedezték fel, felfigyelt rá Sacha Guitry, a francia színpad akkortájt legfélelmetesebb tekintélye is, aki személyesen kérte fel egy előadássorozatra, sőt, a 21 éves lányt meghívta ebédre is.
Aki pedig szeretett enni, különösen káposztás cvekedlit, mint ahogy kedvelt mindent, ami kellemes, de árt. Tán soha életében nem futott húsz métert, s élete utolsó percéig mezitlábas Symphoniát szívott. 78 évet élt. (Kalendárium Press)
A Nyugat ún. harmadik nemzedékének tagja volt, remek verseskötetei mellett több regényt írt, melyek közül a Kincskereső és a Zugliget érdemel külön figyelmet. Igen jelentős műfordítói tevékenységet végzett; maradandó értéket képviselnek Dante, Racine, Shakespeare fordításai, és sokat fordított román költőktől is.
Általános vélemény szerint ő volt a filmtörténet leghíresebb gyereksztárja, már négyévesen keresett "színésznő" volt, tízéves korára pedig több pénzt keresett, mint Greta Garbo és Clark Gable együtt, pedig ők sem voltak akárkik. Tízévesen évi háromszázezer dollárt vitt haza - ez akkoriban rekordösszegnek számított -, amit aztán az apukája ügyesen befektetett, így még fialt is.
kimondott kasszasiker lett, de szinte egyik mozija sem bukott meg, s mivel pár év alatt több mint félszáz filmet forgatott, szépen keresett rajta mindenki. Ő maga kisgyerekként természetesen nem rendelkezhetett keresménye felett, jobb híján évek alatt negyvenezer dollárt érő babagyűjteményt halmozott fel, amit később egy kaliforniai múzeumnak ajándékozott. Ahogy azonban kezdett serdülni, úgy csökkent a népszerűsége, s húszévesen voltaképpen be is fejezte karrierjét, később már csak néhány tévéfilmben 
vállalt kisebb feladatokat.
Negyedszázadon át szerkesztette a Nők Lapja irodalmi rovatát, de kritikái több más lapban is megjelentek, például az Élet és Irodalomban. Főként szatirikus írásai, karcolatai révén lett népszerű szerző, híres önéletrajzi regénye az Egy hipochonder emlékiratai, és remekül sikerült tárcakötete a Csúnya nők 
dícsérete.
A hagyomány szerint ma, április 21-én van Róma születésnapja, I.e. 753. április 21-én alapította ugyanis a legendás Romulus. Tehát az idén, 2023-ban éppen 2775 éves a város.
fogott egy botot, és megrajzolta vele a város határait, s ezzel megalapította Róma városát.
Szülei elváltak, anyja alkoholista lett, ő pedig már tinédzserként rákapott a drogokra. A szerektől aztán felszabadult lett, nagy bátran bekopogott egy világhírű modellügynökséghez, amely azonnal le is szerződtette. A drogok azonban egyre inkább hátráltatták karrierjét, ezért nagy lelkierőről tanúságot téve bevonult egy elvonókúrára, és sikerült is megszabadulnia szenvedélyétől. Huszonöt éves korára azonban kiöregedett a modellszakmából, ezért jelentkezett Hollywoodban, és ismét csak siker koronázta bátorságát, rögvest szerződést kapott. Bár első filmje után majdnem otthagyta az egészet, amikor beült a moziba megnézni a Greystoke: Tarzan, a majmok ura című filmet, meglepődve tapasztalta, hogy a rendező minden értesítés nélkül "szinkronizálta", vagyis Glenn Close szólalt meg az ő hangján. Úgy megsértődött, hogy évekig a filmesek közelébe 
se ment, ám a nézők szerencséjére később meggondolta magát, így olyan filmekben láthattuk, mint a Szex, videó, hazugság - első világsikerű mozija -, a Zöld kártya, a Ruby Cairo, a Rövidre vágva, A múzsa csókja és a Borotvaélen. A szépséges vadmacska miután kigyógyult szenvedélyéből mintafeleség és gondos édesanya lett, békében éldegélt vidéki farmján, ahol jószágokat nevelt. És tizenhárom évig tűrte szintén volt modell férje féltékenykedését, eredetileg neki szánták a 9 és fél hét című film főszerepét, de férje megtiltotta neki a vetkőzést, így Kim Basinger aratott vele sikert. Végül válás lett a dolog vége. Csendben szakítottak, és barátok maradtak. (Kalendárium Press)
Az 1848-as szabadságharcban a dunántúli honvédcsapatok főorvosa volt, ezért Világos után eltávolították egyetemi állásából. Más baja szerencsére nem esett, így azután 1857-ben lehetősége nyílt arra, hogy megalapítsa az Orvosi Hetilapot, amely a legjelentősebb hazai orvosi szakfolyóirat lett. De sok más jeles tette miatt is tiszteli emlékét az orvostársadalom; ő alapította például az Országos Közegészségügyi Egyesületet, az Orvosi Könyvkiadó Társulatot, ő indította meg a magyarországi orvostovábbképzést, s az ő kezdeményezésére jött létre a világ első közegészségügyi intézete. Nem érdemtelenül viseli tehát az ő nevét a szombathelyi kórház és a róla elnevezett Markusovszky-díj. Tevékenységét már kortársai is sokra becsülték, Korányi Frigyes például így emlékezett meg róla: "Világnézete oda sarkallta, hogy a maga körében, a maga hazájában mozdítsa elő mindazon tulajdonságok fejlődését, amelyek az embert nemessé, a nemzetet naggyá tehetik". (Kalendárium Press)
"Nagy kezű, vastag lábú, alföldi lány voltam, és hiúságból indultam a pályára" - vallotta be nem sokkal halála előtt, amit elég nehéz elhinnünk, hiszen mi a hódító dámára, a "végzet asszonyára" emlékszünk. Valamint a kiváló versmondóra és sanzonénekesnőre, tragédiák szomorú sorsú hősnőjére és vígjátékok franciásan pikáns társasági asszonyára, szóval őrá, a felejthetetlen művészre, a magyar színpad talán utolsó nagyasszonyára.
Ő maga egyébként eredetileg lanovka-kalauz szeretett volna lenni, aki a fordulók szünetében bedob egy-egy kupica slivovicát, útközben pedig nagyokat szippant a fenyőillatú levegőből. Amiből élete végén alig jutott neki néhány lélegzet, súlyos betegsége miatt egyre fogyott a tüdeje, a végén már oxigénpalackból lélegzett.
De halálos betegen is kiment a színpadra elbúcsúzni a közönségtől, sőt, a megrázó tévéközvetítés jóvoltából az egész országtól, igazi színművész volt - szó szerint utolsó leheletéig. (Kalendárium Press)