2024. június 11-én 165 éve hunyt el KLEMENS METTERNICH osztrák diplomata
Fiatalon lett diplomata, és bámulatos szellemi képességei révén hamar Európa egyik legtekintélyesebb politikacsinálója lett. Az Európa rendjét helyreállító 1814-15. évi bécsi kongresszuson már ő volt az elnök, és az összes határozat magán viselte a keze nyomát. Ő volt lelke a Szent Szövetségnek, és bízvást állítható, hogy a kontinens koronás fői egymást túlszárnyalva igyekeztek bizalmába férkőzni. Elhalmozták kitüntetésekkel, herceggé tette a nápolyi és a spanyol király is. Ő azonban megmaradt az osztrák érdekek szolgálatában, 1821-től államkancellárként, 1826-tól pedig a minisztertanács elnökeként szinte korlátlan hatalommal ő intézte a birodalom ügyeit.
Elbűvölő modorú diplomata, lebilincselő társalgó volt, akiről dicshimnuszokat zengett egész Európa. Mi, magyarok már korántsem kedveltük, hisz Metternich a birodalom fennmaradása érdekében nyíltan a magyar alkotmány felszámolására tört. A reformkori magyar köztudat az egész osztrák rendszert Metternich nevéhez kötötte, ezért közutálatnak örvendett Magyarországon. Pedig sokan bíztak benne, például Széchenyi, aki elhitte Metternich bizonyos reformelképzeléseinek valódiságát. A "legnagyobb magyart" is sikerült megtévesztenie, és ez jól jelzi Metternich ravaszságát. Irtózott még a forradalom gondolatától is, és ezzel a veszéllyel fenyegette mindig Ferenc császárt, aki elhitte neki, hogy csak ő képes a forradalomnak elejét venni.
De a forradalmak csak kitörtek, és Metternichnek menekülnie kellett a dühös bécsi nép elől. Mint a sakkbábukat, úgy mozgatta a népeket, de Kossuth szerint az sem volt már megoldás, hogy felállították a sakkasztaltól, "mert addigra a bábuk és a tábla is végzetesen megsérült". (Kalendárium Press)
A blog posztjai szerzői jogi védelem alatt állnak, a cikkek kereskedelmi célú felhasználása, megosztása csak előzetes egyeztetés után lehetséges. Az egyeztetéshez, a naptárszolgáltatás megrendeléséhez, illetve a blogban való reklámelhelyezéshez írjon a következő címre: kalendarium@kalendariumpress.hu
Ha egy amerikait megkérdeznek, kik a XX. század legnagyobb zenészei, aligha hagyja ki a felsorolásból Ray Charles nevét. Ez nem is csoda, hiszen kevés olyan zenész volt, aki ilyen otthonosan mozgott a dzsesszben, a soulban, a gospelben, a bluesban, a popzenében egyaránt, de ha úgy hozta a sors, akár a countryhoz is hozzá tudott szólni.
az I Got A Woman, a What'd I Say, a Hallelujah I Love Her So. Az ötvenes és hatvanas évek fordulóján jelent meg a Hit The Road Jack és az Unchain My Heart, de persze minden lépését lehetetlen felsorolni - még annyit, hogy a pop és a country világából vett I Can't Stop Loving You és a Your Cheating Heart az ő sírós hangján is sláger lett. A blues és a dzsessz szigorúbb hívei ugyan számon kérték rajta ezt a "kapkodást", de a nagyközönség, így mindenestől szerette - és szereti ma is. Vagy nyolcvan kislemeze került a fekete zene listáira, a poplemezekére is nagyjából ugyanennyi. Ray különben magányos farkas volt, leginkább saját együttesével lépett fel, de nem mondott nemet, amikor a Fats Dominóval és Jerry Lee Lewis-szal rendezett zongora-mérkőzésre hívták.
Minden jó balhéban benne volt, és remek humora miatt is szerették. Amikor 1962-ben egyik dala listát vezetett, a nyolc évvel fiatalabb Connie Francis szorongatta. A vak zenész így figyelmeztette: "Nagyobb tiszteletet a kornak fiam, vigyázz, a fél szememet mindig rajtad tartom." Játszott jó néhány filmben, többet a magyar televízió is bemutatott. Természetesen Grammy-életműdíjas és a rock egyik első halhatatlanja. Ő maga persze nem volt halhatatlan, 2004-ben hunyt el. (Kalendárium Press)
Akik nézték a Vészhelyzet című filmsorozatot, sejtik, hogy nem őslakos indiánok leszármazottja, a csokibőrű színésznő ereiben jamaikai vér is csörgedezik. Talán a karibi szigetről származó őseitől örökölte muzikalitását is, de családi példa is áll előtte, édesanyja ugyanis gospel énekesnő. Gloria is zenésznek készült, már kislányként zongorázni tanult, aztán balettozni járt, dzsessz-kurzust hallgatott, és a Kanadai Királyi Zeneakadémián szerzett oklevelet.
Mégsem zenei tehetségének köszönheti karrierjét, hanem vonzó külsejének, fiatalon ugyanis modellként dolgozott, s így figyeltek fel rá a filmesek. A kilencvenes évektől forgat, és 1995-ben ismerte meg a világ, amikor a Vészhelyzet című sorozatban rábízták Jeanie Boulet megformálását. Nem volt könnyű szerep, hiszen - amint emlékszünk - egy HIV-pozitív ápolónőt játszott, aki nagy lelkierővel küzd félelmetes, gyógyíthatatlan betegségével. A szörnyű kórt a férjétől kapta el, s végül a hatodik évad végén úgy írták ki a sorozatból, hogy ismét férjhez ment, örökbefogadott egy AIDS-es kisbabát, és otthon maradt vele - a filmesek ugyanis az egészségügyi kormányzat kérésére nem "halasztották meg", így is reményt adva a valóban AIDS-fertőzött embereknek. Egy időre maga Gloria is visszavonult a filmezéstől, háttérénekesként és táncosnőként lépett fel Tina Turner koncertjein.
De azóta visszatért, eljutott a magyar képernyőkre Eltűntnek nyilvánítva című sorozata is. És természetesen neki semmi baja, de férje neki is van. Viszont nincs gyereke, és nem is fogadott örökbe. (Kalendárium Press)
Világhírnévre az 1946-ban megjelent Elnök úr című regényével tett szert. A Nobel-díjat 1967-ben kapta "a nemzeti sajátosságokban és az indián hagyományokban gyökerező színpompás műveiért". Legjelentősebb művei hazánkban is megjelentek, sőt járt is nálunk, élményeiről a chilei Pablo Nerudával írt Megkóstoltuk Magyarországot című könyvében számolt be. (KalPress)
Kiváló lírikus volt, nagyszerű verseinek megzenésítése terén olyan komponisták jeleskedtek, mint Beethoven és Schubert. Legismertebb műve azonban a Münchhausen csodálatos utazásai című kalandregénye.
Boncza Berta volt a neve, s gazdag család sarjaként a csucsai kastélyban nőtt fel, majd egy előkelő svájci nevelőintézetben tanult. Egyik nap aztán kezébe került a szigorú internátusban tiltott olvasmánynak számító Nyugat egyik száma, amelyben megpillantotta Ady fényképét. "Ott láttam meg először gyönyörű, fiatal fejét, amint öklére támaszkodva belebúsul a világba" - emlékezett később, s azonnal bele is szeretett a jócskán apja korabeli költőbe. Rajongó levelekkel kezdte bombázni, s mikor Ady válaszolt neki, eltökélte, feleségül megy hozzá.
Családja persze ellenezte az őrült tervet, hiszen még csak nem is találkoztak személyesen, az elkényeztetett Bertuka azonban hajthatatlan volt. Sikerült rávennie Adyt, hogy látogassa meg a csucsai kastélyban, de jellemző Adyra, hogy a várva várt első találkozásra is másnaposan érkezett, ám ez sem ábrándította ki a lányt. Egyévi huzavona után végül 1915-ben házasodtak össze a budapesti Szilágyi Dezső téri református templomban, s az akkor már súlyos beteg Ady valódi társra talált Csinszkában, aki lelkiismeretesen ápolta szerelmét. Csinszka leveleiből kiderül, hogy házasélete közel sem volt tökéletes, az alkohol ugyanis súlyos kárt tett Ady férfiasságában, a fiatalasszony ezért sokáig szűz maradt. Ám talán 
Csinszka volt a legnagyobb befolyással rá, amint írták: "Ady reszketős kézzel újra és újra a pohárért nyúlt, Csinszka megfogta Ady akadozó kezét."
Hamar megmutatkozott művészi tehetsége, mestere, bizonyos Francesco Pacheco nemcsak mesterlevéllel bocsátotta útjára, miszerint alkalmas arra, hogy "egyéni leleményessége szerint olajképeket alkosson", de neki adta leány kezét is. Velázquez akkor még Sevillában élt, és sorra festette egyre szebb képeit.
Egyik fő művét, a Breda várának átadása című remek képét is a Buen Retiro-kastély egyik termébe készítette, így az is rejtve maradt, még a műtörténészek is meglepődtek, amikor a XIX. században lassan előkerültek csodás festményei. Így azután hiába volt a spanyol festészet egyik legzseniálisabb alkotója, honfitársai mit sem tudtak erről. Némi vígaszt jelentett számára, hogy a királytól kivételes megbecsülésben részesült, egyre magasabb méltóságokat kapott, 1658-ban még lovaggá is ütötték.
Velázquez pedig ha már közismert festő nem lehetett, alaposan kihasználta a király kegyét, élvezte a megbecsülést és a vagyont. És nem utolsósorban a művészi szabadságot. A meglehetősen csúnya X. Ince pápáról például olyan realista portrét merészelt festeni, hogy még a konklávéban is szót emeltek ellene a bíborosok. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza Passuth László Velázquez életéről szóló, A harmadik udvarmester című életrajzi regényét kínálja antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen:
Gazdag földesúri családból származott, és igazi különlegességként dédapja egy valódi afrikai fekete volt, aki Nagy Péter cár főtisztjeként szolgált, nagy hírnevet szerzett, ma is szobor őrzi az emlékét. Puskin büszke is volt etióp ősére, Nagy Péter szerecsenje című írásában meg is emlékezett róla.
Puskin viszont már tizenötévesen olyan verseket faragott, amelyek válogatott költeményei közé is bekerültek, később pedig olyan világsikerű műveket írt mint az Anyegin, a Borisz Godunov és a Pikk dáma. A rendszer azonban nemigen méltányolta művészetét, forradalmi költészete miatt rendre száműzetésbe küldték, de népszerűsége miatt nem merték bántani.
Végzetét a nők okozták, pontosabban fogalmazva szépséges, de csapodár felesége. Az asszony ugyanis oly nyíltan flörtölt egyik lovagjával, hogy Puskin kénytelen volt kihívni párbajra. Mielőtt a tett színhelyére ment, megkérdezte feleségét, megsiratja-e majd. "Azt siratom meg, akit megölnek" - válaszolta a céda menyecske, akinek végül férjét kellett elsiratnia - ha megtette persze -, a pisztolypárbajban ugyanis Alekszandr Szergejevics kapott halálos sebet. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press a Puskin halála című, általában sosem kapható könyvet kínálja egyetlen - sajnos korábban megázott, tehát viseltes - antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Az Anyegint új kiadásban most sem lehet kapni nagykereskedelmi forgalomban, antikvár példány azonban rendelkezésre. Mint ahogyan van egy példány a Két magyar Anyegin című könyvből is. Árajánlatot ezek esetében is itt lehet kérni:
A napfényes Ausztráliában nevelkedett, mégis a ködös Albiont tekinti igazi hazájának, pedig Los Angelesben is van háza, ott lakik ugyanis férje, az L.A. Law című tévésorozatból is ismert színész, Corbin Bernsen.
Színésznőként is korán letette névjegyét a szakmában, de első elismerését jó csak 1984-ben aratta, amikor az Oxford Blues című filmben már nemcsak szépségét, de karakterformáló képességét is dícsérte a kritika. Jól fogadták a nálunk Saigon címmel ismert Off Limits című filmben nyújtott alakítását is, amelyben Willem Dafoe partnere volt. Népszerűségét azonban a The Flash című filmsorozatnak köszönheti - egy tudós nőt alakított benne -, pedig mozifilmjeivel sem kell szégyenkeznie, hiszen jólsikerült mozija a Leviathan, az Exposure, a Kaland az Orient-expresszen, a Halj meg pénzért! - amelyben a férjével játszott együtt -, az Utazás a félelembe, valamint A villám, illetve a folytatása.
Egyszóval igazi világsztár lehetne, ha magánéleti botrányairól cikkezhetnének a lapok. Ő azonban gondos feleség és példás családanya, négy fia van. Akikkel Angliában él - ott látta/látja ugyanis biztosítottnak a fiúk megfelelő színvonalú iskoláztatását -, míg férje Amerikában lakik; ez a boldog házasság titka. Egyszóval unalmas átlagéletet él, legnagyobb kalandját akkor élte át, amikor rajta volt egy repülőgépen, ami kényszerleszállást hajtott végre. De a haja szála sem görbült. (Kalendárium Press)
Walesben született, és sokáig különösebb visszhang nélkül, szabadidejében írta könyveit, mígnem 1977-ben kirukkolt a Tű a szénakazalban című regényével, amely világsikert aratott. A könyvet sokmillió példányban adták ki szerte a világon - sikeres film is készült belőle -, s azóta minden könyvét izgalommal várják az olvasók, napok alatt elfogy. Így történt ez például a Kulcs a Manderley-házhoz, a Kaland Afganisztánban, a Teherán, a Vadmacskák és A katedrális című regénye megjelenésekor is, és ez volt a helyzet, amikor A katedrális folytatását, Az idők végezetéig című új regényét, illetve 
A megfagyott világ című könyvét, az Évszázad-trilógia 2. kötetét kapkodták el pár nap alatt a magyar vásárlók is, pedig alaposan megkérték az árát.
Ő maga is muzsikál, basszusgitározik egy amatőr rockzenekarban, még fel is lép velük. Második feleségével él londoni lakásában vagy hatalmas régi vidéki házában, ahol gyakran adnak partikat, imádja ugyanis a nagy társaságot.
A gyermekek számára dolgozott, s könyveit gyakran saját maga illusztrálta. Leghíresebb művei a Tesz-vesz könyvek, amelyeket számos nyelvre lefordítottak, köztük természetesen magyarra is, s közülük talán a klasszikus Tesz-vesz város a legolvasottabb. Műveit manapság is nagy példányszámban adják ki szerte a világon, Magyarországon is.
Már több mint egy évtizede filmezett, amikor 1961-ben Az utolsó ítélet című komédiájával berobbant a nemzetközi filméletbe, s attól fogva a neve a stáblistában garancia volt a sikerre. Olyan népszerű filmekben játszott mint a Cicababák, a Hűtlenség olasz módra, a San Gennaro kincse, a Csoda olasz módra, az Alberto expressz és a Spagetti-ház. Nemcsak filmjei jutottak el hozzánk, ő maga is szerepelt magyar filmben, a Julianus barát című film közreműködője volt. Rendezett is, sőt, szerzőként is ismert; ő a Radnóti Színházban bemutatott Könnyű erkölcsök című komédia és a Vidám Színpadon színre vitt a Szavak, szerelmes szavak című zenés vígjáték szerzője. (Kalendárium Press)
Híres zenészcsalád sarja volt, tagjai teljesen uralták a korabeli Bécs zenei életét. A népes família minden tagja zenélt; komponált, vezényelt, hegedült, tele volt velük a császárváros.
De emlékét még a konyhaművészet is megőrizte, bár a nevét viselő omlett magyar embernek talán nem annyira kedvence, lévén a tojás alá nem kolbászt vagy szalonnát, hanem narancsot karikáznak.
Az évfordulóra a Kalendárium Press Az ifjabb Johann Strauss című életrajzi könyvet és a Mesél a bécsi erdő című híres életrajzi regényt ajánlja antikvár példányban, utóbbit több kiadásban is. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Prágában született, németül írt, s a XX. század egyik legjelentősebb prózai újítója volt. Legismertebb A per és A kastély című - műveiben a valóság határait növelte abszurddá; szuggesztív, egyben álomszerű műveinek hősei rendszerint elbuknak az elidegenedett világban. Stílusa hideg, szenvtelen, aprólékosan pontos és kimunkált. Életműve - különösen a II. világháború utáni évtizedekben - rendkívüli hatást váltott ki. Jelentős Az átváltozás című elbeszéléskötete is, valamint naplója és levelei. (KalPress)
A képeken látható könyvek 30% kedvezménnyel rendelhetőek egy erre a címre írt elektronikus levélben: 
Hosszú évtizedeken át rejtély övezte származását, a hivatalos verziók szerint tősgyökeres amerikai volt, de hát mi is lehetett volna az Egyesült Államok egyik büszkesége. Büszkeségre pedig bőven volt ok, hiszen a jókötésű férfiú egy nemzedék bálványa volt, maga az amerikai álom megtestesülése. Johnny az 1924-es párizsi olimpián indult először nagy világversenyen, ötször nyert olimpiai bajnokságot, 67 világrekordot állított fel, 1922-ben 100 méteren ő úszott először egy percen belül. De sokáig felülmúlhatatlan uszodai sikerei eltörpültek később a filmvásznon aratottak mellett, s míg sportversenyt akkoriban kevesen néztek, moziba milliók jártak. Johnny volt a 
harmincas években rendezett Tarzan-filmek főszereplője, s szerepében méltán vált világhírűvé.
Diszkókirálynőnek készült, de nem ért el kimagasló sikereket, mégha forgalomba került is a neve. Aztán Madonna lemezcége vette pártfogásába, s a hosszú barna hajú, érdekes arcú lány az 1996-os Grammy-gálán igazi sztár lett: 1995-ös sikerdalával, a You Oughta Know-val négy kis arany mikrofont vihetett haza az akkor is erős női mezőnyből. (Mariah Carey például egy díjacskát sem kapott, amiért még el is pityeredett.) Alanis viszont ünnepelt: Little Jagged Pill című albumából legkevesebb 13 millió fogyott. Ironic című dalából jólsikerült klip készült: negyedik hatványra emelte magát benne. Leghíresebb klipje azonban a Thank U.
Ilyen előzmények után a világkörüli turné is csak siker lehetett: eljutott Londonba, ahol a Hyde Parkban Bob Dylan, Eric Clapton és a Who társaságában lépett a közönség elé. A turné után egy időre eltűnt, állítólag megnyugvást, szellemi feltöltődést keresett, és ezért még Indiába is elzarándokolt. Majd visszatért, és Supposed Former Infatuation Junkie című lemezével 1998-ban az első helyre került, Uninvited című daláért Grammy-díjat kapott, úgyhogy ott folytatta, ahol abbahagyta. Illetve mégsem, mert a színészi pálya felé is tett egy bátortalan kísérletet, New York-ban A vagina monológok című szabadszájú feminista darabban döbbentette meg a közönséget. Egyébként sem különösebben szégyenlős leányzó, volt olyan klipje, amelyben hosszú fekete haja volt az egyetlen öltözéke. Az is tudvalévő, hogy kedveli a malac vicceket, sőt, nem csak meghallgatja és terjeszti azokat, de néha maga is kitalál egyet-egyet.
Nevét A magyarok bejövetele című híres körképe őrizte meg, bár ezen kívül még több más festménye is ismert. A Feszty-körképpel kapcsolatban rögtön az első kérdés az, hogy mi szükség volt rá. Ezt a kérdést persze csak manapság lehet feltenni, a fénykép, a film, a televízió előtti korokban azonban nagyonis tudta mindenki, hogy a Feszty művéhez hasonló panorámaképek népszórakoztató és ismeretterjesztő célból készültek szerte a világon.
Miután Feszty Párizsban rácsodálkozott egy körképre, gondolt egy nagyot, s elhatározta, hogy ő is fest egyet a vízözönről. Apósa, Jókai Mór azonban rábeszélte a honfoglalás témájára, mondván, közelegnek a millenniumi ünnepségek, s ahhoz könnyebb lesz pénzt szerezni. A nagy író elképzelése be is vált, ha nehezen is, de meglett az irdatlan vászonra való, amely nagyságával elképesztett mindenkit, "1725 négyzetméter, vagyis mintegy másfél vékás terület, ami szegény zsellér embernél egész kis birtok" - számolgatott egy hírlapíró.
beigazolódtak, mire évek munkájával a kép elkészült, Feszty egészsége megromlott, odalett az egész vagyona, sőt, még 10 ezer forint adósságot is szerzett. A Feszty-körkép viszont óriási sikert aratott, s később Londonban is elkápráztatta a közönséget. De a restaurált körkép ma is lenyűgözi a látogatókat.(Kalendárium Press)
Autodidakta zenész volt, de csodás tehetség, amikor 24 évesen egy nemesi szalonban rögtönzött koncertet adott, Puskin egyik barátja így lelkendezett: "Aligha lehet leírni azt az elragadtatást és bámulatot, amit Glinka pompás rögtönzései váltottak ki. Soha nem hallottam ehhez hasonlót..." Akkor még senki nem sejtette, hogy egyben ez volt utolsó lelkes fogadtatása is zenéjének.
A mű eleinte kedvezőtlen fogadtatásában szerepet játszott a tényleg kicsit zavaros történet is, amit Puskin nyomán egy Konsztantyin Bahturin nevű költő írt állítólag negyedóra alatt, részegen.
"Szállj el kismadár" - erre a régi Republic-dalra tűnt fel egykoron az öltöző felől a ring felé tartva, s az induló telitalálatnak bizonyult. Először is azért, mert köztudott, hogy a kiváló bokszolót az egész ország Madárnak becézi, másrészt pedig azért, mert Madár tényleg repült, sőt, a csúcsra is felszállt.
De nem szegte a kedvét, átlépett a profik táborába, ahol aztán tényleg szárnyalt. Pedig nem volt könnyű dolga, hiszen éppen abban a súlycsoportban kellett bizonyítania, ahol olyan szupersztárok öklöztek, mint klubtársa, a félelmetes Dariusz Michalczewski, Kovács "Kokó" István nagy barátja. A lengyel sokáig uralta a félnehézsúlyt, s az a Julio Cesar Gonzalez verte meg, akivel azután Madárnak kellett küzdenie a világbajnoki övért. 
De emlékezetes csatában a mi fiúnk győzött, s ezzel ő lett a harmadik magyar profi világbajnok, és az első, aki a címvédőt megverve érte el ezt a világraszóló sikert.
A reneszánsz egyik legnagyobb művészének Jacopo Robusti volt a becsületes neve, a Tintoretto nevet - amely festőcsként jelent - apja után kapta, aki kelmefestő volt. Imádta szülővárosát, egyetlen római utazást leszámítva, ki sem mozdult Velencéből, így nem csoda, hogy életműve és a velencei iskola művészete elválaszthatatlan egymástól.
A ház freskói mint egy "képes biblia" mesélik el a szent történeteket; a felső szinten a Keresztvitelt láthatjuk, majd Krisztust Pilátus előtt, lejjebb a hatalmas méretű Keresztrefeszítés következik, és így tovább.
Korának legtekintélyesebb zeneművésze volt, s egészséges büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy tehetségének kibontakozását nagyban segítette az Esterházy hercegek értő pártfogása, akiknek pompás kastélyában élt és alkotott évtizedeken át.
Az iránta megnyilvánult rajongás egészen morbid dolgokat is eredményezett, halála után például titokban levágták a fejét, hogy azt megvizsgálva kikutassák zenei tehetségének titkait, s koponyáját csak húsz évvel később sikerült egy helyre temetni csontvázával.
A "szving királya" 1909-ben született Chicagóban, s amikor 12 évesen először lépett fel közönség előtt, a hallgatóság egyik ámulatból a másikba esett; a kis Benny ugyanis egyaránt otthonos volt a klasszikus zenében és a kor népszerű szerzőinek muzsikájában. Tehetségére jellemző, hogy 14 évesen felvették az Amerikai Zeneművészek Szövetségébe, sőt - talán még nagyobb szó - ekkortájt már együtt játszott Bix Beiderbecke-kel.
A sikeres nagyzenekar mellett Goodman kisebb formációkban is muzsikált, s míg a big band kommerszebb zenét játszott, a combók vérbeli dzsesszt, s Goodman ezekben tudta igazán megmutatni képességeit. A spirituálétól a szvingig című 1938-39-es koncersorozat felvételein hallható szextettjében olyan nagyágyúk játszottak, mint a vibrafonos Lionel Hampton, a pianista Fletcher Henderson, no meg az akkor húszéves - és három év múlva már halott tehetséges gitáros - Charlie Christian, az elektromos gitár úttörője.
Benny Goodmannek a komolyzene nagyjaival is voltak közös munkái. Ő kérte fel Bartók Bélát a Kontrasztok című trió-darab megírására, amelyet azután a hegedűs Szigeti Józseffel játszottak lemezre. Aaron Copland klarinét-koncertója és Paul Hindemith egy hasonló darabja is Goodman felkérésére született.
A reneszánsz egyik legkiválóbb költőjeként tiszteljük emlékét, s igaz magyarként is kivívta nagyrabecsülésünket, részt vett a török elleni harcokban is. Istenes versei és vitézi énekei óriási népszerűségnek örvendtek, az irodalomtörténet pedig a híres Balassi-strófa megalkotójaként tiszteli.
hangot is adott. Költeményeiben még csak-csak engedményt tett az illendőségnek - bár virágénekeit csak halála után fél évszázaddal adták ki, s akkor is Balassi Bálint fajtalan énekei címmel -, magánleveleiben azonban nem nagyon fogta vissza magát. Amikor például fiatalkori nagy szerelme, a Júlia-dalokat ihlető Losonczi Anna özvegyen maradt, ismét az asszony meghódítására indult, s oly szókimondóan írta meg barátjának, mely testrészének nem tud majd ellenállni a menyecske, hogy képtelenség idézni.
(Kalendárium Press)
Ötévesen már színpadon játszott, filmes karrierjét is hamar kiharcolta, s rögvest óriási népszerűséget szerzett. De a babaarcú sztár nem ájult el a korán jött sikertől, a mai profikat megszégyenítő határozottsággal harcolt jogaiért, legfőképpen a gázsiemelésért, heti száz dolláros bérét pár év alatt tízezerre tornázta fel, a dühös producerek tiltakoztak is ellene, hogy az akkortájt újdonságnak számító premier plán készüljön az arcáról, mondván; ennyi pénzért joguk van tetőtől talpig látni.
Tizenévesen lett sztár, s gyermeki alkata, ártatlan szemei miatt beskatulyázták a romlatlan kislány szerepkörébe. Emlékszünk, hogy még pár éve is gyűjtöttünk szegény Isaura felszabadításra, el lehet képzelni, hogy a film hőskorában a nézők mennyire azonosították a színésznőket szerepeikkel, szegény Mary is sokat szenvedett tőle. Túl a harmincon is törékeny lányokat formált meg a vásznon, s ilyennek kellett látszania a nyilvánosság előtt is, matrózblúzban járt, még ceruzát sem vehetett a kezébe, nehogy cigarettának nézzék, férfiakkal pedig egyáltalán nem mutatkozhatott. 
Amikor azonban beleszeretett a temperamentumos Douglas Fairbanksbe, nem bírta tovább a színlelést, levágatta göndör fürtöcskéit - amelyeket ma múzeumban mutogatnak -, és igazi nőként lépett színre. Meg is bukott.
Hazája egyik legkiválóbb sportolójának tragikus sors jutott osztályrészül. Az egykori világcsúcstartó a moszkvai olimpia évében jutott pályafutása csúcsára, de az olimpiai aranyérmet nem sikerült megszereznie. Számos szakember véleménye szerint versenybírói manipuláció fosztotta meg a legfényesebb éremtől, a hazai pálya előnyeit élvező szovjet versenyzők mögött "csak" harmadik lett. A valódi tragédia azonban 1982-ben érte, amikor autóbalesetet szenvedett, aminek következtében egyik lábát amputálni kellett. De nem adta fel a küzdelmet az értelmes életért, sőt, a sportot sem hagyta abba, mozgássérült-versenyeken indult. (Kalendárium Press)