2024. szeptember 29-én 125 éve született BÍRÓ LÁSZLÓ feltaláló
Eredetileg orvosnak tanult, de nem fejezte be egyetemi tanulmányait, nem is volt neki való az orvostudomány szigorú fegyelme. Örökmozgó, állandóan saját képességeit és a lehetőségeket kutató ember volt, aki számtalan foglalkozást kipróbált, volt grafológus és hipnotizőr, vámügyintéző és biztosítási ügynök, szívesen festegetett, majd a világ szerencséjére egy művészeti folyóirat szerkesztője lett. Ebbéli tevékenysége során kezdte ugyanis izgatni egy olyan toll kifejlesztése, amelyet nem kell tölteni, könnyen lehet írni vele, pláne nem ejt pacát a kéziraton.
Így aztán feltalálta a golyóstollat, amelyet 1938-ban szabadalmaztatott, s találmánya a szokásos ügymenettől eltérően azonnal óriási siker lett. Találmányával egy évig lehetett töltés nélkül írni, kész csoda volt ez akkoriban, szokatlan kényelmet biztosított a használójának. Hamar meg is hódította a világot, ám ehhez az is hozzájárult, hogy 1939-ben származása miatt el kellett menekülnie Magyarországról, így a golyóstoll gyártása a távoli Argentinában indult be, tehetséges hazánkfia ugyanis félelmében egészen odáig menekült derék honfitársai elől. A golyóstoll az ötvenes évekre meghódította az egész világot, a szabadalmat az angol kormány is megvette, mert a golyóstollból nagy magasságban sem folyt ki a tinta, így a királyi légierő harci repülőgépein az ő 
találmányával vezették a fedélzeti naplót. S mivel pedig Bíró Lászlót sikeresen elüldöztük az országból, világraszóló találmánya nagyüzemi gyártásból sem egy hazai vállalat, hanem a Parker lett világcég.
A golyóstollon kívül számos más találmánya is volt, például ő találta ki az automata sebváltót és a golyós dezodort. Emlékét az egész világon őrzik, leginkább választott hazájában, Argentinában, ahol máig ható különleges megtiszteltetés is érte: az ő születésnapján ünneplik az Argentin Feltalálók Napját. (Kalendárium Press)
Még akár a születésnapját is ünnepelhetnénk - 82 éves lenne az idén -, ám a nagyszerű sportemberre pontosan három és fél évtizede már csak emlékezhetünk. A magyar labdarúgás történetének egyik kimagasló alakja szinte a semmiből, kizárólag önerejéből és szorgalmából lett világklasszis sportoló. 17 éves korától pályafutása végéig a Vasasban játszott, s ez idő alatt négy bajnoki címet szerzett. 1964-ben tagja volt az olimpiai aranyérmes és az Európa-bajnoki harmadik helyezett válogatottnak. Egyébként 33-szor volt tagja a nemzeti tizenegynek, játszott például az 1966-os angliai világbajnokságon, ahol talán minden idők egyik legszebb gólját lőtte a braziloknak.
A remek csatár igazi világsztár volt, beválasztották a világválogatottba is. Anyaegyesületéhez haláláig hű maradt, hiszen éppen az utánpótlás bizottság egyik összejöveteléről hazatérőben érte a végzetes szívroham. A Vasas természetesen őrzi emlékét - tiszteletére évente serdülő teremtornát rendez -, de nevét az ország sportszerető közönsége sem felejti el. Pár évvel ezelőtt a Magyar Labdarúgó Szövetség nevét viselő díjat alapított, amit tehetséges roma fiataloknak ítélnek oda.
Farkas János ugyanis - nem mintha számítana - roma származású volt, egyébként pedig elkötelezett hazafi. Fénykorában szerződéssel csábította a világhírű Milan, mire Farkas - aki imádott enni - megkérdezte: Signore, lehet maguknál olyan paprikás csirkét enni, hogy a tejfölös szaftot ki lehet kanalazni a hús mellől a tányérból? A menedzser persze a fejét rázta. Farkas gyorsan el is döntötte a kérdést: "Akkor nem megyek!" (Kalendárium Press)
Elsősorban fiataloknak, különösen lányoknak írt regényein, amelyek az emlékezetes csíkos könyvekben jelentek meg, olvasók több generációja nőtt fel. Életrajzi munkái a világ- és a magyar történelem nagy alakjairól szóltak, de kizárólag nőkről. Nevéhez kötődik egyebek mellett a Teleki Blanka, a Szendrey Júlia, a Csipkebolt Brüsszelben (Podmaniczky Júliának,, Jósika Miklós feleségének az életrajza), a Kossuth Zsuzsanna és a Vilma doktorasszony (Hugonnai Vilmáról az első magyar orvosnőről szóló) című könyv. 
A képeken látható könyvek 30% kedvezménnyel rendelhetőek egy erre a címre írt elektronikus levélben: 
A modern filmművészet egyik legnagyobb klasszikusa fiatalon térképészeti rajzoló volt, s műkedvelő színészként ismerkedett meg a világot jelentő deszkákkal a római egyetemi színpadon. 1947-ben a Nyomorultak című alkotásban kapta első filmszerepét, de ekkor még hű maradt a színházhoz is; játszott a Teatro Eliseóban, s a világhíres angol rendező, Peter Brook által színpadra vitt Tchin-tchin című darab párizsi bemutatóján.
Első sikerét 60 évvel ezelőtt, 1959-ben Az édes élet című filmben aratta, majd világsikerű filmek sorában játszott. Közel 150 filmben szerepelt, legismertebb közülük Az éjszaka, A szép Antonio, a Nők városa, a Napraforgó, valamint a Ginger és Fred. "Az olasz filmek örök hősszerelmesének", "a latin szerető megtestesítőjének" káprázatos alakítások fűződnek a nevéhez, ezért szinte hihetetlen - bár jellemző Hollywoodra -, hogy az Oscar-díjat sosem kapta meg, bár a Válás olasz módra című filmjéért jelölték rá 1962-ben, de a díjat végül Gregory Peck kapta.
De egyéb művészi díjakkal sem halmozták el, egyéb kitüntetései persze vannak szép számmal, megkapta például a francia Becsületrend tiszti keresztjét, s ilyen magas állami kitüntetés ritkán ér olasz embert. Nagy megtiszteltetés nekünk, hogy magyar filmben is vállalt szerepet, a Miss Arizona közreműködője volt. (Kalendárium Press)
Megrendelés esetén a képen szereplő könyvet antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Gyerekként még elég csúnyácskának számított, fogszabályozója volt és szemüvege, mire azonban felserdült, kibontakozott szépsége is. Szerencsére édesanyjának a barátnője volt az Elle magazin főszerkesztője, aki rávette a mamát, engedje meg, hogy címlapképet készítsen lányáról.
A fotó megjelent, a magazin pedig Roger Vadim kezébe került, aki rögvest beleszeretett a lányba, s a szülői ellenkezés dacára feleségül vette az alig nagykorú lányt. Majd Vadim leforgatta első filmjét, természetesen felesége főszereplésével, s az És az Isten megteremtette a nőt című filmjük óriási siker - és nagy botrány lett. Brigitte pedig egycsapásra sztár, a korszak szexbálványa. Szinte sorban álltak nála a rendezők, s így sok nagysikerű filmben játszott, nálunk is jól ismert közülük a Babette háborúba megy, a Magánélet, A medve és a baba, a 
Megvetés, a Hímnem, nőnem és a Viva Maria. S aztán sikerei csúcsán gondolt egy nagyot, és felhagyott a filmezéssel.
Pedig Brigitte rutinos pereskedő, emlékirata miatt négy korábbi férje, sőt, még saját gyermeke is beperelte, s szegénynek több százezer frankot kellett kifizetnie a rosszhírbe hozott felpereseknek. (Kalendárium Press)
Születésnapjára a Kalendárium Press webáruháza Roger Vadim 
Előbb a Magyar Rádió irodalmi osztályát vezette, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanított, 1949-ben azonban elhagyta az országot, s előbb Firenzében, majd haláláig Angliában élt. Publikációi igen szerteágazóak, érdeklődése sok műfajra kiterjedt. Írt esszéket, történelmi-, társadalmi-, irodalmi elmélkedéseket, elbeszéléseket és drámákat. Sajnos legtöbb műve külföldön jelent meg, írásai sokáig nem voltak hozzáférhetőek hazánkban. De ez már a múlt, manapság már Magyarországon is kézbevehető például kiváló esszékötete a Római muzsika, az Őrzők és az Alkalom. (KalPress)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza két könyvet kínál: az író 
Tóth Imre néven látta meg a napvilágot, és 1937-ben aratta első sikerét, amikor Szkander béget ábrázoló szobortervével elnyerte Rómában a Fiatal Művészek Díját. A nácizmus elől aztán külföldre menekült, Olaszországban telepedett le, s már Amerigo Tot néven szerzett világhírt. 1969-ben látogatott haza először, s akkor ajándékozta a fehérvárcsurgói katolikus templomnak híres Madonna-szobrát. Életének utolsó éveiben gyakran hazatért Fehérvárcsurgóra, s ígéretet tett arra is, hogy a református templom elé megformázza Kálvin János szobrát. Ebben azonban már megakadályozta 1984-ben bekövetkezett halála. Halálának évében nyitották meg Pécsett az Amerigo Tot Múzeumot, amely számos kiemelkedő művét őrzi, itt látható például híres Székek című sorozata.
Ő maga személyében is nagyon híres ember volt, igazi művészember, kedves bohém. Még színészkedett is, talán sokan nem tudják, hogy szerepelt a legendás Keresztapa című filmben, egy hallgatag, mogorva maffiózót alakított benne Al Pacino oldalán. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza az 
Egy ontariói kisvárosban született, szülei szigorú katolikus szellemben nevelték, így énekelni is a helyi templomi kórusban kezdett. Bízvást lehet állítani, hogy kimagasló tehetség adatott neki, ezt hamar fel is fedezték, tizenhat évesen már lemezszerződése volt New York-ban.
Harmadik stúdióalbuma 2007-ben jelent meg, The Best Damn Thing a címe, és a Girlfriend című dal lett a legnagyobb siker róla. Elénekelte Budapesten is, amikor a Papp László Sportarénában koncertezett. Azóta még négy lemeze jelent meg, az utolsó a 2022-es Love Sux.
A magánéletete is izgalmasan alakul, 2006-ban férjhez ment egy punkzenészhez, bizonyos Deryck Whibley-hez, ám Avrilnak nem való a házasság. Ő asszonyként is úgy akart élni, mint lány korában, de ezt a párja nem egészen így gondolta. Ezek tényleg kibékíthetetlen ellentétek, s erre hivatkozva adták be a válást. A közvetlen ok az volt, hogy Avril beleszeretett egy szélhámos szívtipróba, Brody Jennerbe, akivel már közös tetoválást is csináltattak. De alig száradt meg a tinta, már nem voltak együtt, Avril egy újabb zenészt választott Chad Kroeger, a Nickelback együttes frontembere személyében. 2013-ban házasodtak és 2015-ben váltak el. Azóta - ha jól számolunk - három komolyabb kapcsolata volt, már ha lehet egyáltalán a szívügyeit komolynak nevezni. (Kalendárium Press)
Freiburgban volt a filozófia professzora, s ő lett német egzisztencializmus egyik megalapítója és legfőbb képviselője. Filozófiájának legsajátosabb jellege a személytelensége és az emberi létezés szétmálló voltába való beletörődés. Élete fő műve az 1927-ben megjelent Lét és idő, amelyben az emberi létet az emberi létezés leírásán keresztül elemzi, meglehetős bonyolultsággal és mély pesszimizmussal. Azt fejtegette könyvében, hogy az emberi élet legnagyobb problémája az idő, amely objektíve meghatározhatatlan, mert az ember mindig valamilyen helyzetben van, s annak megfelelően alakítja ki felfogását. Érthetőbb valamivel esztétikája, amelynek központi gondolata, hogy "az emberi létezés legmagasabb rendű eseménye" a nyelv. Szerinte ezért a legmagasabb rendű művészet a költészet, amelynek azonban nem a világról, hanem magáról a költészetről kell szólnia. 
Az embert körülvevő világról egyébként nem volt valami jó véleménnyel, szerinte azt a szorongás, a fecsegés, a kíváncsiság és a félreértés jellemzi. Ennek ellenére - vagy talán éppen ezért - filozófiája igen nagy hatást gyakorolt a modern irodalomra. (Kalendárium Press)
A pergőnyelvű komikus egy néma szereppel kezdte pályafutását; 1947-ben a Magyar Színházban a Janika című előadásban alakította a házmester-gyereket, s bár egy árva szót sem szólt a színpadon, vörös hajával és remek bohóckodásával nyíltszíni tapsot kapott. Aztán Mezei Máriával lépett fel a Városligetben, utána pedig több fővárosi társulatban játszott, még a Vígszínháznak is tagja volt.
nem készült kabaré nélküle, egyik fő attrakciója volt minden szilveszteri műsornak. Nem véletlen, hogy vele forgatták az akkori idők két legkedveltebb filmvígjátékát is; A veréb is madár nézőcsúcsot döntött, és jól fogadták a nézők a Hét tonna dollár című mozit is. “Kiskabos” az ország kedvence lett, híre határainkon túlra is eljutott, talán nincs olyan helye a Földnek, ahol magyarok élnek, és ő ne vendégszerepelt volna ott.
A nála jóval fiatalabbakat megszégyenítő energiával dolgozott egész életében, talán mert mindig is vigyázott az egészségére; mivel 14 éves kora óta dohányzott (és a nikotin szűkíti az ereket), elővigyázatosságból ivott is – hiszen az alkohol pedig tágítja. Nem csoda, hogy ilyen karakán férfira mindig is buktak a nők, de élete végén azért lehiggadt, több mint két évtizedig az azóta sajnos már szintén elhunyt Urbán Erikával élt. Aki 26 évvel volt fiatalabb nála. (Kalendárium Press)
A híres Gundel-család sarja volt, gyerekként még részt vehetett a ma is működő patinás étteremben elköltött családi ebédeken, s megismerkedhetett a kor hírességeivel. Hírességek az ő szűkebb családjában is vannak szép számmal, a testvére ugyanis a jeles rockzenész, Frenreisz Károly és a sajnos már meghalt színészóriás, Latinovits Zoltán.
átyás, és ma is szívesen emlékezünk a Bors című tévésorozatra, amelyben Zentay főhadnagyként üldözte nagy bőszen szegény Bors Mátét: parádés párosa az Ormándy Oszkárt alakító Koncz Gáborral máig emlékezetes. De akik talán még nem éltek ekkor, azok is jól ismerik, ő volt ugyanis a "magyar Piedone", aki nem csak a hangját kölcsönözte Bud Spencernek, de a karakterét is átvette. A pogány Madonna, a Csak semmi pánik vagy a Hamis a baba című filmjei ma is nagyon népszerűek, rendszeresen ismétlik őket valamelyik tévécsatornán. Így azután Ötvös Csöpi ma is kedvence sokaknak.
Egyébként a keményöklű nyomozó karakterét kicsit magáról is mintázta, már amennyiben például nem csak Csöpiként vitorlázott, civilben is gyakran szelte a habokat. Nem is akárhogyan, ötszörös magyar bajnok volt, sokszor elindult a híres Kék Szalag versenyen is. És ővé volt a Balaton leghíresebb öreg - több mint félszáz éves - vitorlása, a Rabonbán. (Kalendárium Press)
Egy piciny halászfaluban született a kies Wales tartományban, különleges Zeta nevét a nagypapa halászbárkájáról kapta. Hogy szülei milyen sorsot szántak neki, azt nem tudjuk - walesi bárd ugyebár nem lett -, de az bizonyos, ahogy nőtt és szépült, úgy került egyre messzebb brit mércével mérve szegényesnek mondható szülőföldjétől. Már tinilányként nyilvánvaló volt, hogy szépségéből meg tud majd élni, ezért aztán a színésznői pálya felé kacsintgatott.
Rossznyelvek persze hozzáteszik, hogy akkoriban egy jónevű producer élettársa volt, aki sok lehetőséghez juttatta, és vitte magával mindenhová. Egy filmfesztiválon aztán Catherine végérvényesen megcsinálta a szerencséjét, összetalálkozott ugyanis Michael Douglasszel, és a multimilliomos filmsztár első látásra beleszeretett. Nem is kertelt, első találkozásukkor a tudomására hozta, hogy szívesen ágyba bújna vele, és vágya teljesült is. Nem csak egyéjszakás kaland lett a dologból, a sokszáz millió dolláros vagyont gyűjtött, nála pontosan negyedszázaddal idősebb Michael Douglas elvette feleségül is.
Szült két gyereket, és újabban már tehetségét is méltányolják; a Chicago című filmben nyújtott alakítását Oscar-díjjal jutalmazták. (Kalendárium Press)
Ritka nehéz pályakezdése volt, apja ugyanis a legendás mozisztár, Kirk Douglas, aki nem nagyon segítette fia karrierjét. Szegény srác viszont sokáig nem tudott kitörni apja árnyékából, csinálhatott bármit, mindig a papával hasonlították össze. Már majdnem harmincéves volt, amikor a San Francisco utcáin című krimisorozatával feltűnést keltett, és sikerült elfogadtatnia magát.
Apja ugyanis életében először gratulált neki, de persze az öreg ekkor sem vitte túlzásba, felhívta telefonon és azt mondta: "Fiam, büszke vagyok rád!" Kedves a szívének a Túl nagy család című filmje is, mert egyrészt játszik benne a fia, Cameron is, és ez az egyetlen film, amelyben együtt játszik az édesapjával.
Michael szakmai sikerein kívül a feleségére a legbüszkébb, a csodálatos Catherine Zeta-Jones hajszálpontosan negyedszázaddal fiatalabb nála. (Kalendárium Press)
Pályafutását katonatisztként kezdte, részt vett a Nagy Katalin cárnőt trónra segítő palotaforradalomban, s oly vakmerően harcolt a csatatereken, hogy felkeltette a királynő figyelmét és a nagyhatalmú kegyenc, Alekszej Orlov féltékenységét. Orlov egy biliárdparti során belekötött Patyomkinba, majd nemes egyszerűséggel a dákóval kiszúrta a fiatal tiszt szemét, így remélvén tönkretenni katonai karrierjét. De az igen jó képességű Patyomkin fél szemmel is többet ért, mint Orlov kettővel, s erre Katalin is hamar rájött.
A férfifaló cárnő persze nemcsak Patyomkin fényes hadi sikereire figyelt fel, de férfias vonzerejére is, s fülig szerelmes lett bele. Minden oroszok rettegett úrnője teljesen eszét vesztette, naponta szerelmes levelekkel ostromolta kedvesét, gondosan ügyelve, hogy minden levelében más megszólítással kedveskedjen neki, s mikor elfogytak a szokványos jelzők, pici kandúromnak, gyémántkakasomnak és farkasmadaramnak szólítgatva a délceg herceget. Mert persze Katalin elhalmozta címekkel és rangokkal is, de az oroszok óriási szerencséjére Patyomkin nemcsak remek szerető, de tehetséges politikus is volt, így hatalmával inkább használt, semmint ártott. Mégis kétes hírnévre tett szert, mert az általa 
kitalált és megvalósított díszletvilággal akarta elkápráztatni a vidéki utazásra indult Katalint, ezek voltak a híres Patyomkin-falvak.
Az ötvenes években a Jóreggelt búbánat című könyvével tűnt fel, s 18 évesen egycsapásra világhírű irodalmár lett. Sok népszerű, magyarul is kiadott regényt írt, a leghíresebb közülük a Szereti ön Brahmsot? és a Kushadó kutya.
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza az írónő 
Jelentős tudományos munkásságot folytatott, s egyike volt azon kevés orvosnak, akinek a tudományos kutatásai a nagyközönség számára is izgalmat nyújtottak. Az átlagembereket persze főleg Freud azon felfedezése izgatta, hogy az elfojtott szexuális vágyak mentális betegségeket okoznak. Hogy ezen betegségeket az emberek elkerüljék, Freud síkraszállt az "összehasonlíthatatlanul szabadabb szexuális élet" mellett, s ezzel aztán óriási vitákat robbantott ki.
Freudot sokan egyszerűen paranoiás pszichopatának tartották, s voltak olyanok is, akik a felszabadultabb szexualitástól a civilizáció létét féltették. A német neurológusok 1910-es hamburgi kongresszusán egy bizonyos Weygandt professzor a freudi gondolatok említésekor felpattant, az öklével verte asztalt, s azt kiáltozta: "Ez nem egy tudományos tanácskozás témája, ez rendőrségi ügy!" Ellenfelei Freudot egyenesen gonosztevőnek tartották, több tudós kollégája még azt is javasolta, hogy börtönözzék be. Az átlagpolgárt persze rendkívül érdekelték a botrányos nézetek, s miután Amerikában nyilvánosságra került az 
ottani Neurológiai Társaság véleménye, miszerint Freud előadásai nem egyebek mint "tiszta szüzekről szóló pornográf történetek", kitört a Freud-láz. Soha annyi laikus nem érdeklődött tudományos kérdések iránt, mint akkortájt.
Az évfordulóra a Kalendárium Press Freud művészeti írásait és a Freud, a lélek biológusa című monográfiát kínálja, mindkettőt antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
A közönség is így gondolhatta, mert Born To Run című albuma hatalmas sikert aratott, és az áttörés után három olyan nagylemezt adott ki, amelyek egymás után vezették az amerikai listát. A Főnök - ez Bruce beceneve - egészen elképesztő koncerteket adott, megállás nélkül, hatalmas tempóban zenélte végig a fellépéseket. Legsikeresebb évének 1984-et tekinthetjük, amikor megjelent Born In The U.S.A. című lemeze, amelyből egyedül az Államokban 15 millió fogyott, és minden dala külön is a listára került. Emellett pályájára 
visszanézve a Boss olyan sikereket szemlélhet elégedetten, mint az Oscar-díj a Philadelphia című film Streets Of Philadelphia című daláért, a számtalan Grammy-díj, és a házigazda szerepe a Rock And Roll Hall Of Fame megnyitóján.
Születésnapjára a Kalendárium Press a Boss Amerikában születtem című önéletrajzi könyvét ajánlja, antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Orosz származású volt, egy szibériai kisváros szülötte, s Amerika "első számú dalnoka" lett belőle. Pedig egész életében nem tanult meg kottát olvasni, és az F-dúr hangjegyeinél többet sohasem játszott, mégis - ahogy Isaac Stern mondta - "az amerikai zene az ő zongorájából született". Ez a zongora különben ma múzeumban van, s több dologról nevezetes. Először is különlegesen épült, mert a klaviatúra csúsztatásával lehetett rajta hangnemet váltani, másodszor pedig azért híres, mert azon készült az Egyesült Államok nem hivatalos himnusza, az Isten, áldd meg Amerika. Ez utóbbi dalát Eisenhower elnök kongresszusi aranyéremmel tüntette ki, s komoly javaslatok is elhangzottak már a szenátusban, hogy nyilvánítsák az Egyesült Államok hivatalos himnuszává. Berlin sikerét mi, európaiak szinte elképzelni sem tudjuk, hisz gondoljuk meg, hogy a Fehér karácsony című dalát több mint 
négymillió kottán és több mint 50 millió lemezen adták el eddig, Alexander's Ragtime Band című filmje pedig ma is az egyik legtöbbet játszott zenés film a világon. (Kalendárium Press)
A Madách és a Nemzeti Színház tagja volt, drámai és vígjátéki szerepeket egyaránt kiválóan alakított. Volt George Bernard Shaw Caesar és Cleopatra, Shakespeare Rómeó és Júlia, valamint Schiller Stuart Mária című darabjainak címszereplője, Az ember tragédiájának Évája, és híres szerepe volt Sarkadi Imre Az elveszett paradicsom című darabjának Mirája. Sokat filmezett is, ismert mozija a Meztelen diplomata, valamint a Puskák és galambok, de sokoldalúságát tévéjátékokban, komédiákban, kabaréjelenetekben is bizonyította, és Kossuth-díjas művész létére még szinkronszerepet is vállalt a Flintstone család című rajzfilmsorozatban. Remekül csinálta. (Kalendárium Press)
Az énekes-szerzőt általában a kanadai Bob Dylanként emlegették, pedig hát ő pusztán Leonard Cohen volt. Montrealban látta meg a napvilágot, s miután amerikai zenésztársánál erősebben vonzódott az irodalomhoz, a költészethez, egyetemre ment irodalmat tanulmányozni. Az ötvenes években már volt egy country- és westernmuzsikát játszó együttese, a Buckskin Boys. Ennek ellenére költőként és novellaszerzőként vált ismertté hazájában.
Első albuma 1968-ban jelent meg, s egy évet kellett csupán várni a másodikra. A woodstocki fesztiválon azonban nem volt ott - bár hívták, de akkoriban éppen egy görög szigeten időzött, jól érezte magát, s hát az élet is olcsóbb volt arrafelé. Miként ebből is kiderül, át-átruccant Európába: 1970-ben fellépett Párizsban, majd a londoni Royal Albert Hallban, valamint a Wight-szigeti fesztiválon. Lemezeivel nem árasztotta el túlságosan a piacot, így azután a slágerlistákon sem túl sűrűn tünedeztek fel a dalai, a Suzanne mellett az I'm Your Man az egyik legismertebb és legsikeresebb nótája. A szakma is sokra tartja, a Tower Of Songs című albumon a legnagyobb előadók tolmácsolják dalait.
Cohen érett férfikorban sem vesztette el varázsát a nőkre, s fizikailag is fitt volt végig: évente hosszabb időt töltött elmélkedéssel, szigorú napi- és étrenddel egy buddhista kolostorban. Végül 2016-ban hunyt el. (Kalendárium Press)
A Leonard Cohen - Magáról, Cohenről című, halála évében megjelent könyv antikvár példányban rendelhető. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Az I'm Your Man - Leonard Cohen élete című új kiadású könyv 30% kedvezménnyel rendelhető egy erre a címre írt elektronikus levélben: 
Pályafutása során az FTC, az ÉDOSZ és a Bp. Honvéd színeiben remekelt, 1948 és 1956 között 68 alkalommal szerepelt a válogatottban, s a nemzetek közötti összecsapásokon 75 gólt lőtt, fejelt. Fénykorában a világ legkiválóbb jobbösszekötőjének tartották. Az FTC színeiben egy, a Bp. Honvéd labdarúgójaként négy bajnoki címet nyert. 1956 végén külföldre költözött, először Svájcban játszott, majd Spanyolországban telepedett le, ahol az FC Barcelona játékosaként további szép sikereket aratott. Ötvenesztendős korában öngyilkos lett.
Még ma is sok sportbarát emlékszik rá, nevét aranybetűkkel írta be a magyar sport történetébe, amint Szepesi György, a legendás hírű rádióriporter, "az Aranycsapat 12. játékosa" írta egy alkalommal: "Vigaszunk csak egy van: amíg lesz Magyarországon labdarúgás, Kocsis Sanyi emléke mindig élni fog". (Kalendárium Press)
A legszebben beszélő magyar színésznők egyike volt, s a "Szép magyar beszéd"-versenyek kezdeményezője, a Kazinczy-díj alapítója, beszélt nyelvünk egyik leglelkesebb védelmezője azért tudta oly remek érzékkel felismerni nyelvünk szépségeit, mert több más nyelven is kiválóan tudott. Amikor például a híres Max Reinhardt bécsi színházába szerződött - mert színésznő volt, nem nyelvész -, az első előadás után egy kritikus úgy kedveskedett neki; ha nem tudja, hogy magyar, kiejtése alapján németnek gondolta volna.
Ám amennyire tisztelettel őrizzük emlékét lelkes nyelvőrködése miatt, annyira nem szerették ezért kortársai. Tudását persze elismerték, előbb a rádióbemondók felkészítésére kérték fel, de "tanítványai" oly ellenállással fogadták tanácsait, hogy hamar felhagyott a próbálkozással, majd ugyanúgy "kiutálták" a tévéből is. A ma már oly tiszteletreméltó hagyatékát sem fogadták örömmel, örökségéből eredetileg Kazinczy-alapítványt szeretett volna létrehozni, de annak gondozását a Magyar Tudományos Akadémia visszautasította.
A magyar nyelvnél csak egyetlen fiát szerette jobban, általános örököséül is őt jelölte meg, évtizedek múlva is bízott ugyanis a csodában, hogy második világháborúban eltűnt gyermeke mégis visszatér a frontról. Ebben is csalódnia kellett. (Kalendárium Press)
Komolyzenei tanulmányok, szorgalmas zongora- és hegedűleckék, énekórák után 1967-es Táncdalfesztiválon tűnt fel az Utánam a vízözön című dallal, és nagyon szép sikert aratott, a nóta azóta örökzöld lett, ma is általánosan ismert. A siker némiképp váratlanul jött, de nagy reményekre jogosította, úgyhogy elhagyta az addig tanult opera műfaját, és táncdalénekesnek állt.
híres Friedrichstadt Palast. De ezek után már a nyugati magyarságot sem lehetett megfosztani tőle, a nyolcvanas évektől szinte nem volt olyan év, hogy ne kapott volna meghívást az Egyesült Államokba, de járt szinte mindenhol, ahol magyarok élnek, Kanadában, Ausztráliában, és ki tudja még hol.
Időközben elvégezte a főiskola operett-musical szakát, s szép lassan színész lett, évekig játszott Szegeden és Miskolcon. Legtöbbször persze zenés darabokban, musicalekben, operettekben játszott, de Szegeden például prózai szerepekben is kipróbálta magát. A táncdaléneklést sem hagyta abba, lemezei is vannak szép számmal, említsük meg most az Érzelem címűt, amelyen magyarul elénekli a san remo-i dalfesztivál győztes dalát. (Kalendárium Press)
Fiatal lányként kifejezetten csúnyának találta magát, sem sovány alkatával, sem már akkor az átlagosnál dúsabb kebleivel, sem nagy szájával nem volt megelégedve, ezért tanárnőnek készült. Szerencsére a korábban maga is színésznői ambíciókat dédelgető édesanyja másként gondolta lánya jövőjét, előbb szépségversenyekre nevezte be, majd statiszta-szerepeket járt ki neki Rómában.
A rendező, Vittorio De Sica ugyanis eredetileg az anya szerepét az érett Anna Magnaninak, a lányét pedig a fiatalosan gyönyörű Sophiának szánta, Magnani azonban vérig sértődött ezen, és mérgesen odavágta a nagyhírű rendezőnek; "Neki add az anyát, ha mindenáron játszatni akarod". Legnagyobb meglepetésére De Sica meg is fogadta a kéretlen tanácsot, Sophia pedig a szerep jóvoltából világsztár lett, még az Oscar-díjat is megkapta alakításáért. Később több mint hetven filmet forgatott, olyan nagysikerű alkotásokban játszott, mint a Napraforgó, a Lady L., az Altona foglyai, a Házasság olasz módra és A pap felesége.
Ő viszont a neves producer, a pár éve elhunyt Carlo Ponti felesége volt, egyik gyermekük pedig egy magyar lányt vezetett az oltár elé. Úgyhogy a világhíres színésznőnek a fiatalok válásáig magyar menye volt, de az örömanya a magyarok rokonszenvét az esküvő körüli hercehurcával bizony elvesztette. A franciák viszont olasz létére szeretik, ami pedig ritka dolog, az akkori elnök személyesen adta át neki a Becsületrendet. (Kalendárium Press)