2024. augusztus 1-jén 140 éve született MÁLY GERŐ színész
Székelyudvarhelyen született, Aradon nőtt fel, ahol apja állomásfőnök volt, így neki is kinézett egy nyugdíjas állás. A vasútnál különben jó helye lett volna, nagyon szeretett ugyanis utazni, ám sokkal messzebbre vágyott, mint ahová vasúton el lehetett jutni. Ezért hajóskapitánynak készült, erről a tervéről viszont iskolai osztálytársa, Rajnai Gábor beszélte le, aki színésznek készült - végül az is lett, nem is akármilyen. Mály Gerőnek megtetszett az ötlet, ám az apja határozottan megtiltotta neki ezt a mihasznaságot, ezért Gerő vándorszínésznek állt, így egyúttal utazgathatott is.
Pont egy évtizedig járta a vidéket, aztán Budapesten telepedett le, és a hazai színi élet meghatározó figurája lett. Játszott színházakban, szerepelt vagy tucatnyi némafilmben, de már ott volt a neve az első magyar hangosfilm, A kék bálvány stáblistáján is. Attól fogva, azaz 1931-től filmet alig forgattak nélküle, így híres filmjeit lehetetlen még felsorolni is. Kiváló színész volt, de főszerepet sosem kapott, alkata miatt mondjuk hősszerelmes nem is lehetett, "ritka emberpéldány, kerek, szinte nyak nélküli fej, két csodálkozó, szúrós szem, jól kitömött törzs, ez utóbbi két kurta lábon pihen" - írták róla. Komikusnak viszont nagyon megfelelt, s mivel a korszak legnépszerűbb filmjeiben szerepelt, az egész ország 
ismerte.
A második világháború viharai elől Amerikába menekült, s azt hitte, hogy tárt karokkal fogadják majd. Ám Amerikában természetesen senki nem ismerte, haragudott is egy kicsit rájuk, angolul sem tanult meg, gyakran mondogatta: "Ha beszélni akarnak velem, tanuljanak meg magyarul." De persze nem így történt, az itthoni sztár ott mosogatott, krumplit pucolt, pizzatésztát gyúrt, s végül elfeledve, szegényen halt meg New Yorkban. (Kalendárium Press)
II. Jakab király leánya Orániai Vilmos után, 1702. március 19-én lépett trónra. Gyöngéd, jószívű asszony volt, de a kormányzáshoz nemigen értett. Remek tanácsadókat választott viszont maga mellé, akik rábírták, hogy folytassa a spanyol örökösödési háborút. 1706-ban az ő uralkodása alatt vonták unióba Angliát és Skóciát, s az egyesített ország azóta viseli a Nagy-Britannia nevet.
hiszen a parlamentben az Annát támogató whig-párt volt többségben, s vezetőjük, Marlborough herceg is a királynő mellett állt. 1710-ben azonban Marlborough kegyvesztett lett, s vele bukott a Whig-párt is. Ésszerű magyarázatot nem nagyon találtak Anna tettére, ezért féltékenységet gyanítottak a háttérben, ahogy azt Scribe Egy pohár víz című vígjátékában is olvashatjuk.
Viharos élete volt, alig járt iskolába, majd számos mesterséget megpróbált, évekig volt például matróz egy bálnavadász-hajón. Egyszer azonban megszökött, és hosszabb ideig emberevő bennszülöttek között élt, akik őt szerencsére nem ették meg, így azután hajmeresztő kalandjait később megírhatta. Első művei nagy sikert arattak, de később különösebb visszhang nélkül írta műveit, s végül teljesen elfeledve halt meg. Pedig korának egyik legnagyobb amerikai írója volt, s halála után három évtizeddel végül mégis felfedezték. 
Legolvasottabb regénye a Moby Dick, a fehér bálna, amely később filmen feldolgozva is világsiker lett. Egzotikus tájakon játszódó kalandregényei egyébként is vonzották a filmeseket, Billy Budd című regényét a tekintélyes Peter Ustinov dolgozta fel. A műből egyébként Benjamin Britten operát is komponált. Remek kisregényeket írt, az esztéták főként páratlan nyelvi teremtőkészségét dicsérik, az átlagolvasók viszont kalandos meseszövése miatt kedvelik. (Kalendárium Press)
Moby Dick című regényét antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az enciklopédisták vezető egyénisége, az új esztétikai realizmus-elmélet megalapozója volt, de szépirodalmi munkássága szintén kiemelkedően jelentős, Az apáca című regénye például a világirodalom egyik kincse. Mivel egy szegény cukrászlányt vett feleségül, sokat segített rajta, hogy II. Katalin orosz cárnő komolyan támogatta munkájában, még udvarába is meghívta. Küzdőtársait - Voltaire-t és Rousseau-t - túlélte, 
így élete vége felé ő lett a felvilágosodás élő klasszikusa. A halála előtti napon híres filozófiai végrendeletet tett: "Minden filozófia kezdete a hitetlenség". Jeltelen sírba temették Párizsban. (Kalendárium Press)
A már életében szinte legendává vált filmes zseni, Charlie Chaplin lánya volt, ami egyszerre jelentett boldogságot és szenvedést számára. Fiatalságát jórészt Chaplin gyönyörű svájci kastélyában töltötte, ahol nyolc Chaplin-gyerek nevelkedett gondtalan jólétben.
A filmrendezők persze azonnal lecsaptak rá, s amikor tehetsége is kiderült, apja is megváltoztatta a véleményét vele kapcsolatban. Túlságosan is, elfogultságában annyira elbűvölte ugyanis Geraldine játéka, hogy minden alakítását fenntartás nélkül magasztalta, pedig a kezdő színésznőnek a nála 55 évvel idősebb apja értő kritikájára nagyobb szüksége lett volna.
Egy Richard Attenborough által rendezett filmben pedig megadatott neki, ami nagyon keveseknek; játszhatott az édesapjáról szóló filmben, a nagyszerű alkotásban a saját nagyanyját alakította. (Kalendárium Press)
Hivatásos pilóta volt, nem is akármilyen; az éjszakai távolsági repülés és a rendszeres postaszolgálat egyik úttörője. Saját futárszolgálata volt Buenos Airesben, de gyakran repült Afrikában is. Többször is lezuhant, egyszer a líbiai sivatagban szenvedett majdnem végzetes balesetet, szerencsére öt nap múlva rátaláltak a beduinok, már a halálán volt. Hál'Istennek megmenekült, így később megírhatta halhatatlan remekműveit. Regényeinek központi témája is a repülés szépsége és a nehézségek leküzdésének emberi tisztasága. 
E szellemben írta A déli futárgép, az Egyedül a felhők felett és az Éjszakai repülés című könyveit. Legismertebb műve azonban A kis herceg című varázslatos szépségű meséje, amelyet a franciák a XX. század legszebb könyvének választottak. Az írástudó gróf a második világháborúban is repülősként szolgált, ám egy légi csatában Korzika felett lelőtték a gépét, ő pedig hősi halált halt. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza az író két remekművét kínálja: A kis herceg című könyvét 30% kedvezménnyel, az Éjszakai repülés címűt pedig két különböző kiadású antikvár példányban. 
Minden idők egyik legnépszerűbb francia komikusa valójában portugál származású volt, de ezt a gallok nem nagyon hangoztatják. Mint ahogy azt sem, hogy sokáig nem ismerték fel a tehetségét, a szívdöglesztő sztárokhoz szokott filmesek éveken át nem voltak hajlandók tudomást venni a kicsi, kopasz és csúnya színészről. Aki azonban színpadi művészként aprólékos munkával csiszolgatta született tehetségét, és 43 évesen végre felfedezte a film is.
Korábban is alakított epizódszerepeket a korszak nagy színészei mellett, de igazából csak a Fantomas-sorozattal és a Horgász a pácban című vígjátékával futott be. A világsikert viszont a máig gyakran sugárzott Csendőr-sorozat jelentette a számára, pedig a "szervek" mindent megtettek, hogy megakadályozzák az újabb és újabb részek forgatását. A csendőr-szakszervezet hivatalosan követelte a film betiltását, mondván a kétbalkezes Crouchot őrmester és ütődött csapata lejáratja a francia rendőrség tekintélyét. De a nézők nem hagyták kedvenceiket bántani, s végül a csendőrök kalandjai eljutottak a világ minden zugába.
A filmvásznon oly kedvesen csetlő-botló színész - akit a rajongók Fufunak hívtak - a kollégái elmondása szerint az életben ritka kiállhatatlan ember volt, mindenkinek dirigált, senki nem szeretett vele dolgozni, ennek ellenére szívesen vállalták, mert amiben ő szerepelt, az biztos sikert aratott. És bár későn kezdte, filmográfiája igen tekintélyes, több mint száz filmben játszott. Kevés barátja főként szarkasztikus humorát díjazta, jó példa erre szellemes mondása nehezen kiharcolt sikereiről: "Sokáig vártam, hogy a fölülhessek a piramis csúcsára, most meg szúrja a fenekem."
Otthon is ő volt a főnök, második felesége szinte cselédként élt mellette, de nem panaszkodott, a férje volt Európa egyik legjobban fizetett színésze. (Kalendárium Press)
Apja orosz posztimpresszionista festő volt, aki sokáig élt Budapesten is, fia azonban már New Yorkban született, és soha nem járt a magyar fővárosban. Bár színésznek tanult, közben olyan széleskörű műveltséget szerzett, hogy előbb filmtörténeti tanulmányaival szerzett elismerést.
Maszk nálunk is méltán aratott elismerést. A szakmai és közönségsikerek ellenére Bogdanovich egész életét tragikus események kísérték. A Papírhold világsikere után például beleszeretett az akkor 19 éves fotómodellbe, a később színésznővé lett Cybill Shepherdbe - A simlis és a szende női főszereplőjébe -, aki miatt felrúgta boldog házasságát. Hamar szétváltak azonban útjaik, mire Peter elcsábított egy volt "Playboy-nyuszit", aki azonban férjes asszony volt. Viszonyuk kiderült, és a férj haragjában agyonlőtte az asszonyt.
S mivel idős korára a filmművészet élő klasszikusa lett, megengedhette magának azt a kis tréfát is, hogy a Maffiózók című filmsorozatban vállalt egy kicsinyke szerepet: egy pszichiátert alakított, ő segített Melfi doktornő lelki bajain. 2022-ben hunyt el. (Kalendárium Press)
Rendezőnek készült, majd egy szellemes verse nyomán szerkesztői állást ajánlottak neki a Neue Leipziger Zeitungnál. Hamarosan ismertté vált neve az országos lapoknál is mint színházi kritikus és tárcaíró. 1928-ban kezdett gyermek- regényeket írni, amelyek azóta bejárták a világot. Leghíresebb közülük az Emil és a detektívek, a Május 35, a Repülő osztály, A két Lotti és a Három ember a hóban. Nagysikerű könyveit azóta színpadra is átdolgozták, nálunk a Május 35-ből Horváth Péter írt zenés mesejátékot, amelyet a Kolibri Színház mutatott be, pár éve pedig az Emil és a detektívek című bűnügyi játékot vitte színre a Miskolci Nemzeti Színház. (KalPress)
Az 1920-as években az ún. Frankfurti-iskola egyik alapító tagja volt, de a hitleri Németországból emigrálnia kellett, az Egyesült Államokba ment, ahol egyetemeken tanított, s könyveket adott ki, amelyekben merészen bírálta kora társadalmát. Nem véletlen tehát, hogy az 1960-as évek nyugat-európai diákmozgalmainak egyik szellemi atyja lett, bár ő nem igazán örült ennek. A fiatalok rajongtak érte, Marx és Mao mellett az ő nevéből vett M betűt írták harmadikként transzparenseikre, oly módon, hogy "Marx az isten, Mao a kardja és Marcuse az ő prófétája". 
A lázadó fiatalokat sokáig az sem érdekelte, hogy Marcuse egyenlőségjelet tett a szocialista és kapitalista társadalom közé, mint ahogy az sem, hogy megsemmisítő könyvet írt a szovjet típusú társadalmakról. Az ifjúság aztán lassan mégis kiábrándult belőle, egy római előadására például 200 forradalmár tört be, felelősségre vonva az előadót, hogy miért fogadja el a kapitalisták piszkos pénzét, miért tart előadást 
nekik? Mire Marcuse halkan azt felelte: "Mert meghívtak". (Kalendárium Press)
Mindenki – na jó: majdnem mindenki – Bálint gazdája eredeti foglalkozását tekintve kertészmérnök volt, előbb – még a háború előtt – a Kertészeti Akadémián tanult, majd az Agrártudományi Egyetemen szerzett újabb diplomát éppen harmincéves korában. Ezután sokfelé dolgozott, volt például a Fejér megyei Állami Gazdaságok főkertésze. Újságíróként is hosszú-hosszú évtizedeken át dolgozott, bár valljuk be, a Kertészet és Szőlészet című folyóirat főszerkesztőjeként csak egy szűk réteg ismerte a nevét.
1981-ben aztán szépen nyugdíjba vonult, ám ezt követően nem saját kiskertjét kezdte művelgetni, hanem belevágott egy újabb nagy kalandba, és elkezdett tévézni. Előbb a Gazdaképző című műsorban tűnt fel, majd az Ablak című péntek délutáni tévémagazin közreműködőjeként ismerte és szerette meg az ország. Okos tanácsaival, megnyerő egyéniségével nagy népszerűséget szerzett, s ezt kihasználva 1994-ben ringbe szállt a parlamenti mandátumért, és sikerült is bekerülnie az Országgyűlésbe. Úgyhogy négy éven át nemcsak a csicseriborsó szakszerű növényvédelmét magyarázva láthattuk, hanem a 
parlamenti közvetítésekkor is, de honatyaként is szoros kapcsolatban maradt a zöldségekkel, igaz, nem magyarázott róluk, hanem hallgatta őket. Sokan talán nem is gondolnák, hogy a tévésztár Bálint gazda egyben tekintélyes tudós is volt, írt huszonöt könyvet, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa volt, s beválasztották az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiába.
A hasonló nevű író fia volt, aki az ő születésekor még közel sem volt híres, annál inkább csapodár, az ifjabb Alexandre is törvénytelen gyereknek született. Apja ugyanis elcsábított egy varrónőt, akit persze esze ágában sem volt feleségül venni. Az idősebb Dumas később mégis adoptálta fiát, aki azonban egész életében fájó tüskeként hordta magában törvénytelen származása miatti számtalan megaláztatásának szomorú emlékét. Sohasem bocsátotta meg például apjának, hogy elszakította anyjától, és hol nevelőintézetekben, hol apja szeretőinél kellett laknia.
Apa és fia rossz viszonya az ifjabb Alexandre felnőtté válásakor kezdett javulni, amikor az apa már magával vihette fiát élvhajhász csavargásaira. "Tizennyolc éves koromban fejest kellett ugranom abba az életmódba, melyet legszívesebben a modern élet pogányságának neveznék" - írta később. Az persze nem volt ellenére, amikor apja jóvoltából megjelent a szobájában egy csodálatos kurtizán, aki "nem vesztegette az időt, rögtön anyaszült meztelenre vetkőzött..., s amikor átengedtük magunkat az élvezeteknek, egy felettem lakó férfi hegedülni kezdett..., a kurtizán erre félbeszakította jól begyakorolt mozdulatait, s azt mondta: Igazodjunk a taktushoz!" Izgalmas élménye nemcsak felnőtté válásában játszott meghatározó szerepet, de íróvá érését is segítette, nem véletlen, hogy első - s élete fő 
művévé vált - regénye, A kaméliás hölgy is egy kurtizánról szól, de A nők barátja és A tékozló apa című műve is fiatalkori élményeiben gyökerezik.
éppen ekkor támadták leghevesebben, amiért "fiának adta levetett cipőit és szeretőit". (Kalendárium Press)
Hallatlan népszerűségének titkát abban találták meglelni amerikai kritikusok, hogy "nincs olyan néző, akinek ellenszenves lenne". Pedig nem volt könnyű dolga, amikor pályája kezdetén el akarta fogadtatni magát Hollywoodban, az édesanyja ugyanis egy német operaénekesnő volt, s mivel Nürnbergben nevelkedett, sokáig német akcentussal beszélte az angolt, és erre az amcsik nagyon kényesek.
a Vagány nők klubja és a Két hét múlva örökké szép pénzt hozott a résztvevőknek. Természetesen neki is, a Ha ölni kell főszerepéért már hatmillió dollárt pengettek ki neki, s örömét csak növelte, hogy a forgatás során összejött Matthew McConaughey-val. A kapcsolatnak természetesen már régen vége, Sandra 2005-ben férjhez ment de öt évre rá el is váltak.
A szív bajnokai című filmjéért 2010-ben Oscar-díjat kapott, most pedig ő vezeti a színésznők fizetési listáját. Ráadásul vigyáz is a pénzére, amikor 90 millió forintért újíttatta fel a házát, minőségi kifogásokat hangoztatva pár százezerért beperelte az építési vállalkozót. (Kalendárium Press)
Kezdetben újságíró, illetve kritikus volt, majd 1921-ben megjelent a Nyár a kastélyban című regénye, amelynek jövedelméből anyagi függetlenséget szerzett. A fenyegető fasizmus elől 1937-ben az Egyesült Államokba költözött, s Hollywood villanegyedében lakott.
Huxley maga buddhista volt, s műveinek jó részében tetten is érthető filozófiai gondolkodása, a keleti miszticizmus, az egzisztencializmus és a pozitivizmus hatása. Minden jelentősebb könyve olvasható magyarul is, sőt, legjobb színpadi műveit is bemutatták hazánkban. (Kalendárium Press)
A modern orosz filmművészet kiemelkedő alakja, a film igazi mindenese volt, színész és rendező, de hogy ne szakadjon el az orosz valóságtól, a saját bőrén próbált ki egy sor civil mesterséget is, volt például kolhozparaszt, lakatos, gépkocsivezető és kőműves. A filmen kívül a kultúra más ágaiba is belekóstolt – sikerrel. 
Remek elbeszéléseket, regényeket és drámákat írt. Sokoldalúságának legfőbb bizonyítéka, egyben élete fő műve A vörös kányafa című filmje, amelyet – mint egy orosz Chaplin – ő írt, ő rendezett, és ő játszotta benne a főszerepet is. (KalPress)
Ő a modern irodalom első botrányszerzője, de könnyű volt neki - mondhatnánk -, hiszen dúsgazdag apja örökségéből azt csinált, amit akart. Egyébként apja az amerikai szabadságharc legendás alakjairól nevezte el gyerekeit, Frank teljes neve is Benjamin Franklin volt.
olyan éjjeli mulatóhely volt, amelyben meg ne fordult volna, és kevés olyan menő rosszlány űzte az ipart, aki nem tisztelhette volna vendégei között. Ezek után mi sem természetesebb, mint hogy műveinek főszereplői is általában kurtizánok, s mivel drámáinak anyagi sikerei nem szorították, meglehetősen szabadszájúan ábrázolta hőseinek életét.
Nem csoda, hogy műveit alig merték bemutatni. A tavasz ébredése című darabját a híres rendező, Max Reinhardt vitte színre Budapesten, de a nézők botrányt csaptak, az előadás alatt sokan fütyültek, s többen el is hagyták a nézőteret, pedig a darabban "egy álarcos úr" szerepében maga Wedekind is fellépett. Aki mellett többen ellentüntetést rendeztek, talán mert eszükbe jutott, hogy a botrányhős szegről-végről magyar, édesanyja magyar származású színésznő volt. (Kalendárium Press)
Mint ahogy Oscar-díjat sem kapott még, pedig jelölték rá, méghozzá az Álmomban már láttalak című filmjéért, ami azt is mutatja, hogy színésznőként is a legnagyobb sztárok között a helye. Kéttucatnyi filmje jutott el hozzánk is, olyan népszerű mozik, mint az Anaconda, a Mint a kámfor, A sejt, az Angyali szemek, a Most már elég!, a Hölgyválasz, az Apja lánya, az Ilyen a formám, a Várandósok és A szomszéd fiú. Valamint a már említett Álmomban már láttalak, amiben nem csak a nézőket bűvölte el, de partnerét, Ralph Fiennest is, aki nem győzte dícsérni a forgatás után.
Nehéz tehát dönteniük a rajongóknak, ám a legizgalmasabb kérdés vele kapcsolatban, hogy vajon az ő feneke a legvonzóbb-e a világon, vagy Beyoncé popsija érdemli ki ezt a büszke címet. Szó mi szó, ünnepeltünk nemes testrésze kicsit nagyobb és gömbölyűbb mint a modelleké, de a férfiaknak nagyon tetszik, ezért aztán vigyázni is kell rá. A J.Lo-nak becézett sztár nemes testrészét 27 millió dollárra biztosították, így bizonyára a szívbaj kerülgette a biztosító embereit, amikor pár éve hatalmasat huppant a hátsójára az American Music Award díjátadóján. Még szerencse, hogy puhára esett.
Mindössze néhány filmszerepet vállalt, a Déry Tibor novellájából Makk Károly által rendezett Szerelem című filmben azonban soha el nem felejthető alakítást nyújtott. Pedig nemcsak öregasszonynak volt kiváló, 18 évesen hamvas Júlia volt, tehetségére a világhírű rendező, Max Reinhardt figyelt fel, szépségére pedig a népszerű író, Molnár Ferenc - Reinhardt leszerződtette Bécsbe, Molnár pedig elvette feleségül, s magával vitte Amerikába, s az ő, Olympia című darabjának Eugénia szerepében aratta talán egyik legnagyobb színpadi sikerét is, amikor 1965-ben hazalátogatva a Madách Színházban fellépett. New Yorkban hunyt el. (KalPress)
A fiatal gróf úrfi egy vadászbaleset során elvesztette a jobb karját, így nem sok jövőt jósoltak zongorista karrierjének, ő azonban vállalta a sors kihívását, és rettentő erőfeszítések árán európai hírű zongoravirtuózzá képezte magát. Nagyban segítette céljai valóraváltásában barátja, Liszt Ferenc, akivel később sokszor koncertezett is együtt. 17 évesen adta első hangversenyét, s a pozsonyi közönséget valósággal elbűvölte játékával. Ezután Pesten is bemutatkozott, majd nagy sikerű koncertkörutak során beutazta egész Európát, járt Oroszországban, Németországban, Franciaországban és a skandináv államokban.
Saját személyes tragédiája miatt is őszintén átérezte az elesett emberek nehéz sorsát, több koncertet adott jótékony céllal - s ez akkoriban még nem volt általánosan elterjedt szokás -, a rokkant katonákat pedig az általa írt A félkezű ember könyve című művével bátorította. Zeneszerzőként is jelentős alkotó volt, s 1875-1918 között ő látta el a Nemzeti Zenede elnöki tisztét. (Kalendárium Press)
A városnak jóravaló uralkodókat adó Scaligeri család 1260-ban, I. Mastino della Scalával került Verona élére, s véres pártharcok után ugyan, de rendet és felvirágzást hozott a városnak. Mastino nem az akkortájt százával működött zsoldosvezérként szerezte meg a hatalmat, őt a nép választotta urául, amely a "Capitano del popolo" - A nép kapitánya - címmel is kitüntette.
Egyébként nem középkori zsarnok, hanem békés polgár volt, erről tanúskodik a Castel Vecchióban látható lovasszobra is, amely alapján egy pocakos, jókedélyű, jóságos embert képzelhetünk magunk elé.
Scaligeri teremt békét a két veszekedő fél, a Montague és a Capulet család között. Cangrande népszerűségét és jó emlékű uralkodását pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a veronaiak ma is úgy emlegetik, mint mi az igazságos Mátyás királyt. (Kalendárium Press)
Fiatalon a haditengerészetnél szolgált, de nem sokáig tűrte a fegyelmet, s pár hónap múlva megszökött. Első bűntette egy piti rablás volt egy fűszeres ellen, ráadásul el is kapták közben, úgyhogy valójában a börtönben - az igazi profiktól tanulva - képezte ki magát bankrablóvá. Kiszabadulása után rövid idő alatt tucatnyi bankot rabolt ki társaival, s csakhamar Amerika elsőszámú közellensége lett belőle.
De emléke ma is él , amolyan kedves gazfickóként emlékeznek rá, életéről több film is készült - az egyikben Johnny Depp alakította -, képeit pólókra nyomják, máig szinte kultusza van. (Kalendárium Press)
Neve máig nagybetűkkel szerepel az atlétika aranykönyvében, és két képzeletbeli lapon is. Nem pusztán azzal, hogy az 1972-es müncheni olimpián győzelmet aratott az 5000 és a 10 000 méteres síkfutásban, hanem azzal, hogy sikereit az 1976-os montrealin szintén e két versenyszámban megismételte, s erre azóta sem volt képes senki. A másik különlegessége, hogy ő volt az utolsó fehér bőrű atléta, aki a hosszú távokon abszolút világelső lett, azóta csak fekete sportolók, főként afrikaiak, kenyai és etióp futók tudtak ilyen meghatározó szerepet játszani az atlétika ezen ágában.
Ennek az a lényege, hogy a sportolótól a magaslati edzőtáborban levett oxigéndúst vért a verseny előtt visszaadják neki. Néhány éve különben maga vallotta be a turpisságot - amit annak idején még nem nagyon tiltottak, mert a saját vérével manipulált -, ami a dopping mostani elharapózása idején tényleg diákcsínynek tűnik.
Szenvedélyes vadász és horgász volt, s önkéntesként harcolt az I. világháborúban, súlyosan meg is sebesült. Később ő írta meg a modern irodalom talán legszebb regényét a háborúról, s a Búcsú a fegyverektől című könyve filmen feldolgozva is óriási siker lett.
Akiért a harang szól, A folyón át, a fák közé, a Vándorünnep, vagy Az öreg halász és a tenger sok nyelven megjelent, természetesen magyarul is. Pedig igazából nem is a regény, hanem a novella nagymestere volt. 1953-ban megkapta a legnagyobb amerikai irodalmi kitüntetést, a Pulitzer-díjat, egy évre rá pedig minden író álmát, a Nobel-díjat.
De egészsége ekkor már megrendült. Nem csoda, egy amerikai riporter számbavette sérüléseit: "tucatnyi fejseb, vagy kétszáz srapnell-sérülés, egy ellőtt térdkalács, sebek kezén, lábán, ágyékán..." Élete utolsó évtizedében még küzdött, egy beszámoló szerint: "gyógyítgatta-javítgatta 
repedt veséjét, betört koponyáját, két összesajtolt és egy törött csigolyáját, súlyos égési sebeit, amelyeket előző télen szerzett, amikor repülőgépével Uganda bozótjába zuhant".
Ő volt az első ember, aki feljutott a világ tetejére, a 8848 méter magas Mount Everestre, más néven a Csomolungmára. Híres expedíciójuk 1953. március 10-én kezdődött a nepáli fővárosban, Katmanduban, s május 29-én indult el Hillary és serpája, Tengiz Norgay a csúcs végső meghódítására - sikerrel. Hillary - 
akinek a fia később szintén feljutott a csúcsra - visszavonulása után az új-zélandi fővárosban élt, s több mint húsz évvel élte túl serpáját. Tengiz Norgay 1986-ban, Edmund Hillary 2008-ban hunyt el. (KalPress)
Ő a világirodalom egyik legnagyobb költője, sőt sokan egyenesen a humanizmus atyjának tartják, s ő az egyik legnehezebb - de talán a legszebb - versforma, a szonett tökéletesítője. Híresek Laura-versei, valamint az egységes Olaszország megteremtését áhító költeményei. Szonettjeit különben mintegy mellesleg írta, hogy kövesse a kor divatját, de egyébként nem nagyon érdekelte a talmi dicsőség. Ő maga legjelentősebb művének Africa című befejezetlen hőskölteményét tartotta.
szabadság lánglelkű harcosának tartják. Tény például, hogy ugyan versei szerint reménytelenül szerelmes volt Laurába, de közben törvénytelen gyerekek egész sorát nemzette szeretőinek.
