2024. augusztus 18-án 110 éve született SZENDRŐ JÓZSEF színész és rendező
Tagja volt a pécsi Nemzeti Színháznak, igazgatta a József Attila Színházat és a debreceni Csokonai Színházat, főrendezője volt a Magyar Néphadsereg Színházának, a szegedi Nemzeti Színháznak és az Operettszínháznak. Jellegzetes alakjával és hanghordozásával kedvelt karakterszínésznek számított. Igazi falstaffi alkat volt, s ez meg is határozta szerepkörét; főként vígjátékokban szerepelt, pedig az életben igencsak "komoly" ember volt, még verseket is írt, s színházi szakkönyveket fordított.
Köztudomású, hogy ő volt a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője és legrangosabb művelője. Túl azon, hogy számos mesét írt, mesegyűjteményeket is szerkesztett, és ő alapította az első magyar irodalmi gyermeklapot, Az Én Újságomat.
S főként nem hagyta el az ártatlan gyerekeket. Lassanként egész birtokát arra áldozta, hogy hetilapot adjon ki nekik. A Cimbora több volt mint egy gyereklap, mert a magyar nyelv és kultúra őrzése mellett az anyaország melegét kívánta pótolni. Bízvást állítható, hogy az első román államiság alatt cseperedett magyar nemzedék "Elek nagyapó" írásain nőtt fel.
A legnehezebb időkben maradt hű magyarságához, de a megváltoztathatatlan realitások figyelembevételével, okosan. Amint azt az erdélyi magyar gyerekeknek is sokszor mondta, írta, üzente: "Az állam nyelvét meg kell tanulni, az édesanyátok nyelvét nem szabad elfelejteni". (Kalendárium Press)
Visszatérve a gyerekkorára, amint tehette, kimenekült a családból, és amint később a filmekben, úgy a való életben is lázadó lett. Vett egy Harley Davidson-t, s azon motorozgatott napokig. A Szelíd motorosok című film egy kicsit róla is szól, nem csoda, részt vett a forgatókönyv megírásában is, és ő játszotta a főszerepet Dennis Hopper és Jack Nicholson társaságában. Az 55 éve, 1969-ben készült Szelíd motorosok, az Easy Rider igazi kultuszfilm lett, erre utal az Üvegtigris című magyar film jóvoltából szinte szállóigévé vált szöveg is: "Ízi rájder, öcsém!". A Szelíd motorosok sikerét később sem sikerült túlszárnyalnia, s bár gonddal építgette karrierjét, nem törte magát össze a népszerűségért.
Nem akarta elkövetni apja hibáját, igyekezett figyelni a két gyerekére, de nem nagyon sikerült neki. Erről lánya, a szintén a színészi pályát választott Bridget szokott vadakat mesélni. De persze már régen megbocsájtott neki, halála óta meg pláne csak a szépre emlékezik. Mint ahogyan vele az egész világ. Peter Fonda tüdőrákban szenvedett, s 79 évet élt. (Kalendárium Press)
Fiatalon nem kellett visszafognia az álmait, dúsgazdag arisztokrata család sarjaként egy hatalmas birtokon nőtt fel, Rolls Royce-szal vitte a sofőr iskolába is. Rettentő szigorú egyházi iskolába - tegyük hozzá -, s ott nem hogy bohóckodni nem lehetett, de pisszenni is alig. Ám lehetett volna politikus, diplomata, esetleg milliomos léhűtő, de ő olyan akart lenni, mint a többiek. Miközben neki előkelő zsúrokon kellett majszolnia a lazacos szendvicset, arra vágyott, hogy a környékbeli srácokkal focizzon a libalegelőn.
Kis gyógyír volt a famíliának, hogy annak viszont elsőrangú, filmjei az egész világon népszerűek lettek. Nálunk is telt házakkal ment a Fennakadva a fán, az Ahová lépek, ott fű nem terem, a Magas szőke férfi felemás cipőben és a Félénk vagyok, de hódítani akarok!, mely utóbbit - több más sikerfilmje mellett - ő is rendezett. Mindent elért, amit akart, s külön örült neki, hogy a maga erejéből lett híres és gazdag.
Pályafutása csúcsán már régen túl van, de ma is dolgozgat, inkább már csak kedvtelésből. S mint megannyi híres komikus, a civil életben ő is inkább komoly, megfontolt ember. Üldögél hatalmas vidéki házának teraszán, nézi több hektáros szőlőjét, iszogatja saját termesztésű bordeaux-i borát, s mivel filmeket alig néz, inkább olvasgat. Vagy zenét hallgat. Muzikalitását két fia is örökölte, az egyik szaxofonozik, a másik nagybőgőzik. (Kalendárium Press)
Bulgáriában született, édesanyja odavalósi, édesapja pedig a szófiai francia követség attaséja volt. A háború után aztán nem a kedvük szerint alakultak a dolgok, ezért 1952-ben a család Párizsba költözött. Édesanyja nagy reményekkel vágott neki az új életnek, lányának nyelvtanulását szorgalmazta, s álmai között egy biztos titkárnői állás lebegett.
A cherbourgi esernyők című film főszerepét végül nem ő, hanem Catherine Deneuve kapta. Sylvie kicsit megsértődött, s énekesnő lett. Tizennyolc évesen már a párizsi Olympia színpadán énekelt, majd húszévesen feleségül ment Johnny Hallyday-hez, s a két fiatal meghódította a világot. Fellépéseik mind Európában, mind Amerikában telt házakat vonzottak, egyik párizsi szabadtéri koncertjükön kétszázezren voltak. A szédületes sikerre azonban idővel ráment a házasságuk, elváltak, Sylvie az édesanyjával és Johnnytól született kisfiával az Egyesült Államokba költözött, és évekig nem hallottunk róla. Illetve annyit, hogy ismét férjhez ment, s csak akkor vállalt fellépést, ha kedvére valók voltak a körülmények. S 
megvalósította gyermekkori álmát is, néhány filmben színésznőként szerepelt. De a zenéhez sem lett hűtlen persze, pár éve ismét énekelt egykori sikerei színhelyén, az Olympia színpadán.
Egészen fiatalon lett katona, s bámulatos karriert futott be. 1795-ben már tábornokként ő verte le a monarchisták felkelését, majd messzi tájakon vezetett nagyszabású hadjáratokat, járt Egyiptomban is. 1799-ben tért haza, s csakhamar egyeduralkodója lett Franciaországnak. 1804-ben koronázták császárrá, s eltökélte, hogy meghódítja Európát. Csak a hatalmas Oroszország és a kegyetlen orosz tél tudta megállítani, majd 1813-ban elvesztette a lipcsei "népek csatáját", s ezzel végeszakadt hatalmának. Elba szigeti száműzetéséből ugyan még sikerült visszatérnie, 
de a waterloo-i csatában ismét vereséget szenvedett, s a világtörténelem egyik legnagyobb hadvezére végül Szent Ilona szigetén halt meg.
feleségül Joséphine-t, de mozgalmas életében nem sok ideje maradt arra, hogy szívügyeivel bíbelődjék, így a nászéjszaka utáni napon szépen el is búcsúzott az ifjú asszonytól - aki különben hat évvel idősebb volt nála -, s mint aki jól végezte dolgát elindult a csatába.
Bár Napoleon a császári cím felvételekor Joséphine-t is császárnévá koronáztatta, később nehéz szívvel ugyan, de elvált tőle. A császár ugyanis azt tartotta, hogy a nő vakon vesse alá magát a férfi akaratának, s ha ezt nem tette meg, félretolta az útjából, mert mint mondotta: "a politikában ismeretlen fogalom a szív, csak a fej számít". Így aztán Napoleon és Joséphine 1809-ben elváltak, pedig a császár szenvedélyesen szerette feleségét, a rettegett hadvezér még azt is megbocsátotta neki, hogy rendszeresen megcsalta. (Kalendárium Press)
A legnépszerűbb hazai férfisztárok egyike volt, különösen szerelmes hősszerepekben aratta sikereit. Ma is népszerű filmje A Noszty fiú esete Tóth Marival, a Hyppolit, a lakáj, a Dankó Pista és a Tanítónő. Akkoriban a magyar anyák jó része szerelmes volt bele, varázsos mosolya és erotikusan csábító tekintete mindenkit elbűvölt. Talán kevesen tudják, hogy ez utóbbinak titka nagymértékű rövidlátása volt, ha nem játszott, sokdioptriás, vastag szarukeretes szemüveget hordott. De a később irigyelt sztár fiatalon olyan szegény volt, hogy szemüveget sem tudott venni, egy főpincér barátjától kérte k
ölcsön mindig, ha az étlapot akarta tanulmányozni. Mert szegényen is vendéglőbe járt, úriember volt kopott nadrágban is. A rendezők is szívesen foglalkoztatták énekes, mulatós szerepekben, s oly népszerű férfi volt, hogy egyetlen filmben merték "meghalasztani", mint Dankó Pistát. Igazi fenegyerek volt, többször még verekedett is, persze mindig a nők miatt. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza 
Az Amerikában élt mester nevéhez számos filmtörténeti jelentőségű dolog fűződik; ő készítette például az első angol hangosfilmet, a Zsarolást, - 1929-ben -, valamint az első horrorfilmeket, a Psycho-t és a Madarakat.
forgalmazni a két filmet, nem járt sikerrel, mert a brit kormány 1944-ben elkobozta a tekercseket, és azok azóta egy archívum polcán porosodtak. (Kalendárium Press)
Előkelő családból származott, gondos nevelést kapott, előbb újságíró, majd tőzsdeügynök volt, a második világháború idején pedig a haditengerészetnél, később a kémel-hárításnál szolgált. Ez utóbbi tevékenysége során sok kalandos történet szereplője, de legalábbis ismerője volt, s elhatározta, hogy élményeiről kémtörténeteket ír. Ment is az írás, mint a karikacsapás, egyedül az okozott fejtörést neki, milyen nevet viseljen a főhős, a 007-es ügynök. Egyszer aztán véletlenül a kezébe került egy világszerte ismert ornitológus, James Bond könyve Nyugat-India madarairól, s úgy megtetszett neki a tudós neve, hogy könyvének főszereplőjét James Bondra keresztelte. 
Az első Bond-regény 1953-ban jelent meg, és sikerén felbuzdulva Fleming még tizenegyet írt, amelyeket sokszor meg is filmesítettek, különösen a Roger Moore és Sean Connery főszereplésével készültek lettek népszerűek. A szovjet titkos ügynökök helyett madarak után kémkedő Bond különben nem neheztelt nevének elcsenéséért Flemingre, aki cserébe szintén felajánlotta a nevét az eredeti James Bond számára; ha az felfedezne egy kivételesen ronda madárfajt, akkor nevezze el nyugodtan flemingnek. Bond majdnem 90 évig élt, de eléggé ronda madarat nem talált. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza az író Dr. No és Voodoo című könyvét kínálja, antikvár példányban. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Ha a kis Tanita annak idején arról faggatta a szüleit, miért olyan furcsák a vonásai, a neve, és miért Németországban született, izgalmas mesét hallhatott. Az apukájáról, aki indiai-fidzsi származású ugyan, de a brit hadseregben szolgált, és éppen a vadregényes Borneó szigetén állomásozott, amikor megismerkedett egy csodaszép maláj lánnyal. Szerelmük gyümölcse egy kisfiú lett, aki Szingapúrban született, majd jött Tanita, aki azonban már Münsterben látta meg a napvilágot, a papát ugyanis oda vezényelték.
A kislány bizonyára megnyugodott, pár év múlva viszont már az izgatta, mihez kezd magával. Nem nagyon jött be neki semmi, a tanulást abbahagyta, s alkalmi munkákkal keresett egy kis pénzt, odahaza pedig szomorúan énekelgetett. Aztán folytatódott a tündérmese, mert egyik dalát felvette magnóra, a szalag egy producer kezébe került, aki azonnal lecsapott rá, s mire Tanita felocsúdott, már piacon is volt első kislemeze, rajta a Twist In My Sobriety című dallal, amely pár hét alatt meghódította a világot. 
Alig múlt 18 éves, amikor Ancient Heart című debütáló albuma világsztárrá tette. De jól viselte a hírnevet, visszatért az iskolapadba is, szociológus-politológus diplomát szerzett, a kritikusok pedig külön díjazzák, hogy csak kiérlelt zenei anyagot enged ki a kezéből.
Zaklatott gyermekkora volt, fotómodell anyja nem nagyon törődött vele, apja pedig a Ford autógyár elnökhelyetteseként zsákszámra hordta haza a pénzt, úgyhogy a kis Robin a szereteten kívül nem szenvedett hiányt semmiben. Szülei alig vették észre, amikor tizenhat évesen elszökött otthonról. Humoros magánszámaival olcsó kocsmákban szórakoztatta a félrészeg közönséget, s a züllött környezetben ő maga is elzüllött. Rákapott a piára és a drogokra, s az mentette meg az életét, hogy haverja, a jeles színész John Belushi belehalt szenvedélybetegségébe.
Ekkor Robin kimászott a szemeteskukák közül, összeszedte magát, és New Yorkból elment Los Angelesbe szerencsét próbálni. Fényes sikert aratott, már első szerepe nagy népszerűséget szerzett neki, az Egy úr az űrből című sorozatot azóta is többször ismételték nálunk is. Mozifilmjei szintén világsikert arattak, köztük a Jó reggelt Vietnam, a Hook, a Holt költők társasága, A halászkirály legendája, a Játékszerek, a Mrs. Doubtfire - Apa csak egy van és a Good Will Hunting. Visszatérve gyermekkorára, legjobban a bébiszitterét szerette, s ez olyan élmény volt neki, hogy a szokását megtartotta: első feleségétől azért vált el, hogy elvegye a fia bébiszitterét. Igaz, húsz év házasság után - és két közös gyerek után - tőle is elvált, s végül harmadszor is megnősült. Az Oscar-díjas színész nem volt könnyű természet, egy műsorban az ausztrálokat cikizte, mire maga az ausztrál miniszterelnök 
szólította fel bocsánatkérésre. Sajátos humorával meg is tette, a kormányfő korábbi szexbotrányára utalva békülésképpen meghívta egy sztriptízbárba.
Szülei is színészek, sőt, már nagypapája is népszerű tévésztár volt. Igen kalandos ifjúság jutott osztályrészéül, szülei ugyanis egy időben hippinek álltak, kommunákban laktak öt gyerekükkel, úgyhogy a kis Rosanna nemhogy színészetet nem tanult soha, de iskolába is alig-alig járt.
Pályája akkor vett fordulatot, amikor az egyik filmben levette a melltartóját, a rendezők ugyanis rögvest felfigyeltek előnyös külső tulajdonságaira, és sorra kapta a szexis szerepeket. Első méltányolható alakításai a nyolcvanas években születtek, A hóhér dala, az Ez a tiéd, bébi és a Silverado című filmben már megcsillantotta színészi képességeit is.
nagy kékség, a Lidérces órák, a New York-i történetek, A linguini incidens és az Áldozat vagy gyilkos című filmben, valamint Quentin Tarantino sokat vitatott zseniális mozijában, a Ponyvaregényben. (Kalendárium Press)
A dublini Trinity College hallgatója volt, s később ugyanott tanított irodalmat és nyelvészetet. Az ír főváros kulturális életének egyik vezéregyénisége volt, ő igazgatta a dublini Abbey Theatre munkáját, s egy ideig a Gate Theatre élén is állt. A II. világháború alatt brit diplomáciai szolgálatban tevékenykedett, élete utolsó éveiben pedig Los Angelesben tanított. Művészeti pályáját irodalmi tanulmányokkal kezdte, értékes írást tett közzé például Luigi Pirandello munkásságáról. A
legnagyobb elismerést azonban a cigányság körében tett néprajzi kutatásaival aratta. Kiválóan hegedült, s hangszerével bejárta az Európában élő cigány- közösségeket; megfordult Spanyolországban, és járt hazánkban is. Élményeiről a "Cini-cini: Kalandok hegedűvel Magyarországon és Romániában" című könyvében számolt be. Útjai során behatóan tanulmányozta a cigányság életét, hagyományait, ő tekinthető a modern ciganológia egyik úttörőjének. Egyéb témájú munkái közül kiemelkedik A nagy inkvizítor című történelmi könyve. (Kalendárium Press)
Muzikalitásának köszönheti színészi karrierjét, édesapja, John ugyanis neves színész volt, ő pedig nem szándékozván a nyomdokaiba lépni, inkább zenélésre adta a fejét. De ne ám amatőr szintű danolászásra gondoljunk, énekelt a Hair című világsikerű musical Broadway-előadásán, I'm Easy című dala pedig az amerikai slágerlista élvonalába is beverekedte magát a hetvenes évek közepén.
A színészi pályakezdését segítő Robert Altman is zenei képzettségére figyelt fel, ezért is bízta rá a Nashville című főszerepét. Az említett I'm Easy-t abban is elénekelte, s a felvétel mint az évad legjobb filmdala Oscar-díjat kapott. Ünnepeltünk azóta keresett színész Hollywoodban. Rengeteg filmje közül a Párbajhősök, A lápvidék harcosai, a Nyomozás Krisztus holtteste után és A jövevény feltétlen említést érdemel. A zenéhez sem lett hűtlen, két nagylemezt csinált, egyik zenés színpadi szerepét pedig Tony-díjjal jutalmazták. De a legfőbb jutalma, hogy nagyon élvezi, amit csinál, világszerte ismert, jólfizetett sztár létére elvállal minden őt érdeklő feladatot, szerepet vállalt például a Madonna Material Girl című dalához készült klipben, és az ismeretterjesztő tévécsatornák is meg tudják nyerni 
narrátornak, ha olyan filmben kínálnak neki feladatot, ami érdekli. És sok minden érdekli, az állatok világa, a történelem, különösen az amerikai Vadnyugat históriája.
Nagy nyomorban nőtt fel, korán elvesztette szüleit, így kénytelen volt magáról gondoskodni. Felcseperedve egyre több gondot okozott a helyi hatalmasságoknak, akik hogy megszabaduljanak tőle, behívatták a seregbe. Amikor visszatért szülőfalujába, a parasztok megválasztották az önvédelmi bizottság elnökévé, s lassan Pancho Villa mellett a forradalom legendás alakjává vált. Az 1910-től egy évtizeden át zajlott forradalom során Pancho Villa csapatai az ország északi részén, Zapatáék pedig a Morelos hegyeiben harcoltak. Porfirio Díaz elnök uralmát hamar sikerült megdönteni, de a hatalmat nem tudták megszerezni, s végül hogy a kormányerők megszabaduljanak tőle, egyszerűen meggyilkolták. (Kalendárium Press)
A meghatározhatatlan műfajt művelt énekes-gitáros már életében legendává, amolyan nemzeti intézménnyé vált, a Bereményi Gézával közösen elkövetett dalok egy egész nemzedék életérzését fejezték-fejezik ki tökéletes pontossággal.
ugyanis hősünk a forgatási szünetben rögtönzött műsort adott, és legnagyobb meglepetésére sikere volt.
értik egymást, és e félszavakat éppen e dalok jelentik.
hivatalos elismerés is társult, előbb megkapta a Liszt Ferenc-díjat, majd a Kossuth-díjat is. A csodálatos zenész 2009-ben hunyt el. (Kalendárium Press)
Cigánycsaládból származott, innen örökölte még az olaszok között is szokatlan muzikalitását. Hatalmas mennyiségű világslágert írt és énekelt, ezek közül a legnagyobb sikert a Volare (Nel Blu Dipinto di Blu) aratta, Modugno a dalért még az első Grammy-t is hazavihette.
Ciao, ciao bambina vagy a La Lontananza, amelyet A távollét címmel a felejthetetlen Szécsi Pál is elénekelt magyarul, Vándor Kálmán szövegével. A San Remo-i dalfesztiválok legnagyobb sztárja volt, négyszer hozta el a nagydíjat. Egyébként színészként is jeleskedett, játszott színházban, és közel húsz filmet forgatott. S bár a könnyű műfajokban jeleskedett, a cigány származású művész tekintélyét mutatja, hogy élete alkonyán parlamenti képviselőnek is megválasztották.
Hatvanhat évesen érte a halál, szokatlan körülmények között. Szó szerint az áldott jó szíve vitte el: Lampedusa szigetén álló villája kertjében egy eltévedt és partra vetődött teknősbékát próbált visszajuttatni a tengerbe, amikor szívrohamot kapott, és holtan esett össze. (Kalendárium Press)
Egyszer egy interjúban azt mondta, már gimnazistaként is volt törzshelye, s reméli, egyszer emléktábla is kerül majd rá: "E falak között hódolt a kulturált sörfogyasztásnak Bajor Imre". Nos, hogy van-e emléktábla az ominózus intézmény falán azt nem tudjuk, de azt igen, hogy egy másik kocsma ajtaján sokáig lógott az "eladó" tábla. Bár ennek ünnepeltünk nem örült, lévén az üzlet a saját étterme, a Kicsihuszár, amely azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért hamar be kellett zárni. Imi maga is elismerte, nem értett az üzlethez, így aztán inkább maradt a színészetnél.
Mert ahhoz viszont nagyon értett, s ezt nem elsősorban sikerfilmjei, a Meseautó, a Le a fejjel vagy az Egy szoknya, egy nadrág bizonyítják, hanem a Szomszédok című teleregény, amelyben megismerte az ország. Ő volt az első hazánkban, aki meleg fiút alakított tévésorozatban, s ezt a rendkívül kényes feladatot bravúrosan oldotta meg, karakterét az egész ország megszerette. Aki véletlenül mégsem, az hosszú időn át a Heti hetes állandó résztvevőjeként feltétlenül, amikor egy ideig hiányzott a csapatból, a nézők szinte követelték vissza. A műsorból sok minden kiderült róla, meg persze néhány tévhit is elterjedt, az alkoholos italokhoz fűződő viszonya például erősen eltúlzott volt. Az viszont igaz, hogy hipochonder volt, vagyis állandóan halálos betegségeket diagnosztizált magán, 
ráadásul mindig történt is vele valami, még Bali szigetén is az orvost járta, mert belelépett egy kagylóba. Utazni nagyon szeretett, legjobb barátjával, Koós Jánossal gyakran jártak messzi tájakon.
Aztán mégis halálos kór támadta meg szegényt, s 57 évesen hunyt el. (Kalendárium Press)
A film történetének egyik legnépszerűbb férfi színésze, a színháznak pedig kiemelkedő tudású művésze volt. Nem véletlen hát, hogy halála után évtizedekkel még mindig két walesi falucska verseng azért, hogy elmondhassa: az ő szülötte a XX. század egyik legnagyobb színésze. A híressé lett művész Richard Jenkinsként látta meg a napvilágot, saját elmondása szerint Port Talbotban, de ebbe a szomszédvár, Neath nem nyugszik bele, és sárgult könyveket mutogatva bizonyítékként magának követeli a halhatatlan színészt.
Ide tartozik, hogy pár éve egykori svájci nyaralójának pincéjében a new yorki Broadway egyik színházában 1964-ben bemutatott Hamlet-alakításáról készült filmet találtak. A világhírt persze a filmjei hozták meg számára, a Dühöngő ifjúság, a Cleopatra és a Nem félünk a farkastól. A Zeffirelli rendezte híres A makrancos hölgyben ő volt Petrucchio, míg Katát felesége, Liz Taylor alakította.
Általános vélekedés szerint is zseniális színész volt, hétszer jelölték az Oscar-díjra, amelyet - szinte hihetetlen, de jellemző a zsűri ítélőképességére - sosem kapott meg. Sajnos súlyos alkoholista volt, szervezete 59 évesen adta fel a harcot. (Kalendárium Press)
Annak ellenére, hogy Dévai Kamilla színésznő és Udvaros Béla rendező gyermeke, s szinte a kecskeméti színház épületében nőtt fel, sokáig nem érdekelte a színészi pálya. Szülei nagy örömére orvosnak készült, aztán harmadszori próbálkozásra mégiscsak a színművészeti főiskolán találta magát, ahol közel sem volt évfolyamelső.
különösen emlékezetes alakítást nyújtott a Mizantróp Céliméne és a Lulu címszerepében. A nyolcvanas években jutott fel a csúcsra, amikor nemcsak a színpadon, de a filmvásznon is meghódította a közönséget, híres mozija a Ripacsok, a Szívzűr, a Te rongyos élet és a Csók, anyu. Akkoriban kapta Jászai-díját, majd két Erzsébet-díjat, az elismerésekben gazdag évtized méltó lezárásaként pedig 1990-ben a Kossuth-díjat.
a Magyar szépség és a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című filmben láthattuk, de kiváló színpadi szerepeit is lehetne sorolni, s Átutazó címmel még lemeze is megjelent. Úgyhogy méltán választották be tavaly a Nemzet Színészei közé, legújabban azonban azzal került be a lapokba, hogy a Nemzeti Színház nem hosszabbította meg a szerződését. Boldog születésnapot! (Kalendárium Press)
A magyar televíziózás történetének egyik legfelkészültebb riportere, igazi tévés személyiség, így természetesen az egész ország ismeri. Pályafutását a spanyol nyelv határozta meg, már az egyetemet is spanyol szakon végezte, így amikor külpolitikai újságíró lett, a spanyol nyelvterületre specializálódott, később volt Magyarország havannai nagykövete is.
Majd két évig volt ösztöndíjas Kubában, hazatérése után a televízióban dolgozott, éveken át leginkább A Hét című műsorban láthattuk nagyszerű filmjeit, emlékezetes riportjairól másnap gyakran beszéltek az emberek, például miután Salvador Allendével vagy Fidel Castróval beszélgetett. De nem csak a politika érdekli, egy sor spanyol színdarabot fordított magyarra, s kedvence a sport és a film is. Ott volt a hazai kereskedelmi televíziózás születésénél, 
alapított egy saját filmes céget, és sokat tudják, hogy neki köszönhetjük az első latin-amerikai szappanoperákat. Az utóbbi években a sport csábította el, alapító elnöke volt az egyik hazai sportcsatornának, egy időben ő közvetítette a pókerjátszmákat Korda György énekessel karöltve.
Megrendelés esetén a képeken látható könyveket antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
Amikor sikerei csúcsán a francia irodalom királynőjeként uralkodott, az életútját nem ismerők talán el sem hitték, hogy egy kis faluból került a Palais Royalba. Élete húszévesen vett fordulatot, amikor feleségül ment egy akkoriban népszerű íróhoz, aki futószalagon gyártotta erotikus regényeit, s hamar bevonta ifjú asszonyát is az érzéki történetek kitalálásába. Mivel pedig maga Colette is érzéki teremtés volt, könyveihez nem annyira fantáziájára, mint inkább bátorságra volt szükség. De ennek sem volt híján, amikor például elvált első férjétől, táncosnőnek állt, és gazdag személyes tapasztalatokkal vértezte fel magát következő erotikus műveihez.
Könyveinek főhősei is félvilági hölgyek, rosszlányok, leghíresebb műve, a Gigi arról szól, hogy egy lányt kurtizánnak nevelnek a nővérei, s könyve később színpadon, filmen, musicalnek feldolgozva is meghódította a közönséget. Ő maga is elbűvölő jelenség volt, botrányos magánéletét is elnézték neki, s nemcsak hírneves pályatársai - Camus, Mauriac, Martin du Gard, Gide - fogadták be maguk közé, de az egykori ledér táncosnő megkapta a Becsületrendet is.
Élete utolsó éveiben az irodalom nagyasszonyaként tisztelték, az állam beköltöztette a Palais Royalba, s még az is megengedték neki, hogy magával vigye kedvenc macskáit. Halálakor állami temetést kapott. (Kalendárium Press)
Az évfordulóra a Kalendárium Press webáruháza Colette 
Az ő fiatalsága nem bulizással telt, akkor folyt a II. világháború, amelyben katonaként a fronton harcolt. Szerencsére megúszta, bár hadifogságba esett, sikerült megszöknie, de 20. születésnapján még folytak a harcok Berlin alatt. Szibériában ismerkedett meg a színjátszás alapjaival, majd kis vidéki színházakban játszott, egyre közelebb Moszkvához. A fővárosban azonban nem talált munkát, ezért bekopott a Moszfilm stúdiójába, ahol Mihail Romm szerepet adott neki egyik filmjében.
Ezt látta meg Georgij Tovsztogonov, a pétervári Gorkij Színház főrendezője, és rábízta A félkegyelmű főszerepét. Miskin herceg megformálásával alapozta meg hírnevét, de később számos más felejthetetlen alakításával is beírta a nevét az egyetemes színháztörténetbe. A legcsodásabb színészi teljesítmények között tartják számon Mozart-alakítását a Mozart és Salieriben, de Csehov Ivanovjának címszerepében is bizonyította kivételes tehetségét. Igazából színpadi színésznek számított, filmjeiben is úgy játszott, mint a 
színpadon, s ez még érdekesebbé tette filmjeit. Jó példa erre a Bűn és bűnhődés 1970-es filmváltozata, amelyben Porfirij vizsgálóbíróként remekelt, a Kozincev rendezte Hamlet-film címszerepében pedig egyenesen zseniális volt.
Ő az egyetlen magyar ember, aki "hivatalos űrhajósként" és nem turistaként a világűrben járt; az akkortájt mindenki által csak Bercinek hívott népszerű űrhajós 1980. május 26-án a Szojuz-36 fedélzetén indult útnak, s a Szaljut-6 űrállomásra átszállva egy hetet töltött az űrben.
Akkor még több társával egyetemben készült a Csillagvárosban, de a végén már csak ketten maradtak kiképzett űrhajósok, s szinte csak az utolsó pillanatban dőlt el, hogy nem társa, a sajnos már elhunyt Magyari Béla, hanem ő repülhet a világűrbe. Ahol egyébként orvosbiológiai, fémtechnológiai és távérzékelési kísérletek végzett. Június 3-án tért vissza a Földre.
Államokat, s immár hosszú évek óta nyugdíjas dandártábornok. De nem látszik rajta, ma is jókötésű, stramm férfi, nem csak szereti a sportot, de űzte is. Focizott, egy időben a Honvédelmi Minisztérium futballcsapatát erősítette. (Kalendárium Press)
Testvérével, Joseph-fel közösen papírgyáruk volt, s ameddig Étienne a vállalkozás fejlesztésén törte a fejét, Joseph a repülésről álmodozott, benne fogalmazódott meg a repülés ötlete is, amikor egyszer a tűzbe merengve észrevette, hogy az éjjeli lepkéket a meleg levegő felfelé hajtja.
nedves szalmával. Mikor azonban a léggömb kigömbölyödött, és lassan emelkedni kezdett, a tömeg hatalmas lelkesedésben tört ki. A csudás repülő szerkezet híre a versailles-i királyi udvarba is eljutott, s természetesen XVI. Lajos is látni akarta a léggömböt. 1783. szeptember 19-én aztán a Montgolfier-testvérek a kastély előtt elkezdték rakni a tüzet. A király és királyné személyesen tekintette meg az előkészületeket, de az égő lomok 
orrfacsaró bűze meghátrálásra kényszerítette őket. A két testvér ekkor egy birkát, egy tyúkot és egy kacsát tett be a léggömb alá kötött kosárba, amely a magasba emelkedett. A ballon négy kilométert repült, majd lezuhant.