2024. március 14-én 230 éve született BEM JÓZSEF lengyel katonatiszt
Legendák övezte ember volt, s tetteinek szinte túlzó dicsőítéséből már kortársai is kivették részüket. Petőfi például így írt: "Bármily hősi e sereg, az, hogy csomóban és épségben maradt e viharos napok után, egyedül tábornokának érdeme. ... Szeretném Bemet egész nagyságában felmutatni a nemzet, a világ előtt, de ahhoz több és nyugodt idő kellene, hogy lelkem minden erejét összeszedhessem."
Az 1848-49-es magyar szabadságharc hős tábornoka már dicső tettekkel a háta mögött érkezett Magyarországra, egy oroszok elleni csatában például olyan páratlan haditetteket vitt végbe, hogy kiérdemelte az "Osztrolenka véres csillaga" elnevezést. A híre messze megelőzte, s a feltétlen tisztelet miatt hívták Bem apónak is, holott ereje teljében lévő, középkorú ember volt. A magyar 
szabadságharcba bekapcsolódva egy szétzilált sereget bíztak rá, rosszul felfegyverzett, képzetlen újoncokat, így amikor meg kellett ütköznie Puchner osztrák tábornok csapataival, bizony senki nem jósolt sikert a magyaroknak. Bem azonban hamar rendezte a sorokat, így - amint írták - "a legrosszabb csapatokból, melyek senkinek sem kellettek, a magyar hadsereg legjobb csapatai lettek". Bem serege persze győzött, s három hónap alatt kiűzte az ellenséget Erdélyből.
A legendás lengyel nálunk is bizonyította tehát hírét, hogy bátor katona és zseniális hadvezér, az egykorú jellemzés szerint "megtestesült képe egy valódi vezérnek". Emberei rajongtak érte, csodálták például bátorságáért. Megtörtént, hogy amikor eltalálta egy 
puskagolyó, ragtapasszal leragasztotta a sebet, majd folytatta a harcot. Mert persze nem a dombtetőről nézte katonái küzdelmét, ott harcolt ő is az első vonalakban, a szászvárosi csatában például egy szál karddal ő védte meg az ágyúkat, és sokszor csak a szerencse mentette meg az életét.
A szabadságharc bukása után Törökországba menekült, ahol szintén nagy várakozás előzte meg a legendás tábornok érkeztét, s ő persze ott is bizonyított. Beállt a török hadseregbe, és Murád pasa néven ő védte meg Aleppót az araboktól. (Kalendárium Press)
Igazi európai volt, hiszen Zita mamája portugál királyi családból származott, de németül beszélt gyerekeivel, francia származású olasz apja pedig franciául, ők pedig a többi gyerekkel olaszul. Egyébként húszan voltak testvérek, s főnemesi rangjuk dacára igen szabad szellemben nevelkedtek, a kis bourbon-pármai hercegnő kislányként például mezitláb szaladgált. Érdeklődése is köznapi dolgok után vonzotta, szerette a kerti virágokat gondozni, és imádott sütni-főzni.
Izgalmas várakozással fogadta a hazai közvélemény a hírt Károly Habsburg főherceg eljegyzéséről, hiszen Ferenc Ferdinánd trónörökös zűrös magánélete miatt megvolt az esélye annak, hogy Károly végül mégis a magyar trónra kerül. Ekkor viszont egyáltalán nem mindegy, hogy ki a királyné, hiszen a legendás Sissi páratlan honi népszerűsége óta a magyarok különös elvárással voltak az ország jövendő első asszonya iránt.
sürgölődött főúri háztartásában. Mert természetesen főzni is megtanult, bár paprikás csirkéjéről nem maradtak fenn hitelt érdemlő kritikák.
Karrierje tiszteletet parancsoló, hiszen 1958-ban robbant be a könnyűzenei életbe, és népszerűsége ma is töretlen. Pályafutása egyszer volt veszélyben, még az elején, amikor autójával elütött egy szarvast, és hajszál híján egy szakadékba zuhant. De megúszta, így onthatta tovább a slágereket.
Bár a Beatles együttes viharos világsikere egy időre kissé háttérbe szorította, de 1974-ben már megint ő vezette az amerikai slágerlistát, ezúttal a Laughter In The Rain című dalával. De nincs mit csodálkozni rajta, istenáldotta tehetség, nyolcévesen már a csodájára jártak, a tekintélyes Juilliard School Of Music zongoratanszakán pedig Arthur Rubinstein személyesen választotta ki tanítványául. A komolyzene is bizonyára jól járt volna vele, ő azonban nem tartotta magát elég jónak, így átállt a slágergyártásra.
Kell-e mondani, hogy sokszoros milliomos, ennek ellenére megmaradt kedves, közvetlen fickónak. Népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy a dicsőség nem szédítette meg, már javában körülrajongott sztár volt, amikor még mindig egy bérelt lakásban élt. Az is szinte példa nélküli a szórakoztatóipar világában, hogy 1962-ben, azaz 23 évesen megnősült, és ma is első és egyetlen feleségével él. (Kalendárium Press)
Pályáját versekkel kezdte, majd a Nyugatban megjelent Sötétség című elbeszélésére felfigyelt Móricz Zsigmond, aki aztán segítette a rendszeres publikálásban. Móricz végig nagyra becsülte, 1932-ben ő tartotta a megnyitó beszédet is Kodolányi szerzői estjén a Nyugatban. S bár szociológiai írásai is kiemelkedőek, a legnépszerűbbek történelmi regényei, például a Boldog Margit és a Julianus barát, mely utóbbi szolgált a pár éve készült film alapjául. Híres könyve Az égő csipkebokor is. (KalPress)
Mivel ő maga rendkívül szigorú erkölcsök szerint élt - pompás palotájából például kolostort csinált -, úgy vélte, hogy a papoknak is hasonló életvitelt kell követniük. Évszázadokig ható lelkipásztori regulát adott ki, amelyben aztán aprólékosan szabályozta mit hogyan kell tenniük az igaz hívőknek. Figyelmét semmi erkölcstelenség sem kerülte el, így természetesen a szexualitás sem. A híveket ugyan csak a gyermeknemzést nem szolgáló intim együttlétektől tiltotta el, az egyházi személyektől 
azonban teljes önmegtartóztatást követelt meg, sőt, büntetni rendelte még azt a papot is, akinek a teste álmában, akaratától függetlenül engedelmeskedik a természet parancsának.
Színészként kezdte, s bár kivételes tehetségnek számított, hamar kettétört pályafutása. Súlyosan rövidlátó volt ugyanis, szemüveg nélkül szinte vak, s amikor az egyik előadás során partnernője máshová ült, és ő a színpadra belépve a megszokott helyen gondolva egy üres széknek kezdett beszélni, végleg felhagyott a játékkal. Kényszerből lett rendező, ami bukásnak számított, a rendező szerepe ugyanis akkoriban jórészt arra korlátozódott, hogy beállítsák a jeleneteket, de a korabeli színészóriások játékába semmi beleszólásuk nem volt.
Paulay azonban zseniális művészként az előadások meghatározó személyiségévé nőtte ki magát, ő lett az első "igazi" rendező Magyarországon. A Nemzetiben a világirodalmi és a magyar nemzeti értékek felújítását, illetve megőrzését tekintette fő céljának. Sokat tett a magyar dráma népszerűsítéséért, bemutatta Csiky Gergely valamennyi drámáját, s ő vitt színre először Herczeg Ferenc-darabot. Rendezői életművének csúcsa Az ember tragédiájának 1883-as bemutatása volt. Számos cikket írt, foglalkozott a dramaturgia kérdéseivel, s ő volt a Színművészeti Akadémia első igazgatója.
A közönség egyébként nem csak Nemzeti Színház újszerűen csodálatos előadásaira volt kíváncsi, de Paulayra magára is, mindenki látni akarta az embert, aki megregulázta a magukat félisteneknek gondoló sztárokat. Tizenöt éven át a Nemzeti igazgatójaként is feltétlen tekintélynek örvendett, színészei csodálták és rajongtak érte, pedig anélkül tartott vasfegyelmet, hogy valaha is felemelte volna a hangját. 
Alaposan ismerte a magyar valóságot, és a múlt történelmi viharait. Kezdve ott, hogy a nyilas érában a budapesti gettóban várta a családjával egyetemben, hogy elvigyék, de végül Pesten élte meg a gettó felszabadítását. Aztán volt fűtésszerelő, dolgozott az építőiparban és konzervgyárban, javító-nevelő intézetben nevelőként, a filmgyárban dramaturgként - az ő forgatókönyvéből készült a Szerelemcsütörtök -, 1964-ben pedig ahogy akkoriban mondták: szabadfoglalkozású író lett.
Széchényi Könyvtárban fejezte be. Így születtek szépirodalmi művei, például a Lakinger Béla zsebcirkáló, a Malom a pokolban, Az elbocsátott légió, a Negyven prédikátor, a Ferencvárosi koktél vagy A beszélő disznó. Riportkönyvei viszont teljesen szokatlan módon készültek, nem íróasztal mellett írta őket. Hónapokig járta a helyszíneket, sokszor együtt élt hőseivel, az Akit a mozdony füstje megcsapott, a Magyar atom, a Bűn az élet és A tékozló koldus bekerült a legolvasottabb magyar könyvek közé. Sorozatban adta ki önéletrajzát, az egyik legnagyobb könyvsikere pedig kétkötetes Kádár János életrajza.
Ezzel el is érkeztünk életútjának legkényesebb részéhez, sarkos véleménye az előző rendszerről, illetve a mai politikai helyzetről éles viták tárgya volt, sokan bírálták miatta. Ez azonban mit sem von le életművének értékeiből, méltán kiérdemelte a Kossuth-díjat. A nagyszerű író 88 évet élt, 2022-ben hunyt el. (Kalendárium Press)
A XX. század egyik legkiválóbb zeneművésze, együttesével, a Menuhin Festival Orchestrával bejárta a világot, s rendkívüli sikereket aratott. A mi szívünknek különösen kedves az emléke, hiszen ő volt Bartók Béla műveinek az egyik legkiválóbb előadója és legbuzgóbb propagátora. Amint egy interjújában be is vallotta: "életemben két kivételes személyiséget tiszteltem a legjobban, Bartókot és Enescut". Bartókot különben személyesen is nagyon jól ismerte, sőt, a világhírű magyar zeneszerző szólószonátát is komponált a számára, amelyet természetesen Menuhin személyesen mutatott be. (Kalendárium Press)
Igencsak hányatott sorsa volt, nincs mit csodálkozni rajta, hogy végül teljesen elborult az elméje. Gyerekként elszakították például anyjától, apja ugyanis magával vitte száműzetésébe. Mire felnőtt, bebolyongta egész Itáliát. 21 évesen a ferrarai herceg szolgálatába állt, s a viszonylagos nyugalom évei alatt alkotta meg élete fő művét, A megszabadított Jeruzsálemet.
Paranoiája azonban egyre súlyosbodott; azt még sikerült elsimítani, hogy késsel támadta meg egyik szolgáját, mert az állítólag kihallgatta a beszélgetését, amikor azonban hatalmas botrányt kavart a herceg esküvőjén, Alfonso bezáratta a bolondokházába. Tasso azonban megszökött, s mindegyre újabb hercegi udvarokban keresett menedéket, de próbálkozásainak mindig botrány, és rabság lett a vége. Még szerencse, hogy mindig megszökött. És közben szorgalmasan írt, gyönyörű versek kerültek ki a keze alól. Életművének igen értékes része hatalmas levelezése, amely nemcsak becses kortörténeti dokumentum, hanem megrázó költői leírása elmebajának.
Idegbetegsége ellenére - vagy talán éppen azért - a reneszánsz válságának legnagyobb olasz költője volt, A megszabadított Jeruzsálem pedig - ahogy valaki írta - "az olasz kultúra legtündökletesebb korszakának hattyúdala". (Kalendárium Press)
Egész életében filmrendezéssel foglalkozott, úgyhogy pályafutásának ismertetése nem tesz ki pár sornál többet, 1973-ban a Dialóg Stúdió művészeti vezetője lett, és tanított a főiskolán.
Apropó tanú! Mivel hosszú életét jószerivel a filmgyárban töltötte, nagy idők tanúja volt ő maga is, már a Valahol Európában című legendás film elkészítése körül is sürgölődött. Két felelősségteljes feladata volt: egyrészt ő mosta le a koszos gyerekszereplők haját petróleummal a tetvesedés ellen, másrészt az ő dolga volt, hogy reggelenként felkeltse Máriássy Félixet, feltegye a forgatásra induló lovasszekérre, és az úton vigyázzon, hogy le ne essen.
rendezőként is sok kalandban volt része, egyszer egyik korai kisfilmje ellen az úttörővezetők tiltakoztak, másszor Révai elvtárs dühöngött, hogy filmjében káromkodnak a gyári munkásnők. Aztán meg jött A tanú betiltása, s az csak a kisebb baj volt, hogy Bástya elvtárs külsőleg is hasonlított Czinege elvtársra... (Kalendárium Press)
Bár regényeket és elbeszéléseket is írt, legismertebb könyve Munkácsy Mihály kétrészes életregénye, A nap szerelmese és az Aranyecset. Jól sikerültek filmforgatókönyvei is, az ő műve a Szabó Pál regényéből készült Talpalatnyi föld és a Semmelweis, amelyért 1951-ben József Attila-díjat kapott.
Megrendelés esetén a képeken látható könyveket antikvár példányban tudjuk beszerezni Önnek. Kérje árajánlatunkat az alábbi címen: 
2024. március 10-én 60 éves NENEH CHERRY svéd születésű énekesnő, aki a nyolcvanas évek eleje óta Angliában él és dolgozik. Rip Rig And Panic nevű együttesével részt vett az első WOMAD világzenei fesztiválon, majd ezután próbálkozott a rappel, de jól soul is. Buffalo Stance című dala egészen remek. Az utóbbi évtizedekben az úgynevezett trip-hop stílussal is megbarátkozott. Apja is ismert zenész volt, Don Cherry, a trombita 1995-ben elhunyt virtuóza. Neneh általánosan ismert dala a Manchild is, valamint a Youssou N'Dour-ral előadott Seven Seconds. (KalPress)
Szobrász-rendező édesapja és amatőr színésznő édesanyja hatására tudatosan készült színésznőnek, s mivel nem volt káprázatos szépségű lány, szorgalmas tanulással haladt előre a pályán. Kiválóan megtanult például angolul, aminek később nagy hasznát vette. S bár vágyott a sikerre, soha nem akart sztár lenni, természetes barna haját sem festette szőkére, öltözködésében, viselkedésében is visszafogott maradt, mégis - vagy talán éppen ezért - hamar felfedezte a film.
Húszévesen már Jean-Luc Godard-ral forgatta az Üdvözlégy, Mária című filmet, majd sorban hívták filmjeikbe a legnevesebb francia rendezők, így általában művészi alkotásokban játszott, s a hangos közönségsiker elkerülte. De egyáltalán nem bánkódott miatta, sőt, például ő maga mondott nemet Spielberg meghívására a Jurassic parkba, ehelyett Kieslowski ajánlatát fogadta el a Három szín: kék című filmbe. Később is többször került nehéz választás elé; Tom Cruise partnere lehetett volna a Mission: Impossible-ben, ő azonban Brian de Palma helyett a szinte ismeretlen Anthony Minghella rendezővel írt alá szerződést Az angol beteg című filmjéhez. S 
megintcsak jól döntött, hiszen a film óriási siker lett, s Juliette a számos európai filmes kitüntetés után alakításáért megkapta az Oscar-díjat is.
Elismert operaénekes lehetett volna, ha nem annyira népszerű, így azonban sokan irigyelték tőle sikereit a magyar komolyzenében, s nemigen fogadták be maguk közé. Pedig sok néző csak azért ment el egy-egy operaelőadásra, hogy őt láthassa-hallhassa, de ez persze bosszantotta azon kollégáit, akiknek ugyan iskolázottabb hangjuk volt, de az operarajongókon kívül senki nem ismerte őket.
Sárdyt viszont az egész ország ismerte - és szerette -, különösen filmjei, a Kalotaszegi madonna, a Mágnás Miska, a Rákóczi nótája és a Déryné voltak népszerűek, de gyakran szerepelt az Operettszínházban is, amit szintén a szemére vetettek, kivált, hogy olyan kritikákat olvastak róla: "a hölgyek a nézőtéren majd felfalták a szemükkel". Őt persze bántotta a dolog, nem is nagyon értette a sok támadás okát, hiszen teljesen járatlan volt a művészberkek intrikáiban.
című, a tévéfelvétel jóvoltából fennmaradt, és ma is gyakran hallható dala is inkább "rúúúzsalevél". Gyökereit népszerűsége csúcsán sem feledte, rokonszenves, szerény, kedves embernek ismerte mindenki. S míg társai közül sokan - Bilicsi Tivadar szerint - kellemetlen, hencegő majmok lettek, ő "megmaradt kedves, játékos kedvű sihedernek", aki szerényen, visszavonultan élt szeretett feleségével.
A történelem egyik legnagyobb igazságtalansága, hogy Amerika egy olyan ember nevét viseli, akiről még azt is feltételezték, hogy sosem járt az Újvilágban, miközben Amerika felfedezőjének be kell érnie egy ország keresztapaságával.
Útibeszámolói egyébként ránk maradtak, de inkább gazdag fantáziáról és finom irodalmi stílusról tanúskodnak, semmint személyes élményekről. Kiváló íráskészségének köszönhetően azonban élménybeszámolói népszerű olvasmányok voltak, s bár akkoriban az Újvilágot általában Indiáknak hívták, egyre többen kezdték úgy emlegetni, mint a földrészt, amelyről Amerigo írt.
A nagyotmondó firenzei tehát nem nagyon érdemelte ki a megtiszteltetést, ez volt a véleménye az utókornak is, a neves természettudós, Humboldt egyenesen azt állította: "Ami a nagy kontinens általános elismert és sok évszázados használatban szentesített nevét illeti, ez az emberi igazságtalanság emlékműve". (Kalendárium Press)
Sportága történetének egyik legnagyobb alakja volt, sikert sikerre halmozott, az ő nevéhez fűződött például az a rekord, hogy megszakítás nélkül 56 egymást követő meccsen ért el találatot, s többször elnyerte a legjobb játékosnak járó díjat is. Ennek ellenére a kutya sem ismerné a nevét a hazáján kívül, ha 1954-ben nem veszi feleségül minden idők egyik leghíresebb színésznőjét, Marilyn Monroe-t.
ha szexbálvány asszonykája otthon üldögél és ájultan hallgatja az ő történeteit sportsikereiről. Marilyn viszont csillogásra vágyott.
Érdekes módon Marilyn és Joe a válásuk után lettek igazán jóban, a színésznő haláláig barátok maradtak, Joe később is mindig szeretettel beszélt róla, és sosem nősült meg többé. (Kalendárium Press)
Amikor jó pár évvel ezelőtt beválasztották a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség szakmai bizottságába, a labdarúgás fiatalabb szerelmesei talán kérdően néztek egymásra: ki ez a perui fickó. Az idősebb drukkerek persze nagyonis tudják, hogy kicsoda ő, hazájában pedig ma sincs fiúgyermek - leány se nagyon -, aki ne ismerné a nevét.
A kiváló középcsatárt azért is becsülik hazájában, mert bár ő is játszott néhány évig külföldön, Peruhoz mindig hű maradt. Pedig lehetősége lett volna például az Egyesült Államokba költözni, hiszen több évig játszott az akkor szerveződő amerikai bajnokságban, négyszer beválasztották az All Star-csapatba is, pedig olyanokkal rúgta a bőrt ott akkoriban, mint Pelé, Gerd Müller és George Best. Fort Lauderdale városában ő alapította a ma is üzemelő focisulit. Pályafutása csúcsán a szakemberek és a drukkerek körében általános volt a nézet: ha brazilnak vagy argentinnak születik, simán világbajnok lehetett volna. És amikor pár éve összeállították minden idők 100 legjobb focistájának listáját, ő is ott volt közöttük. (Kalendárium Press)
Főként műveinek hangszerelését dícséri a kritika, jórészt ő volt a modern zenekar megteremtője, bár akkoriban művészete eléggé magányosan állt a zene világában. Nem is értékelték sokra munkásságát, csak halála után évtizedekkel fedezték fel zsenialitását. Külföldön némiképp nagyobb elismerés övezte, Magyarországon például a Rákóczi-induló zenekari feldolgozásával aratott sikert, amelyet később bedolgozott Faust elkárhozása című egyik fő művébe. Ismert zenedarabja még a Fantasztikus szimfónia, a Requiem és a Római karnevál, valamint A trójaiak című opera. (KalPress)
Igencsak megszenvedett hitéért, családja ugyanis bencés szerzetesnek szánta, ő azonban dominikánus barát lett. Tamást erre mérgükben elrabolták saját testvérei, és egy várban tartották amolyan házi őrizetben, hátha a rabságban megjön az esze. Mivel az észérvek nem hatottak rá, fivérei nagy ravaszul egy szemrevaló kéjhölgyet küldtek be hozzá éjszakára, ám Tamás ellenállt a csábító kísértésnek, s a kandallóból kikapott égő fahasábbal kergette ki cellájából a könnyűvérű lányt.
s mivel a földi hívságokkal végleg leszámolt, idejét a tanulásnak szentelte. Nagy lelkesedéssel vetette bele magát a tudományokba, szorgalmával idegeire ment diáktársainak, akik csak "néma ökör"-nek hívták, bár kivételes tehetségét azért elismerték, egyikük meg is jegyezte, hogy "bőgésével egyszer még betölti a világot". Így is történt, s bár tudományos életművének nagyszerűségét itt nincs mód elemezni, röviden jegyezzük meg, hogy a legnagyobb tudós skolasztikus lett belőle.
tekintélyét mutatja, hogy halála után azonnal szentként kezdték tisztelni, holott hivatalosan csak 1323-ban avatták azzá. (Kalendárium Press)
Hazájában annak idején igen sokra becsülték, drámái nagy sikert arattak, de külföldön egyetlen regénye keltett figyelmet - igaz, az óriásit -, A homok asszonya. Amely magyarul is megjelent, mint ahogy bemutatták a magyar tévében a könyvből 
készült filmet is. De olvasható magyarul A dobozember és A negyedik jégkorszak című műve is.
Igazi mediterrán asszony volt, szenvedélyes, meg nem alkuvó, de bohém, az életet egyszerre szerető és megvető, amint Jacques Lang egykori francia kulturális miniszter mondotta: "Görögország fénye, aki a szabadság és a szépség görög ideálját testesítette meg". Sokáig csak színpadon játszott, viszonylag későn, harmincévesen forgatta első filmjét, de hamar megismerte nevét a világ, férje, a kiváló rendező Jules Dassin ugyanis több filmjében szerepeltette. A Phaedra filmváltozatának címszerepében azonnal meghódította a nézőket és a kritikát egyaránt, majd Vasárnap soha című filmjük öt Oscar-díjat nyert.
A szenvedélyek asszonya természetesen politizált is, férfiakat megszégyenítő bátorsággal küzdött a katonai diktatúra ellen, ami közel sem volt veszélytelen vállalkozás. A szabadság szent eszméjéért otthagyta a sikert, a hírnevet, a pénzt, a könnyed életet, s ezer nehézséget vállalva harcolt népéért. "Görögnek születtem, és görögként fogok meghalni" - mondotta, amikor emigrációjában hírül vette, hogy szeretett hazájában a diktátorok hazaárulónak minősítették, és megfosztották állampolgárságától. A görög katonai diktatúra bukása után nemzeti hősként tért haza, parlamenti képviselő lett, majd kulturális miniszterként tevékenykedett, hasonlóan megalkuvást nem tűrve, 
amint hozzá, egy görög tragikus hősnőhöz illett. De tevékenysége európai jelentőségű és máig hat: az ő javaslatára született ugyanis az Európa kulturális fővárosa kezdeményezés.
Savinien de Cyrano volt az eredeti neve, s bár nemesi családból származott, kisebbik fiúként a vagyont nem örökölhette, így két lehetőség közül választhatott; pap lesz, vagy katonának áll. Az utóbbi pálya mellett döntött, s nem állt egyedül ezzel a problémával, az előkelők ifjabb sarjaiból egész regiment kitelt, ő is olyan seregben harcolt, amely csupa gascogne-i nemesifjúból verbuválódott.
Vitéz katona volt, sok csatában vett részt, ám többször is súlyosan megsebesült, ezért hamar félbeszakadt fényes katonai karrierje. A civil életben a tudomány és főként az irodalom érdekelte, kiváló költő volt, személyes ismerőse, Moliére például szinte szóról szóra tőle vette át a Scapin furfangjai című vígjátékának egyik fejezetét. De Cyrano költőként is megmaradt heves vérű gascogne-inak, állandóan párbajozott, idővel nem is mertek kiállni ellene, kortársai szemében ő volt a Bátorság Démona. Ám ez a rettenthetetlen lovag amilyen vakmerően hadakozott a legerősebb férfiúkkal is, olyan félénk és tartózkodó volt a nőkkel szemben, szerelmi kalandjairól nem is tudunk.
Életének ez a különös kettőssége azóta is izgatja az utókort, s bár Rostand halhatatlan drámája sok tekintetben nem fedi a valóságot, Cyranónak tényleg nagy orra volt, de ez nemigen zavarta, ő maga gúnyolódott rajta. Igaz, hogy más tegye, azt valóban nem tűrte el. De nem is merte megpróbálni senki. (Kalendárium Press)
A három csokilány a hatvanas évek legfontosabb fekete női előadói közé tartozott, akik olyan klasszikus felvételeket készítettek, mint a Stop! In The Name Of Love, az I Hear A Symphony, a Baby Love és a You Can't Hurry Love. Hősnőnk Detroitban, még kislányként egy sivár lakótelepen barátkozott össze Diana Ross-szal és Florence Ballarddal, akikkel felnőve Primettes néven alapított együttest - érdekesség, hogy a szólót ekkoriban még Ballard énekelte. Tehetségükre felfigyelt Barry Gordy, a Motown kiadója is, de a majdnem gyerekkorú lányokat nem szerződtette, csak vokalistaként adott nekik lehetőséget.
1961-ben gondolta meg magát, de az immár Supremes névre keresztelt triót további három évig készítették fel koreográfusok és énektanárok. Végül 1964-ben robbantottak a Holland-Dozier-Holland szerzőkollektíva Where Did Our Love Go? című dalával, amelyet még számtalan listavezető dal követett. Ballard 1967-ben kilépett, pontosabban kezdődő alkoholizmusa miatt kirúgták, helyébe Cindy Birdsong került, a név pedig ismét megváltozott, ezúttal Diana Ross And The Supremes-ra. Diana Ross nem sokkal később, 1970-ben szólókarriert kezdett, hiányát Jean Terrell próbálta pótolni. Nem sok sikerrel, bár 1977-ig még húzták, nevük ezután nem tűnt fel a listákon.
Wilson, az eredeti felállás utolsó mohikánasszonya 1986-ban publikálta emlékiratait, majd megírta a folytatást is. Ross, Wilson és Birdsong ezután már csak egyszer találkozott, 1983-ban a Motown fennállásának 25. évfordulóján rendezett ünnepi koncerten. A fellépés botrányba fulladt, mert Wilson lesétált a színpadról, amikor Ross elhúzta a szája elől a mikrofonját. Mary Wilson 2021-ben hunyt el. (Kalendárium Press)
A latin vonásokkal megáldott szépség, amint a neve is mutatja, kubai származású, és hogy eleget tegyen a szülői elvárásoknak, üzleti marketinget tanult a Kaliforniai Állami Egyetemen. Ám az üzleti életnél is jobban érdekelte a film világa, úgyhogy a pénzügyeket hanyagolva a stúdiók környékén sertepertélt, addig-meddig, mígnem 1998-ban bekerült a Vészhelyzet egyik epizódjába.
Aztán az énekesként is nagyon sikeres fekete színész, Will Smith videó-gyűjteményének felvételein közreműködött, ami azért érdekes, mert évekkel később ismét összesodorta őket a sors, ők játszották A randiguru című film két főszerepét. Eva izgatottan várta az első forgatási napot, az ismételt találkozást, ám csalódnia kellett, mert Will abszolúte nem emlékezett rá. De persze Eva nem haragudott, kivált, hogy elmondása szerint Will-lel volt a legjobb csókolózni. És neki van összehasonlítási alapja, korábban Johnny Depp, Antonio Banderas és Denzel Washington ebbéli képességeit is volt lehetősége felmérni. Ami egyben azt is mutatja, hogy egy sor jelentős film van már mögötte, játszott például a Nyeretlenek, a Volt egyszer egy Mexikó, az Időzavarban, a Halálosabb iramban és a Túl közeli rokon című moziban.
Ez utóbbira azonban nem szívesen emlékszik, mert a lapok a forgatás idején arról cikkeztek, hogy túl közeli kapcsolatba került partnerével, Matt Damonnal, aminek viszont Eva akkori barátja, a perui származású filmrendező, George Gargurevich nem örült. Kivált, hogy Eva nem sokkal korábban kottyintotta el, mennyire imád flörtölni. De ez már a múlté, Eva évek óta a kanadai színész, Ryan Gosling párja, két gyerekük is van (Kalendárium Press)
Eredetileg ügyvédnek tanult, zenei tehetségére akkor figyeltek fel, amikor 1938-ban megnyerte a bécsi nemzetközi zenei fesztivál első díját. A háború miatt évekig csak szülőhazájában énekelhetett, mire azonban a milánói Scalát is meghódította, a háború is végetért. Megmutathatta végre tehetségét a világnak, s a kiváló baritont szájtátva hallgatták mindenhol.
többször vendégszerepelt Budapesten is, így a magyar közönség is megcsodálhatta szépen formált hangját és intelligens játékfelfogását. Közel száz szerepet tartott repertoárján, híres volt mint a Tosca Scarpiája és a Szerelmi bájital Belcore-ja, a Falstaff címszerepében pedig különösen csillogott. Sokat filmezett, több mint kéttucat alkotásban játszott, többnyire persze operafilmekben, amelyek közül a Rigoletto lett a legnagyobb siker.
Idősebb korában, hangja fényének megkoptával azonnal visszavonult az énekléstől, rendezéssel foglalkozott, mesterkurzusokat tartott, és megírta önéletrajzát, amely Életem címmel magyarul is megjelent. (Kalendárium Press)